„Nehézfém” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
2 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10ehf1) |
|||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
A két leggyakoribb értelmezés mindenesetre a sűrűség, illetve a toxikusság alapján történő. |
A két leggyakoribb értelmezés mindenesetre a sűrűség, illetve a toxikusság alapján történő. |
||
Sűrűség szerint nehézfémnek szokás nevezni a 4,5 g/cm³-nél,<ref name="Bagyinszki">[http://www.freeweb.hu/szelespeter/suli/anyagtechnologia/anyagtechnologia_I_segedlet.doc Dr. Bagyinszki Gyula: Anyagtechnológia alapjai I., BMF BGK AGI AAT, Budapest, 2004]</ref> más források szerint 5 g/cm³-nél<ref> |
Sűrűség szerint nehézfémnek szokás nevezni a 4,5 g/cm³-nél,<ref name="Bagyinszki">[http://www.freeweb.hu/szelespeter/suli/anyagtechnologia/anyagtechnologia_I_segedlet.doc Dr. Bagyinszki Gyula: Anyagtechnológia alapjai I., BMF BGK AGI AAT, Budapest, 2004]{{Halott link|url=http://www.freeweb.hu/szelespeter/suli/anyagtechnologia/anyagtechnologia_I_segedlet.doc |date=2019-02 }}</ref> más források szerint 5 g/cm³-nél<ref>{{Cite web |url=http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/Rae/0/28599/tanar.htm |title=Sulinet: Nehezek-e a nehézfémek? – tanári útmutató |accessdate=2010-10-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20081011005638/http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/Rae/0/28599/tanar.htm |archivedate=2008-10-11 }}</ref><ref>[http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/27het/kemia/kemia27.html Kémia felvételi előkészítő]</ref> nagyobb sűrűségű fémeket és ötvözeteiket; ilyenkor a határértéknél könnyebb fémek neve [[könnyűfém]]. |
||
A toxikussággal, illetve a környezeti ártalmakkal összefüggő értelmezés szerint általában az [[ólom]], [[kadmium]], [[higany]], [[arzén]]<ref>[http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/kornyezettechnika/kornyezettechnika-3-2-6 [[Barótfi István]]: Környezettechnika; A fémek toxikus hatása (2000)]</ref> tartozik a nehézfémek közé, de sokszor ide sorolják pl. a [[szobahőmérséklet]]en mindössze 2,70 g/cm³ sűrűségű [[alumínium]]ot is.{{Forráskérő}} |
A toxikussággal, illetve a környezeti ártalmakkal összefüggő értelmezés szerint általában az [[ólom]], [[kadmium]], [[higany]], [[arzén]]<ref>[http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/kornyezettechnika/kornyezettechnika-3-2-6 [[Barótfi István]]: Környezettechnika; A fémek toxikus hatása (2000)]</ref> tartozik a nehézfémek közé, de sokszor ide sorolják pl. a [[szobahőmérséklet]]en mindössze 2,70 g/cm³ sűrűségű [[alumínium]]ot is.{{Forráskérő}} |
||
| 19. sor: | 19. sor: | ||
== További információk == |
== További információk == |
||
* [http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1999/9925/diakoldal/bioszerv/bioszerv.htm Bioszervetlen kémia: A fémtoxifikáció és a detoxifikáció molekuláris mechanizmusa] |
* [https://web.archive.org/web/20110129053252/http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1999/9925/diakoldal/bioszerv/bioszerv.htm Bioszervetlen kémia: A fémtoxifikáció és a detoxifikáció molekuláris mechanizmusa] |
||
{{Portál|Kémia}} |
{{Portál|Kémia}} |
||
A lap 2019. február 22., 12:38-kori változata
A nehézfém fogalma fémes tulajdonságokkal rendelkező kémiai elemek nem pontosan meghatározott csoportjára utal; nagyjából az átmenetifémek, egyes félfémek, lantanoidák és aktinoidák tartoznak bele. Több kísérlet történt a nehézfémek definiálására, többek közt sűrűségük, rendszámuk vagy relatív atomtömegük, néha kémiai tulajdonságaik vagy toxikusságuk alapján.[1] Magát a „nehézfém” elnevezést az IUPAC egy technikai jelentésében „téves értelmezésnek” nevezi az egymásnak ellentmondó meghatározások és a „koherens tudományos alap” hiánya miatt.[1] A toxikusság alapján meghatározott nehézfémek szinonimája a mérgező fém vagy toxikus fém, aminek a definícióját szintén nem övezi konszenzus. Szövegkörnyezettől függően a nehézfémek közé sorolhatnak a szénnél könnyebb elemeket is, vagy kizárhatják közülük a legnehezebb fémeket is.
A két leggyakoribb értelmezés mindenesetre a sűrűség, illetve a toxikusság alapján történő.
Sűrűség szerint nehézfémnek szokás nevezni a 4,5 g/cm³-nél,[2] más források szerint 5 g/cm³-nél[3][4] nagyobb sűrűségű fémeket és ötvözeteiket; ilyenkor a határértéknél könnyebb fémek neve könnyűfém.
A toxikussággal, illetve a környezeti ártalmakkal összefüggő értelmezés szerint általában az ólom, kadmium, higany, arzén[5] tartozik a nehézfémek közé, de sokszor ide sorolják pl. a szobahőmérsékleten mindössze 2,70 g/cm³ sűrűségű alumíniumot is.[forrás?]
A nehézfémek a természetben változatos koncentrációkban fordulnak elő. A modern korban a nehézfémek antropogén forrásokból is bekerülnek a természetbe, mint szennyező anyagok.
Biológiai szerepük
Az élőlényeknek egyes „nehézfémekre” különböző mértékben szükségük van: a vas, a kobalt, a mangán, a molibdén és a cink az ember számára szükséges elemek, melyekből a túlzott bevitel káros is lehet. Más nehézfémek, mint a higany, plutónium vagy ólom mérgező fémek, melyeknek nincs ismert élettani funkciójuk, felhalmozódásuk súlyos betegségekhez vezethet. Egyes, általában toxikus elemek bizonyos szervezetek számára hasznosak lehetnek; ilyenek pl. a vanádium, a volfrám és a kadmium is.[6]
Az orvoslásban a toxikus fémeket tekintik nehézfémeknek,[1] atomsúlyuktól függetlenül: a „nehézfémmérgezés” jelentheti túlzott mennyiségű vas, mangán, alumínium, higany, kadmium vagy berillium (a negyedik legkönnyebb elem) bevitelét, vagy akár az arzénét, ami valójában félfém. A definíció kizárja a bizmutot, ami az egyik legnehezebb stabil elem, alacsony toxicitása miatt.
Források
- ↑ a b c John H. Duffus ""Heavy metals" a meaningless term? (IUPAC Technical Report)" Pure and Applied Chemistry, 2002, Vol. 74, pp. 793-807. doi:10.1351/pac200274050793
- ↑ Dr. Bagyinszki Gyula: Anyagtechnológia alapjai I., BMF BGK AGI AAT, Budapest, 2004[halott link]
- ↑ Sulinet: Nehezek-e a nehézfémek? – tanári útmutató. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 7.)
- ↑ Kémia felvételi előkészítő
- ↑ Barótfi István: Környezettechnika; A fémek toxikus hatása (2000)
- ↑ Lane TW, Morel FM. „A biological function for cadmium in marine diatoms”.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Heavy metal (chemistry) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
