„Egysejtűek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 46.29.141.123 (vita) szerkesztéséről Regasterios szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
* ''[[Valonia ventricosa]]'' – [[Zöldmoszatok|zöldmoszat]], átmérője 1–4 cm |
* ''[[Valonia ventricosa]]'' – [[Zöldmoszatok|zöldmoszat]], átmérője 1–4 cm |
||
* ''[[Syringammina fragilissima]]'' – [[Likacsosházúak|likacsosházú]], akár 20 cm-es is lehet |
* ''[[Syringammina fragilissima]]'' – [[Likacsosházúak|likacsosházú]], akár 20 cm-es is lehet |
||
* ''[[Thiomargarita namibiensis]]'' – a legnagyobb ismert [[Baktériumok|baktérium]], mérete jellemzően 0,1–0,3 mm, de akár 0,75 mm-es is lehet |
* ''[[Thiomargarita namibiensis]]'' – a legnagyobb ismert [[Baktériumok|baktérium]], mérete jellemzően 0,1–0,3 mm, de akár 0,75 mm-es is lehet de ez csak megközelítő érték. |
||
Egyes egysejtű élőlények bizonyos életszakaszukban képesek egyetlen több [[sejtmag]]gal rendelkező halmazzá összeolvadni. Ilyenek például a [[nyálkagombák]]. |
Egyes egysejtű élőlények bizonyos életszakaszukban képesek egyetlen több [[sejtmag]]gal rendelkező halmazzá összeolvadni. Ilyenek például a [[nyálkagombák]]. |
||
A lap 2019. február 19., 12:10-kori változata
.jpg)
Egysejtű élőlények, röviden egysejtűek, olyan élőlények, amelyek egyetlen sejtből épülnek fel, szemben a többsejtű élőlényekkel, melyek egynél több sejtből állnak.
A legtöbb egysejtű mikroszkopikus méretű, azaz szabad szemmel nem látható (mikroorganizmus), de akadnak ritka kivételek. Ilyenek például:
- Valonia ventricosa – zöldmoszat, átmérője 1–4 cm
- Syringammina fragilissima – likacsosházú, akár 20 cm-es is lehet
- Thiomargarita namibiensis – a legnagyobb ismert baktérium, mérete jellemzően 0,1–0,3 mm, de akár 0,75 mm-es is lehet de ez csak megközelítő érték.
Egyes egysejtű élőlények bizonyos életszakaszukban képesek egyetlen több sejtmaggal rendelkező halmazzá összeolvadni. Ilyenek például a nyálkagombák. Az egysejtű állatok eukariota gerinctelenek; más néven protozoák, véglények. Az első állatok a Földön; vízben, illetve más állatokban élnek. Szaporodásuk egyszerű osztódós (ivartalan). 4 csoportjuk különül el: ostorosok, csillósok, gyökérlábúak (amőbák), spórások.
Egyes többsejtű élőlények egy bizonyos életszakaszukban képesek sejtjeik összeolvasztásával úgynevezett (egy sejtnek tekinthető) szincitiumot képezni. Ilyenek a nyálkaspórások.
Az egysejtűek háromféle módon tudnak mozogni: hosszú ostorokkal, rövid csillókkal vagy állábakkal.
