Az Uffizi Galéria Tribuna terme

J. Zoffany festménye: Tribuna terem (1772-1777 körül)

Az Uffizi Galéria Tribuna terme (Tribuna degli Uffizi) múzeumi mintaterem, mely a Medici-család hatalmát, gazdagságát és műveltségét szimbolizálta az európai arisztokraták körében.

Építése

1574-ben az Uffizi építője Vasari meghalt, s a munkálatokat Alfonso Parigire és Bernardo Buontalentire építészek folytatták tovább. Most már teljesen a Medici-család képzőművészeti gyűjteményének elhelyezése, kiállítása szempontjából alakították ki az emeletek termeit. A Magisztrátusok utcája felől Buontalentire beüvegeztette a loggiákat, s teremsort alakított ki, köztük volt a Tribuna terem is, amelyben a Mediciek legértékesebb és legféltettebb művészeti műkincsei kerültek kiállításra és őrzésre. Francesco de’ Medici uralkodása idején, 1574-1585-ig tartott a reprezentatív nyolcszög alaprajzú és az égboltot is jelképező kupolás Tribuna terem kialakítása.

A Tribuna terem tervezője Vitruvius görög építésznek a Szelek tornya leírásaiból indult ki. A terem falainak felső részén nyolc ablakon keresztül szűrődik be a fény, mely indirekt módon világítja meg a teljes termet. A terem kupolájának aranyozott cikkelyeit gyöngyházfényű kagylóhéjak díszítették, melyeket a kupola-dobon lazúrkő alapon nyugvó voluták váltottak fel. Az ablakok közti mennyezet-részt manierista stílusban festették ki, képzelt állati, növényi figurákkal, ultramarin alapon a díszítményeket arany és gyöngyház díszítette. A Tribuna falait violaszínbe hajló vörös bársonnyal fedték. A falak alsó részét frízzel díszítették, amelyet később stukkós lábazattal helyettesítettek. Jacoppo Ligozzi munkája volt a fríz aprólékos megfestése, ez is manierista stílusban, madarakkal, halakkal, növényekkel, ásványokkal díszítve. A Tribuna terem eredeti padlózata is figyelemreméltó, színes nemes kövekből rakták ki olyan geometrikus struktúrában, amely összhangot képezett a terem nyolcszög alakjával.

A Tribuna terem fénykora

A Tribuna terem fénykora 1585-től az 1770-es évek végig tartott, ezután fokozatosan a szakosodások, átrendezések miatt lerombolták, az eredetit megközelíteni igyekvő rekonstrukciója majd csak 1971-ben történt meg. Az utolsó pillanatokban örökítette meg Zoffany festménye ezt híres termet, melyet egész Európában utánozni igyekezett az arisztokrácia. Nem eredeti állapotában örökítette meg, hanem igyekezett minél több híres antik szobrot és reneszánsz festményt kiállítani a Tribuna teremben, s meg is örökítette azokat a korabeli műkereskedők csoportjával. A XVIII. században Európa nyugati területein már régóta virágzott a művészet és a műkereskedelem, múzeumok tucatjai működtek királyi, főúri, fejedelmi udvarokban. Az Uffizi számos gyűjteményéből, sőt a Pitti-palotából is kért át szobrokat, képeket Zoffany, hogy azokat is kiállíthassa és lefesthesse.

Zoffanytól e képet III. György brit király felesége rendelte, s nem volt megelégedve Zoffany festményével, mert azon csak közönséges embereket, azaz műkereskedőket ábrázolt. Talán éppen ezért is, de természetesen elsősorban a Tribuna terem megfestése miatt híres kordokumentum lett ez a mű.

Zoffany képén könnyen felismerhetőek a festmények, balról jobbra haladva a szobrok feletti első sor legszélén:

1. Raffaello: Madonna della Seggiola (Szűz Mária a gyermek Jézussal és Keresztelő Szent Jánossal) Tondo, a Pitti-palotából lett áthozva, ma is ott van kiállítva.
2. Correggio A gyermek Jézus imádása (Uffizi)
3. Portréfestmény, utána
4. Raffaello Madonna del cardellino (Szűz Mária a kis Jézussal, Keresztelő Szent Jánossal)(Uffizi)
5. Balról a szobrok felett a második sor első képe: Annibale Carracci Bachánsnő (Uffizi)

Az antik szobrok közül jobbról kiemelkedik magasságával a Medici-Vénusz néven elhíresült szobor s jól kivehető a Birkózók és a Táncoló faun szobra, a terem előterében külön beállítva Tiziano Vecellio Urbinói Vénusz c. híres festménye.

Galéria

• 
  Raffaello: Madonna della Seggiola (Pitti-palota)
• 
  Correggio: A gyermek Jézus imádása (Uffizi)
• 
  Rafaello: Madonna del cardellino (Uffizi)
• 
  Annibale Carracci: Bachánsnő (Uffizi)

Források

• Anne Mueller von der Haegen, Ruth Strasser: Művészeti kalauz : Toscana. Budapest : Vince Kiadó, 2005. Galleria degli Uffizi lásd 184-199. o. ISBN 9639552518
• Uffizi. (A világ nagy múzeumai). Budapest : Corvina, 1992. 6-7., 17-19. o. ill. ISBN 9631336085
• Firenze műgyűjteményei lásd Művészeti lexikon. 2. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1966. 82. o.

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Az Uffizi Galéria Tribuna terme témájú médiaállományokat.

Johan Zoffany: The Tribuna of the Uffizi, c. 1772-1778

Kapcsolódó szócikkek

• Uffizi
• Medici-Venus
• Urbinói Vénusz
• Ifj. David Teniers