New York-palota

New York-palota
Boscolo Budapest Hotel
Korábbi nevek: New York Palace Hotel
Település	Budapest VII. kerülete
Cím	1073 Budapest, Erzsébet körút 9–11.
Építési adatok
Építés éve	1894
Megnyitás	1894. október 23.
Rekonstrukciók évei	2001 – 2006
Építési stílus	eklektika
Tervező	Hauszmann Alajos, Korb Flóris és Giergl Kálmán
Építész(ek)	Hauszmann Alajos Korb Flóris Giergl Kálmán
Hasznosítása
Felhasználási terület	luxusszálloda palota
Tulajdonos	Boscolo Group (olasz szállodalánc)
Kezelő	NH Hotel Group
Egyéb jellemzők
Emeletek száma	4
Elhelyezkedése
New York-palota Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 54″, k. h. 19° 04′ 13″47.498444444444, 19.0704
A Wikimédia Commons tartalmaz New York-palota témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A New York-palota Budapest VII. kerületében, az Erzsébet körút 9–11. szám alatt álló volt biztosítótársasági székház, ma New York Palace Hotel néven luxusszálloda. A Nagykörút egyik legjellegzetesebb, legimpozánsabb épülete. Egyúttal művelődéstörténeti jelentőségű épület: a földszintjén berendezett New York kávéház az 1900-as években itt alakult irodalmi és művészi asztaltársaságok, kávéházi szerkesztőségek révén vonult be a magyar kultúrhistóriába.

Története

A palota felépítésére egy amerikai biztosítótársaság, a New York Life Insurance Company adott megbízást Hauszmann Alajosnak, aki Korb Flóris és Giergl Kálmán közreműködésével tervezte meg az 1894. október 23-án megnyitott négyemeletes, eklektikus stílusú palotát és a földszintjén helyet foglaló kávéházat. A külső szobrok és szobordíszek, a kávéházi portált koronázó tizennégy faunalak Senyey Károly műve.

A rendszerváltást megelőzően hosszú ideig a Pallas Lap- és Könyvkiadó központja volt az épületben. Az állami tulajdonban lévő épületet az 1990-es rendszerváltást követően egy évtizeden keresztül nem tudta értékesíteni az állam. Végül 2001 februárjában az olaszországi Boscolo csoport vette meg, amely az épület teljes felújítása után, 2006. május 5-én nyitotta meg 107 szobás luxusszállodáját, illetve a földszinten az egykori pompát idéző New York kávéházat.

Az épület felújítását 2007-ben Europa Nostra medállal tüntették ki.

A New York kávéház

Az épület átadásával egy időben nyílt meg a földszinten a historizáló berendezésű New York kávéház. Pazar belső tere szintekre és több, egymástól csavart oszlopokkal elkülönített térre tagozódik. A bejáratnál szökőkút várta a vendégeket, a termekben velencei csillárok függtek. A karzatra vezető lépcsőt bronzszobrok díszítették, a mennyezetfreskók pedig Mannheimer Gusztáv és Eisenhut Ferenc munkáját dicsérték. Volt külön női szála („Hölgyterem”), ezenkívül egy-egy játék- és biliárdterem („Mélyvíz”) is.

A cigány- és katonamuzsikát adó zenés kávéházat eredetileg előkelő, tehetős vendégeknek szánta az első bérlő, Steuer Sándor, de csakhamar a főváros legnépszerűbb találkozóhelye lett. Korabeli pesti anekdota szerint a megnyitó napján pesti bohémek (nevezetesen Molnár Ferenc) a Dunába dobták a kávéház kulcsait, hogy az éjjel-nappal nyitva legyen, ez azonban nem igaz, Molnár ekkor még csak 16 éves volt. Irodalmi kávéházi rangját azonban csak akkor nyerte el, amikor 1900-ban Harsányi Adolf és fivére vette át a New York vezetését. A legendás főpincér, Reisz Gyula ingyen „kutyanyelvet” (hosszúkás jegyzetpapírt) és itatóst is felszolgált az irodalmároknak. A kávéház tulajdonosai lexikonokat, alapkönyveket hozattak a kávéházba, előfizettek a legfontosabb hazai és külföldi lapokra, ezenfelül pedig a pincében hordószámra állt az antracéntinta.

A New York Kávéház

Hamarosan kialakultak az irodalmi és művészi asztaltársaságok. A kávéház fölött, az épület első emeletén volt az írók és újságírók Otthon Köre. A Pesti Napló asztalánál ült Bródy Sándor, Nagy Endre és Kemény Simon. A karzaton foglaltak helyet a későbbi nyugatosok Osvát Ernő, Heltai Jenő, Herczeg Ferenc, Ignotus és Ady Endre vezetésével, de 1908-tól pár évig itt is szerkesztették a folyóiratot (később áttették törzshelyüket a Centrál kávéházba). Molnár Ferenc, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes itt írták meg első zsengéiket. Az ún. veseasztalt ülték körbe a kor irodalomesztétái, kritikusai Szomaházy István vezetésével. A képzőművészek által „Nyehó”-nak hívott kávéházban járt össze 1907 után a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) Szinyei Merse Pál vezetésével, sőt, Herman Lipót vagy Szigethy István a New Yorkban is állították ki műveiket. Az 1910-es években a színházi és a filmes szakma is megtalálta a kávéházat: a New York asztaltársaságainak egyikéhez tartozott a később filmes világkarriert befutó Korda Sándor és Kertész Mihály, de komponált a New York asztalainál Kacsóh Pongrác és Huszka Jenő is. Itt indította el és szerkesztette Korda Sándor az első magyar moziújságot, a Pesti Mozit, amelybe Karinthy, Kosztolányi, Gábor Andor és Somlyó Zoltán is írt cikkeket. A közeli színházak társulatai itt tartották premier- és jubileumi bankettjeiket, de itt volt a nagy színész-asztaltársaság is Újházi Ede és Beöthy László „elnökletével”.

A homlokzat részlete

1913-ban a Harsányi fivérek átadták a kávéházat új bérlőknek, de az többször is gazdát cserélt, és az első világháborút követően irodalmi rangja is megkopott, a legtovább a képzőművészek maradtak hűek a New Yorkhoz. 1920-ban Tarján Vilmos vette át az üzemeltetést, akinek vezetése alatt a "mélyvízben", a biliárdasztalok helyén az arisztokráciát vonzó éttermet, hátul pedig bárt alakítottak ki, és a kávéház a fővárosi éjszakai élet egyik központjává vált. A helyiséget még fényűzőbbé alakíttatta, a bárba csak estélyiben volt szabad belépni. Tarján bérelte a közeli Royal Orfeumot is, és az ő nevéhez fűződik a legelső budapesti eszpresszó megnyitása (a Royal szálló földszintjén, 1926). Tarján az üzlet fellendítése érdekében nem idegenkedett a meglepő reklámfogásoktól sem: egy alkalommal egy Pesten vendégszereplő revü fókaidomárját rávette, hogy reggelijét fókája társaságában költse el a New York kávéház ablakában. Az étteremben Berkes Béla cigányzenekara szolgáltatta a muzsikát, a bárban magyar és külföldi dizőzök léptek fel. Tarján 1925-ben egy hónapra szerződtette az afroamerikai Eddy South dzsessz-zenekarát. A rendőrséget kellett kivezényelni a New Yorknál kialakult tolongáshoz, akkora érdeklődést keltett a pestiek körében az új attrakció.

Miután Tarján 1936-ban csődbe ment, a kávéházat áprilisban átadta, de az egyre kevésbé látogatott, s a második világháborúban megsérült intézményt 1947-ben bezárták. Ezután sportszerüzletként és IBUSZ utazási irodaként funkcionált, majd 1954-ben Hungária néven újra megnyitotta kapuját a vendégek előtt. A ház ekkor „sajtópalotaként” működött, számtalan szerkesztőséggel. A fenntartók igyekeztek újrateremteni irodalmi kávéház jellegét, de a New York kávéház századfordulós fénykora már nem tért vissza. Az 1990-es években itt ülésezett rendszeresen a 2000 című folyóirat szerkesztősége.

2011-ben és 2013-ban elnyerte a Világ legszebb kávéháza címet.

Galéria

• 
  New York kávéház
• 
  A kávéház bejárata
• 
  A kávéház bejárata
• 
  New York palota, szálloda
• 
  New York palota, szálloda
• 
  New York kávéház
• 
  New York kávéház
• 
  New York kávéház

Források

• Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 206–207. o. ISBN 963-05-6411-4  
• Csapó Katalin: A százéves irodalmi kávéház, a „Newyork”. Budapesti Negyed 12–13 (1996) 2–3. sz.

További információk

• A New York-palota hivatalos honlapja
• Légifotók a New York-palotáról
• A világ legszebb kávéháza (Egy nap a városban, 2011. november 28.)
• A New York-palota története Erzsébetváros honlapján
• A New York-palota története az Épülettár honlapján
• Sándor Tünde: New Yorkkal bővül Pesten a luxus
• New York-palota. Műemlékem.hu. (Hozzáférés: 2017. május 19.)