„Karsi” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Zsuzsakossuth (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
Zsuzsakossuth (vitalap | szerkesztései)
83. sor: 83. sor:
[[Taskent]]től kb. 520 km-rel délre, délnyugatra fekszik, és az üzbég-afgán határtól mintegy 335 km-rel északra található.
[[Taskent]]től kb. 520 km-rel délre, délnyugatra fekszik, és az üzbég-afgán határtól mintegy 335 km-rel északra található.
==Története==
==Története==
[[File:Kok-Gumbaz mosque in Qarshi, view from the north.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Kok-Gumbaz mosque]]

A város búzát, gyapotot és selymet előállító termékeny oázis középpontjában, a [[Balh]] és [[Buhara]] közötti útvonalon található. Nevének mai Qarshi változata erődöt jelent.
A város búzát, gyapotot és selymet előállító termékeny oázis középpontjában, a [[Balh]] és [[Buhara]] közötti útvonalon található. Nevének mai Qarshi változata erődöt jelent.



A lap 2019. február 12., 23:33-kori változata

Karsi
Karsi látképe
Karsi látképe
Közigazgatás
Ország Üzbegisztán
Alapítás éve1926
Népesség
Teljes népesség274 891 fő (2020. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság374 m
IdőzónaUTC+5
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 38° 52′, k. h. 65° 48′Koordináták: é. sz. 38° 52′, k. h. 65° 48′
A Wikimédia Commons tartalmaz Karsi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Karsi (üzbégnyelven : Qarshi / Қарши; perzsa nyelven: نخشب Nakhshab; orosz nyelven: Карши Karshi) Dél-Üzbegisztán városa, Qashqadaryo régió fővárosa. Karsi (Qarshi) lakossága a 2014. évi népszámlálási adatok szerint körülbelül 222 898 fő. A város fontos földgázkitermelő, de híres szőnyeggyártásáról is.


Fekvése

Taskenttől kb. 520 km-rel délre, délnyugatra fekszik, és az üzbég-afgán határtól mintegy 335 km-rel északra található.

Története

Kok-Gumbaz mosque

A város búzát, gyapotot és selymet előállító termékeny oázis középpontjában, a Balh és Buhara közötti útvonalon található. Nevének mai Qarshi változata erődöt jelent.

Shahrisabz 18. században bekövetkezett csökkenésével a Karsi jelentősége nőtt, a város Bukhara Emirátusának koronahercegi székhelye volt. Ebben az időszakban a városnak két fala, 10 karaván- és 4 medresze volt. 1868-ig az oroszokhoz csatolták a Zarafshan-völgyet, és 1873-ban Karsiban írták alá a bukharai orosz protektorátusú szerződést.

Az 1970-es évek elején egy nagy öntözési projekt első szakasza fejeződött be, mely a türkmenisztáni Amu-darja folyótól keletre Üzbegisztánba szállította a vizet, hogy a Karsit körülvevő földet öntözze. A város körüli ilyen öntözött területek nagyrészére gyapotot ültetnek.

Éghajlat

A Köppen éghajlati osztályozási rendszere a terület éghajlatát hideg, félszáraz (BSk) osztályba sorolja.

Ipar

Karsitól 40 km-re délre található földgáz (GTL) üzem áll építés alatt. Ez az üzem a Sasol GTL technológiáján alapul, és évi 1,4 millió tonna kapacitással rendelkezik, a következő termékekből: GTL dízel, petróleum, benzin és folyékony kőolaj. A projekt teljes költsége 4 milliárd dollár, és ez az első ilyen csúcstechnológiai üzem az eurázsiai kontinensen. A GTL Üzbegisztán közös projektje, ahol Sasol és Üzbegisztán állami olajipari vállalata, a Uzbekneftgas 44,5% -os részesedéssel rendelkezik, és a többi 11% Malajziai Petronához tartozik, 2009-ben alakult. Az üzem a Shurtan gáz- és kémiai komplexum alapján épül fel.

Nevezetességek

  • Khoja Adbul Aziz Madrassah - Regionális Múzeum
  • Rabiya Medresse - a 19. század végi női medrasse
  • Kok Gumbaz mecset - egy 16. századi épületegyüttes része
  • A második világháborús emlékmű - talán az egyik legkorábbi szovjetunió emlékműve

Források

Commons:Category:Karsi
A Wikimédia Commons tartalmaz Karsi témájú médiaállományokat.