„Hidrogén-klorid” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2007. szeptember 6., 21:59-kori változata

Hidrogén-klorid

Általános
Magyar név	Hidrogén-klorid
IUPAC név	Hydrogen chloride
Egyéb nevek	Sósav, klórhidrogén, spiritus salis, acidum hidrochloricum, acidum muriaticum, muriatic acid, acidum chloratum
Képlet	$\mathrm {HCl} \,\!$
Moláris tömeg	36,46 g/mol
Megjelenés	Színtelen, szúrós szagú higroszkópikus gáz
CAS-szám	[7647-01-0]
EINECS (EG) szám	231-595-7
EG-Index szám	017-002-01-X
Tulajdonságok
Sűrűség és halmazállapot	1,16 g/cm³ (20 °C), gáz
Oldhatóság vízben	Korlátlanul elegyedik
Olvadáspont	−114,2 °C (158,8 K)
Forráspont	−85,1 °C (187,9 K)
Szerkezet
Kristályszerkezet	Lineáris, dipólus molekula
Fizikai állandók
Képződéshő	−92,5 kJ/mol
Moláris hőkapacitás	28,8 J/(mol·K)
Veszélyességi jellemzők
EU osztályozás	Maró hatású (C)
R-mondatok	R34, R37
S-mondatok	S26, S36/37/39, S45
Lobbanáspont	nem gyúlékony
RTECS szám
Rokon vegyületek
Azonos anion	Kloridok
Azonos kation
A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok normálállapotra (0°C, 100 kPa) vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

A hidrogén-klorid szintelen, szúrós szagú, levegőnél nagyobb sűrűségű, mérgező gáz. Vízben jól oldódik, vizes oldata a sósav, melyet először Basilius Valentinus állított elő a 15. században, egészen tiszta állapotban pedig Priestley 1771. Előfordul a természetben némely vulkáni gázban és Dél-Amerika néhány folyójában, amelyek vulkáni vidéken folynak keresztül; a gyomornedvben is megtalálható, minthogy az emésztésnek igen fontos tényezője.

Előállítása

A hidrogén-klorid hidrogénből és klórból képződik magas hőmérsékleten, vagy a fény hatására. Az egyesülés durranás kíséretében történik, ha az említett két gáznak egyenlő térfogatait elegyítettük egymással.

H₂ + Cl₂ = 2 HCl

A hidrogén-klorid előállítható a kloridokból, ha azokat koncentrált kénsavval melegítjük; e célra azonban iparilag konyhasót (NaCl) használnak, amelyet kénsavval kezelnek.

NaCl + H₂SO₄ = NaHSO₄ + HCl

A Leblanc-féle szódagyártásnál melléktermékül igen nagy mennyiségü sósavat kapnak.

Jellemzői

A tömény sósav 38 tömegszázalékos, levegőn füstölög, mert az oldatból távozó HCl a levegő nedvességtartalmában oldódik és ködöt képez. A hidrogén-klorid-gázt igen alacsony hőmérsékletre lehűtve, nagyobb nyomáson színtelen folyadékká sűríthető. A hidrogén-klorid-gáz sűrűsége 1,278 (levegő=1) és vízben rendkívül könnyen oldódik; 1 térfogat víz 0°C-on 505 térfogat (0,825 g) és 20°C-on 440 térfogat (0,721 g) hidrogén-klorid-gázt abszorbeál; ezért hidrogén-klorid-gázzal telt palack víz alatt kinyitva egy pillanat alatt megtelik vízzel.

A savtartalom közelítőleg a sűrűség két első tizedesének kétszeresével egyenlő. (Pl.: az 1,12 g/cm³ sűrűségű sósavoldat kb. 24 tömrgszázalékos)

A sósav igen erős egybázisú sav; a negatív standardpotenciálú fémeket hidrogénfejlődés közben feloldja és kloridokká alakítja át, a pozitív standarpotenciálú fémekkel (pl.: réz) nem lép reakcióba. A speciális oxidáló anyagok (pl. mangán-peroxid, kálium-klorát stb.) a sósavat elbontják és ekkor klórgáz fejlődik belőle. A sósavat nemcsak a laboratóriumban, hanem az iparban is igen sokféle célra (klórfejlesztésre, kloridok előállítására stb.) alkalmazzák és ezenkívül gyógyszerként is használják.

A sósav szerepel a magyar gyógyszerkönyvben. Nem megengedett a szennyezése kénsavval, szabad klórral, nehéz fémekkel, legkivált pedig arzénnal. A sósav reakciókban keletkező kloridókat a sósav sóinak, a kloridionokat sav maradéknak nevezzük.

@@ 34. sor: / 34. sor: @@
 {{chemical_compound_end}}
-A '''hidrogén-klorid''' szintelen, szúrós szagú, levegőnél nhezebb, mérgező [[gáz]]. Vízben jól oldódik, vizes oldata a '''sósav''', melyet először [[Basilius Valentinus]] állított elő a 15. században, egészen tiszta állapotban pedig [[Priestley]] [[1771]].
+A '''hidrogén-klorid''' szintelen, szúrós szagú, levegőnél nagyobb [[sűrűség]]ű, mérgező [[gáz]]. Vízben jól oldódik, vizes oldata a '''sósav''', melyet először [[Basilius Valentinus]] állított elő a 15. században, egészen tiszta állapotban pedig [[Priestley]] [[1771]].
 Előfordul a természetben némely [[vulkáni gáz]]ban és Dél-[[Amerika]] néhány folyójában, amelyek vulkáni vidéken folynak keresztül; a [[gyomornedv]]ben is megtalálható, minthogy az [[emésztés]]nek igen fontos tényezője.
@@ 42. sor: / 42. sor: @@
 H<sub>2</sub> + Cl<sub>2</sub> = 2 HCl
-A hidrogén-klorid előállítható a [[kloridok]]ból, ha azokat koncentrált [[kénsav]]val melegítjük; e célra azonban rendesen [[konyhasó]]t ([[NaCl]]) használnak, amelyet előbb megolvasztanak és darabokra törve [[lombik]]ban kénsavval öntenek le.
+A hidrogén-klorid előállítható a [[kloridok]]ból, ha azokat koncentrált [[kénsav]]val melegítjük; e célra azonban iparilag [[konyhasó]]t ([[NaCl]]) használnak, amelyet kénsavval kezelnek.
 NaCl + H<sub>2</sub>SO<sub>4</sub> = NaHSO<sub>4</sub> + HCl
@@ 49. sor: / 49. sor: @@
 ==Jellemzői==
-A tömény sósav 38 tömegszázalékos, [[levegő]]n füstölög, mert az oldatból távozó HCL a levegő nedvességtartalmában oldódik és ködöt képez. A hidrogén-klorid-gázt igen alacsony hőmérsékletre lehűtve, több [[atmoszféra]] nyomáson színtelen [[folyadék]]ká sűríthető. A hidrogén-klorid-gáz [[sűrűség]]e 1,278 (levegő=1) és [[víz]]ben rendkívül könnyen oldódik; 1 [[térfogat]] víz 0°C-on 505 térfogat (0,825 gr.) és 20°C-on 440 térfogat (0,721 gr.) hidrogén-klorid-gázt abszorbeál; ezért hidrogén-klorid-gázzal telt palack víz alatt kinyitva egy pillanat alatt megtelik vízzel.
+A tömény sósav 38 tömegszázalékos, [[levegő]]n füstölög, mert az oldatból távozó HCl a levegő nedvességtartalmában oldódik és ködöt képez. A hidrogén-klorid-gázt igen alacsony hőmérsékletre lehűtve, nagyobb nyomáson színtelen [[folyadék]]ká sűríthető. A hidrogén-klorid-gáz [[sűrűség]]e 1,278 (levegő=1) és [[víz]]ben rendkívül könnyen oldódik; 1 [[térfogat]] víz 0°C-on 505 térfogat (0,825 g) és 20°C-on 440 térfogat (0,721 g) hidrogén-klorid-gázt abszorbeál; ezért hidrogén-klorid-gázzal telt palack víz alatt kinyitva egy pillanat alatt megtelik vízzel.
-A ''savtartalom'' közelítőleg a fajsúly két első tizedesének kétszeresével egyenlő.
+A ''savtartalom'' közelítőleg a sűrűség két első tizedesének kétszeresével egyenlő. (Pl.: az 1,12 g/cm<sup>3</sup> sűrűségű sósavoldat kb. 24 tömrgszázalékos)
-A sósav igen erős egybázisú sav; a negatív standardpotenciálú fémeket hidrogénfejlődés közben feloldja és kloridokká alakítja át, a pozitív standarpotenciálú fémekkel (pl.: [[réz]]) nem lép reakcióba. A speciális [[oxidáló anyag]]ok (pl. mangánhiperoxid, [[kálium-klorát]] stb.) a sósavat elbontják és ekkor [[klórgáz]] fejlődik belőle. A sósavat nemcsak a laboratóriumban, hanem az iparban is igen sokféle célra (klórfejlesztésre, kloridok előállítására stb.) alkalmazzák és ezenkívül [[gyógyszer]]nek is használják.
+A sósav igen erős egybázisú sav; a negatív standardpotenciálú fémeket hidrogénfejlődés közben feloldja és kloridokká alakítja át, a pozitív standarpotenciálú fémekkel (pl.: [[réz]]) nem lép reakcióba. A speciális [[oxidáló anyag]]ok (pl. mangán-peroxid, [[kálium-klorát]] stb.) a sósavat elbontják és ekkor [[klórgáz]] fejlődik belőle. A sósavat nemcsak a laboratóriumban, hanem az iparban is igen sokféle célra (klórfejlesztésre, kloridok előállítására stb.) alkalmazzák és ezenkívül [[gyógyszer]]ként is használják.
 A sósav szerepel a magyar gyógyszerkönyvben. Nem megengedett a szennyezése kénsavval, szabad klórral, nehéz fémekkel, legkivált pedig arzénnal.
-A sósav reakciókban keletkező kloridókat a sósav sóinak ,a kloridionokat sav maradéknak nevezzük.
+A sósav reakciókban keletkező kloridókat a sósav sóinak, a kloridionokat sav maradéknak nevezzük.
 [[Kategória:Szervetlen vegyületek]]
 [[Kategória:A hidrogén szervetlen vegyületei]]