Indiánok

Indiánoknak az amerikai kontinens bennszülött népeit nevezzük. Jelenleg az amerikai kontinens lakosságának egy tetemes, de kisebb részét képezik. Elnevezésük Amerika középkori újra-felfedezésével és egy tévedéssel kapcsolatos, nevezetesen, hogy Kolumbusz Kristóf azt hitte, hogy Indiát érte el, amikor a mai Dominikában partot ért.

Amerikában bennszülött amerikai (angolul Native American), és az első nemzetek (First Nations) neveken is emlegetik őket. Más neveik: amerikai indiánok, amerindek, vörös indiánok. Az angol nyelvben az indian szó indiánt és indiait egyaránt jelenthet, így az angol szó alakjában őrzi Kolumbusz tévedését, a magyar nyelvben azonban a két jelentés két szóalakra vált szét.

Az újvilági bevándorlási elmélet szerint az emberek Beringián, a mai Bering-szoros helyén valamikor elnyúló földhídon keresztül vándoroltak be Eurázsiából Amerikába. A legkésőbbi időpont, amikor ez megtörténhetett, valamikor 12 ezer évvel ezelőtt volt, a legkorábbi időpont vitatott. Ezek a korai paleoamerikaiak gyorsan szétterjedtek Amerikában és kulturálisan elkülönülő törzsek és nemzetek százaira váltak szét.

Kolumbusz tévedése alapján az Amerikába érkező európaiak ezeket a népeket az indián gyűjtőnév alá sorolták. A bennszülöttek számára ebben az időben nem létezett e népek közös fogalma, de az utóbbi két évszázadban mégis kialakult az indián identitástudat, bár újabban nő ezzel a felfogással szemben az ellenkezés a bennszülöttek leszármazottai közt, különösen Kanadában.

A bennszülött amerikai népek kultúrája, életmódja már az európai hódítás előtt nagyon változatos volt. Egyesek vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak, mások mezőgazdasággal és vízkultúrával foglalkoztak, máig maradandó örökséget hagyva maguk után. Egyes társadalmaik erősen a mezőgazdaságtól függtek, mások életmódja a földművelés, vadászat és gyűjtögetés keverékére épült. Egyes régiókban a bennszülött népek monumentális épületeket emeltek, nagy, jól szervezett városokat hoztak létre. Társadalmaikat egyes főnökök uralta területek, államok, sőt hatalmas birodalmak jellemezték.

Az amerikai kontinens sok területét ma is bennszülött amerikaiak népesítik be. Egyes országok nagy bennszülött populációval rendelkeznek, mint Bolívia, Peru, Paraguay, Mexikó, Guatemala, Kolumbia és Ecuador. Amerikában legalább ezer bennszülött nyelvet beszélnek, ezek közül néhányat, mint a kecsua, a guaraní, a maja és a navatl több millióan. A legtöbb bennszülött nép a keletről bevándorolt népek életmódját vette át, de helyenként változó mértékben sokan megőriztek régi vallási, társadalmi és életmódbeli hagyományokat. Léteznek olyan bennszülött népek, amelyek viszonylagos elszigeteltségben, ősi életmódjukat őrizve élnek, sőt valószínűleg olyanok is, akik még mind a mai napig a modern civilizációtól teljesen elzárva élnek.

Különböző törzsbéli indiánok, 20. századi festmény

Észak-amerikai indián bölényvadászaton (1844)

Az indiánok történelme

• Síksági indiánok
• Maja civilizáció
• Aztékok
• Inka Birodalom
• A szerik története

Indián nyelvek

Amerind származású perui nő és gyermek

Indián népek

Az amerikai indiánok a leginkább elfogadott hipotézis szerint Szibériából kerültek az Újvilágba. Ezt igazolja a genetikai, nyelvi, népzenei, ősvallási és írástörténeti összefüggések sora, amely Szibéria és az Újvilág között kimutatható.

Észak-Amerika

Feketeláb (Blackfoot) indián férfi lovon

USA és Kanada:

• A sarkkör alatti terület indiánjai
• Északnyugati parti indiánok: bellakula, cimsián, csinúk, haidák, kvakiutl, nadiné, nútka, penúsön, szelis, tlingit indiánok
• Fennsíki indiánok
• Nagy-medencei indiánok
• Kalifornia indiánjai
• Délnyugati indiánok: atapaszk, apacs, havaszupáj, hohokam, juma, magíjan, navahó, patijan, pueblo (keresz, hopi, zunyi stb.) indiánok
• Síksági indiánok: pauni (Pawnee), …
• Északkeleti vagy erdővidéki indiánok
  • Algonkin nyelvcsalád: abnaki (Abenaki), algonkin (Algonquin), arapahó (Arapaho), csipéva vagy odzsibvé vagy anisinábé (Chippewa, Ojibwa, Anishinaabe), delaver (Delaware, Lenape), ecsemin (Etchemin), feketeláb (Blackfoot), illinivek (Illinois), kikapu (Kickapoo), krí (Cree), májami (Miami), messzecsuszett (Massachusett), mikmek (Míkmaq), minámini (Menominee), mohikán (Mahican), mohegan, narraganszett (Narragansett), otava (Ottawa), píkot (Pequot), póheten (Powhatan), potavatami (Potawatomi), sájen (Cheyenne), sauni vagy sóni (Shawnee), szók-meszkvaki vagy szók-róka (Sauk-Fox), vampanoag (Wampanoag) indiánok
  • Irokéz nyelvcsalád: cseroki (Cherokee), huron (Huron, Wyandot), irokéz (Iroquois: kajuga, móhauk, onandága, onejda, szeneka, tuszkaróra) indiánok
  • Sziú nyelvcsalád: sziú (Sioux), vinebégó (Winnebago) indiánok
• A délkeleti indiánok
  • Maszkagí nyelvcsalád: csaktó (Chocktaw), csikaszó (Chickasaw), krík vagy maszkagí (Creek, Muskogee), szeminol (Seminole) indiánok
  • kadó (Caddo), nacsez (Natchez) indiánok

Indián törzsek

Észak-amerikai

Észak-amerikai indián nyelvcsaládok

Délkeleti

maszkagí •  krík •  csikaszó •  csaktó •  kadó •  irokéz •  cseroki •  algankin •  nacsez •  szeminol •  atakapa •  necsez •  tunika •  ofó •  houma •  csitimacsa •  bájlekszi •  csakcsium •  tohómi •  mobájl •  alabama •  jucsí •  hicsiti •  apölesi •  timukua •  tokabága •  aisz •  kalúsza •  tekeszta •  kíz •  jamszí •  kuszábó •  katauba •  tuleló

A krík a maszkagik köré csoportosuló poli konföderáció angol neve.

Délnyugati

kokopa •  juma •  alcsidúma •  mohávi •  valapáj •  havaszupáj •  valupáj •  marikopa •  papagó •  fölső pima •  szeri •  hopi •  nyugati apacsok •  csirikava apacsok •  zunyi •  Rio Grande-keresz •  hémez •  navahó •  téva •  északi tíva •  tánó •  píkosz •  déli tíva •  tompiró •  laguna •  akoma •  piró •  hikarija apacsok •  meszkaleró apacsok •  hokomi •  hanó •  szuma •  humanó •  opeta •  jubidi •  dzsova •  alsó pima •  jaki •  guarihió •  tarahumara •  tubaro •  majó •  koncsó •  toboszó •  guaszávi •  akasí •  sisime •  tehui •  tepehuan •  zakatek •  pemi •  karankava •  nyakipa •  paipai •  kiliva •  kocsimi •  gvajkura •  perikú

Síksági

szárszi •  síksági krí •  feketeláb •  gróvantr •  aszinbojn •  síksági odzsibua •  crow •  titon sziú •  hidatsza •  menden •  aikara •  janktonáj sziú •  szanti sziú •  sájen •  ponka •  omaha •  jankton sziú •  ájova •  oto •  pauni •  arapahó •  kansza •  mizúria •  kájova •  kájova apacs •  oszidzs •  kamencsi •  vicsita •  kvapa •  lipen apacs •  tonkava •  kitszáj

Fennsíki

liluit •  saszvep •  tomzon •  nikola •  okanágen •  léksz •  kutenáj •  kaliszpil •  szenpojl •  columbiai szelisek •  jakima •  szpokén •  palúsz •  kődalen •  flethed •  népörszi •  valavala •  kajúszi •  jumatila •  klikitet •  visrem •  teninó •  molala •  klamat •  modok

Nagy-medencei

keleti sosóni •  északi sosóni •  benak •  északi pajút •  vasó •  nyugati sosóni •  jút •  déli pajút •  Owens Valley-pajút •  kavaisszu

Kaliforniai indiánok

tolóva •  karok •  jurok •  seszta •  hupa •  csilula •  vilka •  vájot •  csimarikó •  vintu •  matóle •  nongatl •  szinkióni •  leszik •  vajlaki •  kahtó •  jukí •  északi pomó •  északkeleti pomó •  keleti pomó •  délkeleti pomó •  középső pomó •  déli pomó •  keseje •  namleki •  acsomavi •  atszagivi •  majdú •  jana •  kankáu •  niszenan •  petvin •  tóvidéki mívak •  vapó •  parti mívak •  mívak •  északi völgyi jokut •  kosztanóan •  eszölin •  monacsi •  foothilli jokut •  déli völgyi jokut •  tubatulabal •  szalinen •  csumas •  kitanemuk •  tetevjem •  szeránó •  gabrielinó •  luiszennyó •  kahuilja •  kupennyó •  diguennyó

Északnyugati partvidék

ejak •  tlingit •  haida •  nisga •  gitkszen •  cimsián •  haiszla •  haihaisz •  belabela •  belakula •  uvekín •  kvakiutl •  északi parti szelis •  nútka (núsanúlt) •  középső parti szelis •  déli parti szelis •  maka •  kvilájúta •  csimekam •  kvalijúka •  sinúk •  kletszken •  tilamúk •  elsziensz •  szjuszlevensz •  kelepájensz •  kúszensz •  atapaszka •  takelma

Északkeleti terület

csipua/odzsibua •  minámini •  vinebégó •  ilinoj •  potavatómi •  foksz •  szók •  meszkuten •  májámi •  saúni •  kikapú •  algankin •  nipisszing •  hjuron •  atava •  pitan •  venró •  írí •  szeneka •  kajúga •  onandága •  onejda •  móhak •  mehiken •  delavár •  szaszkehanak •  nentikók(ok) •  virginiai algankin •  virginiai és észak-carolinai irokéz •  észak-carolinai algankin •  Szent-Lőrinc vidéki irokéz •  nyugati abenaki •  keleti abenaki •  meliszit •  passzamakudi •  mikmek •  dél-új-angliai algankin •  kelet-Long Island-i algankin

Sarköv alatti terület

holikecsa •  ingali •  kolcsen •  tanajna •  kolakon •  kacsin •  tanana •  atna •  hen •  tatcsoni •  hér •  hegyi indiánok •  tegis •  szárazföldi tlingit •  kaszka •  taltan •  cicót •  szlekani •  szlévej •  bívör •  kerier •  csilkatin •  daglib •  jelonájf •  csipuvéj •  nyugati „erdei” krí •  nyugati „igazi” krí •  északi odzsibua •  Winnipeg-tavi szoltó •  neszkepi •  keleti krí •  atikemik •  mantenye •  beotuk

Sarkvidéki terület

(szibériai jupikok) •  Saint-Lawrence-szigeti eszkimók •  aleutok •  csendes-óceáni eszkimók (csendes-óceáni jupikok) •  délnyugat-alaszkai szárazföldi eszkimók (közép-alaszkai jupikok) •  Bering-szorosi inuitok, •  Kotzebue Sound-i inuitok •  belső-észak-alaszkai inuitok •  észak-alaszkai parti inuitok •  Mackenzie-deltavidéki inuitok •  Copper inuitok (réz eszkimók) •  netszilikek •  karibu inuitok •  szallirmiutok (szadlermiutok) •  iglulikok •  Baffin-földi inuitok •  Labrador-parti inuitok •  quebeci inuitok

Lásd még

• Az apacsok történelme
• Öt Civilizált Törzs
• Floridai indián törzsek
• A Nagy-medence indiánjai
• A délnyugati indiánok
• Krík indiánok
• Szeminol indiánok
  • Szeminol háborúk
• Cserokik
• Csikaszók
  • Sequoyah
• Paunik
• Otavák
• Csaktók
• Póheten indiánok
• Pueblo indiánok
• A Karib-térség történelme (arawak és carib indiánok)
• Jamestowni mészárlás
• Az őslakosok jogai
• Kódbeszélő

Mexikó, Közép-Amerika és Karib-térség:

Lásd még

• esőtánc
• álomfogó

Híres indiánok

Észak- és Közép-Amerika

Pokahontasz

Wolf Robe (Honehevotomah)

Kanada

• Jeannette Armstrong
• Andrew Blackbird (1815–1908)
• Pauline Johnson (Tekahionwake, 1861–1913)
• Simon Pokagon (1830–1899)

USA

• William Apess (1798–1839)
• Black Elk (Hehaka Sapa) (1863–1950)
• Ward Churchill
• Elizabeth Cook-Lynn (1930–)
• David Cusick (1780–1840)
• Vine Deloria, Jr. (1933–2005)
• Charles Eastman (Ohiyesa, 1858–1939)
• Geronimo
• Handsome Lake (Ganiodajo, 1735–1815)
• Joy Harjo (1951–)
• Francis La Flesche (1857–1932)
• Lozen (1840–1887)
• Wilma Mankiller
• Russell Means
• N. Scott Momaday (1934–)
• Mountain Wolf Woman (Kéhachiwinga, 1884–1960)
• Mourning Dove (Humishuma, 1888–1936)
• Opothleyahola
• Osceola
• Őrült Ló
• Pokahontasz (1595–1617)
• Alexander Posey (1873–1908)
• Sánta Őz (Tahca Ushte, John Fire Lame Deer, 1900–1976)
• Seattle törzsfőnök
• Sequoyah (1767–1843), a cseroki írás megalkotója
• Luci Tapahonso (1953–)
• Ülő Bika
• Sarah Winnemucca
• Standing Bear (1834–1908)
• Carter Revard (1931–)
• John Rollin Ridge (Yellow Bird, 1827–1867)
• Tecumseh (1768–1813)
• Charlene Teters
• Victorio (1825–1880)
• James Welch (1940–2003)
• Wolf Robe (Honehevotomah, 1838–1910)
• Ofelia Zepeda (1952–)
• Zitkala-Sa (1876–1938)

Lásd még: Famous Indian Chiefs

Mexikó

• I. Moctezuma (1440–1469)
• II. Moctezuma (1502–1520)
• Ahuízotl (1486–1502)
• Cuitláhuac
• Cuauhtémoc (-1525)

Dél-Amerika

• Atahualpa

Indiánok az irodalomban

• Karl May: Winnetou
• Sat-Okh (Hosszú Toll): A Sós sziklák völgye
• Szürke Bagoly: Két kicsi hód
• James Fenimore Cooper: Nagy Indiánkönyv
• Molnár Gábor: A csendes halál démona
• Henry Wadsworth Longfellow: Hiawatha
• Fehér Szarvas: A Szikláshegyek varázslója
• Fehér Szarvas: Hét fekete Hold

Indiánok a filmművészetben

• A misszió
• Winnetou-filmek
• Farkasokkal táncoló
• Az utolsó mohikán
• Apocalypto
• Hadiösvényen
• The Lone Ranger
• A fegyverek szava (Windtalkers, 2002)

További információk

• Cappel, Constance, "The Smallpox Genocide of the Odawa Tribe at L'Arbre Croche, 1763: The History of a Native American People," Edwin Mellen Press, 2007, ISBN 0-7734-5220-6
• Churchill, Ward. A Little Matter of Genocide. City Lights Books (1997). ISBN 0-872-86323-9 
• Dean, Bartholomew.szerk.: David Maybury-Lewis (Ed.): State Power and Indigenous Peoples in Peruvian Amazonia: A Lost Decade, 1990–2000, The Politics of Ethnicity Indigenous Peoples in Latin American States, David Rockefeller Center Series on Latin American Studies. Cambridge MA: Harvard University Press, 199–238. o. (2003). ISBN 0-674-00964-9 
• Dean, Bartholomew (2006. January). „Salt of the Mountain: Campa Asháninka History and Resistance in the Peruvian Jungle (review)”. The Americas 62 (3), pp.464–466. o. DOI:10.1353/tam.2006.0013. ISSN 0003-1615.  
• Dean, Bartholomew, and Jerome M. Levi, (Eds.). At the Risk of Being Heard; Identity, Indigenous Rights, and Postcolonial States. Ann Arbor: University of Michigan Press (2003). ISBN 0-472-09736-9 
• Jacobs, James Q.: The Paleoamericans: Issues and Evidence Relating to the Peopling of the New World. Anthropology and Archaeology Pages. jqjacobs.net, 2001. (Hozzáférés: 2007. június 20.)
• Jacobs, James Q.: Paleoamerican Origins: A Review of Hypotheses and Evidence Relating to the Origins of the First Americans. Anthropology and Archaeology Pages. jqjacobs.net, 2002. (Hozzáférés: 2007. június 20.)
• Jones, Peter N.. Respect for the Ancestors: American Indian Cultural Affiliation in the American West. Boulder CO: Bauu Press (2005). ISBN 0-972-13492-1 
• Kane, Katie (1999). „Nits Make Lice: Drogheda, Sand Creek, and the Poetics of Colonial Extermination”. Cultural Critique 42, pp.81–103. o. DOI:10.2307/1354592. ISSN 0882-4371.  
• Krech, Shepard III. The Ecological Indian: Myth and History. New York: W.W. Norton (1999). ISBN 0-393-04755-5 
• Mann, Charles C.. 1491: New Revelations of the Americas Before Columbus. New York: Knopf Publishing Group (2005). ISBN 1-400-04006-X 
• Skidmore, Joel: The Cascajal Block: The Earliest Precolumbian Writing (PDF). Mesoweb Reports & News. Mesoweb, 2006. (Hozzáférés: 2007. június 20.)
• Taylor, Alan. American colonies. New York: Viking (2001). ISBN 0-670-87282-2 
• Thornton, Bruce S.: New World, Old Myths: A review of Charles C. Mann's 1491: New Revelations of the Americas Before Columbus'. Claremont Review of Books, 2006. July. [2006. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. szeptember 14.)
• Varese, Stefano. Salt of the Mountain: Campa Asháninka History and Resistance in the Peruvian Jungle, Susan Giersbach Rascón (trans.), Norman: University of Oklahoma Press (2004). ISBN 0-806-13512-3 
• Vogel Dávid., Bolívia: az indiánok és a koka földje

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Indigenous peoples of the Americas című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.