„Palkovics László (politikus)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
{{hasonló}}
a →‎Életpályája: Tárgyilagosság
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
41. sor: 41. sor:
Kanadai tanulmányútján kívül vendégkutató volt [[Delft]]ben, illetve [[Helsinki]]ben is. A Gépipari Tudományos Egyesület elnökségi tagjává, illetve 1996-ban a Magyar Gépjárműipari Szövetség alapító főtitkárává választották. 2001-ben az [[Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság]] elnöke lett.
Kanadai tanulmányútján kívül vendégkutató volt [[Delft]]ben, illetve [[Helsinki]]ben is. A Gépipari Tudományos Egyesület elnökségi tagjává, illetve 1996-ban a Magyar Gépjárműipari Szövetség alapító főtitkárává választották. 2001-ben az [[Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság]] elnöke lett.


A Mercedes-Benz kecskeméti gyárépítési döntése után [[2009]]-ben a [[Kecskeméti Főiskola]] stratégia rektorhelyettesévé választották, ahol feladatai közé tartozott a járműmérnök-képzés akkreditációjának megszervezése, az új Járműtechnológiai Tanszék felépítése, valamint a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karával közösen egységesített tananyagfejlesztés végrehajtása. Hatékony támogatásával 2012-ben mintegy 70 fővel elindult az akkreditált járműmérnöki képzés a Kecskeméti Főiskolán, amely keretében 25 fővel (a Mercedes-Benz és a Knorr-Bremse jóvoltából) megkezdődött a duális (gyakorlatorientált) mérnökképzés is. 2012-ben státuszát visszahelyezte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre, ahol a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karon 2013-tól a korábbi Gépjárművek és Járműgyártás és -javítás Tanszék egyesítésével létrejött Gépjárművek és Járműgyártás Tanszék Tanszékvezetője lett.
A Mercedes-Benz kecskeméti gyárépítési döntése után [[2009]]-ben a [[Kecskeméti Főiskola]] stratégia rektorhelyettesévé választották, ahol feladatai közé tartozott a járműmérnök-képzés akkreditációjának megszervezése, az új Járműtechnológiai Tanszék felépítése, valamint a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karával közösen egységesített tananyagfejlesztés végrehajtása. Támogatásával 2012-ben mintegy 70 fővel elindult az akkreditált járműmérnöki képzés a Kecskeméti Főiskolán, amely keretében 25 fővel (a Mercedes-Benz és a Knorr-Bremse jóvoltából) megkezdődött a duális (gyakorlatorientált) mérnökképzés is. 2012-ben státuszát visszahelyezte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre, ahol a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karon 2013-tól a korábbi Gépjárművek és Járműgyártás és -javítás Tanszék egyesítésével létrejött Gépjárművek és Járműgyártás Tanszék Tanszékvezetője lett.


1993-ban védte meg a műszaki tudományok kandidátusi, 1998-ban az MTA doktori értekezését. 2000-ben habilitált. 2007-ben megválasztották a [[Magyar Tudományos Akadémia]] műszaki osztályának levelező, 2013-ban rendes tagjává. Korábban már tagja lett az MTA Gépszerkezettani Bizottságának. A ''Járművek és mezőgazdasági gépek'' című [[folyóirat|szakfolyóirat]] szerkesztőbizottságának elnökévé választották, ezen kívül az ''International Journal of Vehicle Design'', a ''Heavy Vehicles'', ill. a ''Journal of Automobile Engineering'' szerkesztőbizottságának tagja volt.
1993-ban védte meg a műszaki tudományok kandidátusi, 1998-ban az MTA doktori értekezését. 2000-ben habilitált. 2007-ben megválasztották a [[Magyar Tudományos Akadémia]] műszaki osztályának levelező, 2013-ban rendes tagjává. Korábban már tagja lett az MTA Gépszerkezettani Bizottságának. A ''Járművek és mezőgazdasági gépek'' című [[folyóirat|szakfolyóirat]] szerkesztőbizottságának elnökévé választották, ezen kívül az ''International Journal of Vehicle Design'', a ''Heavy Vehicles'', ill. a ''Journal of Automobile Engineering'' szerkesztőbizottságának tagja volt.


Kutatási területei a gépjárművek [[Klasszikus mechanika#Dinamika|dinamikája]] és stabilitása, a szabályozott gépjárműrendszerek, az intelligens jármű- és útrendszerek, ill. az alkalmazott szabályozáselmélet. Jelentős iskolateremtő, számos fiatal doktorjelölt témavezetője, szakmai pályafutásának elindítója. Ezek az ifjú kollégák ma már jelentős magyarországi autóipari kutató-fejlesztő intézetek, járműipari beszállítók meghatározó munkatársaivá váltak (lásd Knorr-Bremse Kutató-Fejlesztő Intézet Budapest-Kelenföld, Thyssen-Krupp Presta Hungary Kft. budapesti elektronikus kormányrendszer fejlesztő részlege, Bosch Budapest K+F részlege stb.)
Kutatási területei a gépjárművek [[Klasszikus mechanika#Dinamika|dinamikája]] és stabilitása, a szabályozott gépjárműrendszerek, az intelligens jármű- és útrendszerek, ill. az alkalmazott szabályozáselmélet. Jelentős iskolateremtő, számos fiatal doktorjelölt témavezetője, szakmai pályafutásának elindítója.


Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslata alapján, a járműiparban elért kiemelkedő kutatási eredményei, valamint példaértékű iskolateremtő tevékenységének elismeréseként 2013. augusztus 21-én a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést átvette.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslata alapján, a járműiparban elért kiemelkedő kutatási eredményei, valamint példaértékű iskolateremtő tevékenységének elismeréseként 2013. augusztus 21-én a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést átvette.

A lap 2019. február 16., 09:50-kori változata

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Palkovics László (egyértelműsítő lap).
Palkovics László
Született1965. február 3. (59 éves)
Magyarország Zalaegerszeg
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásagépészmérnök, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja
Tisztsége
  • Magyarország innovációs és technológiai minisztere (2018. május 18. – 2022. május 24.)
  • Magyarország technológiai és ipari minisztere (2022. május 24. – 2022. november 14.)
IskoláiBudapesti Műszaki Egyetem (1984–1989)
KitüntetéseiSzéchenyi-díj (2001)
Bánki Donát jubileumi díj (2009)
Gábor Dénes-díj (2009) A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2013)
Magyarország innovációs és technológiai minisztere
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2018. május 18.
A Wikimédia Commons tartalmaz Palkovics László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Palkovics László (Zalaegerszeg, 1965. február 3.) Széchenyi-díjas magyar gépészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 2014-től az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért felelős államtitkára.[1][2] 2016. február 6-tól átvette Czunyiné Bertalan Judittól a közoktatási feladatokat is, így az EMMI oktatásért felelős államtitkára lett.[3] 2016. december 1-jétől a vezető nélküli, valamint az elektromos hajtású járművek fejlesztésében és gyártásában való magyar részvétel koordinálásáért, továbbá az ELI Science Park projekt oktatási, kutatási és gazdaságfejlesztési koncepciójának kialakításáért felelős kormánybiztos.[4][5] A negyedik Orbán-kormányban az újonnan létrejött Innovációs és Technológiai Minisztériumot vezető miniszter. A Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja.

Életpályája

1984-ben kezdte egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karán, ahol 1989-ben szerzett mérnök diplomát. 1989 és 1991 között az MTA Tudományos Minősítő Bizottsága doktori ösztöndíjas programjának résztvevője volt, itt szerzett doktori címet. Mestereinek Bokor Józsefet, Stépán Gábort és Michelberger Pált tartja. Doktori címének megszerzése után a BME Közlekedésmérnöki Kar Gépjárművek Tanszékén tanársegédként kezdett el dolgozni, majd 1992-ben adjunktusi, 1994-ben docensi és tanszékvezetői kinevezést kapott. Fiatalon, mindössze harmincöt éves korában, 2000-ben vehette át egyetemi tanári kinevezését. A tanszéket 2002-ig vezette. Közben 1993 és 1994 között a Kanadai Kutatási Tanács (Canadian Research Council) Gépjárműtechnológiai Központjának kutatója volt. Szintén 1994-ben lett az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete (SZTAKI) tudományos munkatársa.

1995-ben lett a Knorr-Bremse német fékrendszereket gyártó cég magyarországi leányvállalatának kutatás-fejlesztési intézetének elektronikus rendszerekkel foglalkozó fejlesztési igazgatója. 2001 és 2003 között az európai elektronikai fejlesztés igazgatója volt Németországban, majd 2003-ban európai kutatási és rendszerfejlesztési igazgatóvá nevezték ki.

Kanadai tanulmányútján kívül vendégkutató volt Delftben, illetve Helsinkiben is. A Gépipari Tudományos Egyesület elnökségi tagjává, illetve 1996-ban a Magyar Gépjárműipari Szövetség alapító főtitkárává választották. 2001-ben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke lett.

A Mercedes-Benz kecskeméti gyárépítési döntése után 2009-ben a Kecskeméti Főiskola stratégia rektorhelyettesévé választották, ahol feladatai közé tartozott a járműmérnök-képzés akkreditációjának megszervezése, az új Járműtechnológiai Tanszék felépítése, valamint a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karával közösen egységesített tananyagfejlesztés végrehajtása. Támogatásával 2012-ben mintegy 70 fővel elindult az akkreditált járműmérnöki képzés a Kecskeméti Főiskolán, amely keretében 25 fővel (a Mercedes-Benz és a Knorr-Bremse jóvoltából) megkezdődött a duális (gyakorlatorientált) mérnökképzés is. 2012-ben státuszát visszahelyezte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre, ahol a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karon 2013-tól a korábbi Gépjárművek és Járműgyártás és -javítás Tanszék egyesítésével létrejött Gépjárművek és Járműgyártás Tanszék Tanszékvezetője lett.

1993-ban védte meg a műszaki tudományok kandidátusi, 1998-ban az MTA doktori értekezését. 2000-ben habilitált. 2007-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia műszaki osztályának levelező, 2013-ban rendes tagjává. Korábban már tagja lett az MTA Gépszerkezettani Bizottságának. A Járművek és mezőgazdasági gépek című szakfolyóirat szerkesztőbizottságának elnökévé választották, ezen kívül az International Journal of Vehicle Design, a Heavy Vehicles, ill. a Journal of Automobile Engineering szerkesztőbizottságának tagja volt.

Kutatási területei a gépjárművek dinamikája és stabilitása, a szabályozott gépjárműrendszerek, az intelligens jármű- és útrendszerek, ill. az alkalmazott szabályozáselmélet. Jelentős iskolateremtő, számos fiatal doktorjelölt témavezetője, szakmai pályafutásának elindítója.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslata alapján, a járműiparban elért kiemelkedő kutatási eredményei, valamint példaértékű iskolateremtő tevékenységének elismeréseként 2013. augusztus 21-én a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést átvette.

Díjai, elismerései

Főbb publikációi

  • Design of active suspension system in the presence of physical parametric uncertainties. In: Proceedings of The American Control Conference. 1993. pp. 696–700. (társszerző)
  • Modelling of tire cornering characteristics on an uneven road surface: Dynamical version of the Neuro Tire. Int. J. of Vehicle Design 15 (1994) pp. 189–215. (társszerző)
  • Design of an Active Unilateral Brake Control System for Five Axle Tractor-Semitrailer Based on Sensitivity Analysis. Vehicle System Dynamics 24 (1995) pp. 725–758. (társszerző)
  • Bevezetés a többtest-rendszer analízisbe I. Járművek, építőipari és mezőgazdasági gépek 42 (1995) pp. 265–271. (társszerző)
  • Haszongépjárművek új generációs elektropneumatikus fékrendszerei. Járművek, építőipari és mezőgazdasági gépek 44 (1997) pp. 41–51. (társszerző)
  • Roll-Over Prevention System for Commercial Vehicles – Additional Sensorless Function of the Electronic Brake System. Vehicle System Dynamics 32 (1999) pp. 285–297. (társszerző)
  • Járműirányítás és menetstabilizálás. Magyar Tudomány 169 (2005) pp. 561–569.

Jegyzetek

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Palkovics_László_(politikus)&oldid=20988556”