„Anyagmennyiség” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
A mol új meghatározása |
mi az új benne |
||
| 11. sor: | 11. sor: | ||
Meghatározása ennek értelmében darabszámlálással írható le. A darab mértékegységet az SI nem jelöli; az egyes számjegyet írja a mértékegység helyébe, vagy magát a számértéket (mint most is). |
Meghatározása ennek értelmében darabszámlálással írható le. A darab mértékegységet az SI nem jelöli; az egyes számjegyet írja a mértékegység helyébe, vagy magát a számértéket (mint most is). |
||
== Az új SI == |
== Az új SI == |
||
Az [[Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia]] 2018 novemberi határozata új meghatározást fogadott el a mól számára. Ez a meghatározás 2019 május 25-én lép érvénybe. |
Az [[Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia]] 2018 novemberi határozata új meghatározást fogadott el a mól számára. Ez a meghatározás 2019 május 25-én lép érvénybe. Új a meghatározásban, hogy konstans (rögzített) pontosságú természeti állandót határoz meg, és ebből vezeti le a mértékegység definícióját. |
||
A mól az anyagmenyiség mértékegysége; jele a mol. Egy mol pontosan 6,02214076{{e|23}} elemi egységet tartalmaz. Ezt az értéket az N<sub>A</sub> Avogadro állandó rögzítésével határozzuk meg, amelyet mol<sup>-1</sup> mértékegységgel mérünk, s amelyet Avogadro állandónak nevezünk. Az anyagmennyiség, amelynek jele ''n'' annak a rendszernek a nagysága, amely meghatározott elemi egységeket tartalmaz. Az elemi egység lehet atom, molekula, ion, vagy alkothatja részecskék bármely meghatározott csoportja. |
A mól az anyagmenyiség mértékegysége; jele a mol. Egy mol pontosan 6,02214076{{e|23}} elemi egységet tartalmaz. Ezt az értéket az N<sub>A</sub> Avogadro állandó rögzítésével határozzuk meg, amelyet mol<sup>-1</sup> mértékegységgel mérünk, s amelyet Avogadro állandónak nevezünk. Az anyagmennyiség, amelynek jele ''n'' annak a rendszernek a nagysága, amely meghatározott elemi egységeket tartalmaz. Az elemi egység lehet atom, molekula, ion, vagy alkothatja részecskék bármely meghatározott csoportja. |
||
A lap 2019. február 12., 18:36-kori változata
Az anyagmennyiség a Mértékegységek Nemzetközi Rendszere, röviden SI (Système International d’Unités) egyik alapmennyisége. Jele: n. Mértékegysége: mól, jele: mol.[1][2]
A mól definíciója szerint annak a rendszernek anyagmennyisége, amely annyi elemi egységet tartalmaz, mint ahány atom van 0,012 kg szén-12-izotópban. A mol egység használatához meg kell jelölni az elemi egységek fajtáját. Ezek lehetnek atomok, molekulák, ionok, elektronok, egyéb elemi egységek, vagy ezeknek meghatározott csoportja.
Az atomok tömegének megadásához a szénatom tömegéhez viszonyított relatív atomtömeg egység használatos. A relatív atomtömeg megadja, hogy egy atom tömege hányszor nagyobb egy szénatom tömegének egytizenketted részénél.
Tehát bármely atom egy móljának tömege megegyezik az illető atom relatív atomtömegének grammokban kifejezett értékével. Az anyagok 1 móljának tömegét moláris tömegnek nevezzük. Jele M, mértékegysége kg/mol vagy g/mol.
Bármely 1 mol-nyi mennyiségű anyagban ugyanannyi számú elemi egység (atom, molekula, elektron, ion, egyéb részecske, vagy ezek meghatározott csoportja) van. Ez a szám az Amedeo Avogadro olasz fizikus tiszteletére elnevezett Avogadro-szám, ami jó közelítéssel 6,022045·1023.
Meghatározása ennek értelmében darabszámlálással írható le. A darab mértékegységet az SI nem jelöli; az egyes számjegyet írja a mértékegység helyébe, vagy magát a számértéket (mint most is).
Az új SI
Az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia 2018 novemberi határozata új meghatározást fogadott el a mól számára. Ez a meghatározás 2019 május 25-én lép érvénybe. Új a meghatározásban, hogy konstans (rögzített) pontosságú természeti állandót határoz meg, és ebből vezeti le a mértékegység definícióját.
A mól az anyagmenyiség mértékegysége; jele a mol. Egy mol pontosan 6,02214076·1023 elemi egységet tartalmaz. Ezt az értéket az NA Avogadro állandó rögzítésével határozzuk meg, amelyet mol-1 mértékegységgel mérünk, s amelyet Avogadro állandónak nevezünk. Az anyagmennyiség, amelynek jele n annak a rendszernek a nagysága, amely meghatározott elemi egységeket tartalmaz. Az elemi egység lehet atom, molekula, ion, vagy alkothatja részecskék bármely meghatározott csoportja. [3]
Jegyzetek
- ↑ Bérces Gy., Erostyák J., Klebniczki J., Litz J., Pintér F., Raics P., Skrapits L., Sükösd Cs., Tasnádi P.: A fizika alapjai, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003
- ↑ http://www.bipm.org/en/measurement-units/
- ↑ Resolution 1 of the 26th CGPM (2018). BIPM, 2018. (Hozzáférés: 2019. február 12.)