„Olt Károly” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
84. sor: 84. sor:


1950. február 25-étől - a korszakban példátlanul - több mint hat és fél éven át, [[1956]]. [[október 27.|október 27-éig]] pénzügyminiszter volt. Az [[1956-os forradalom]] során ő is „oldalt cserélt”. A [[Munkásőrség]] alapító tagja, [[november 12.|november 12-étől]] pedig a [[Első Kádár-kormány|Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány]] titkárságvezetője, e posztot [[1959]]. június 2-áig töltötte be. Ezután az [[Állami Egyházügyi Hivatal]] elnöke lett, és onnan vonult nyugdíjba [[1961]]. október 20-án. Emellett 1957. május 9. és 1961. október 7. között ismét tagja volt az Elnöki Tanácsnak. Országgyűlési mandátumát az [[1967-es választások]]ig tartotta meg, ahol 1953 óta [[Fejér megye|Fejér megyét]] képviselte.
1950. február 25-étől - a korszakban példátlanul - több mint hat és fél éven át, [[1956]]. [[október 27.|október 27-éig]] pénzügyminiszter volt. Az [[1956-os forradalom]] során ő is „oldalt cserélt”. A [[Munkásőrség]] alapító tagja, [[november 12.|november 12-étől]] pedig a [[Első Kádár-kormány|Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány]] titkárságvezetője, e posztot [[1959]]. június 2-áig töltötte be. Ezután az [[Állami Egyházügyi Hivatal]] elnöke lett, és onnan vonult nyugdíjba [[1961]]. október 20-án. Emellett 1957. május 9. és 1961. október 7. között ismét tagja volt az Elnöki Tanácsnak. Országgyűlési mandátumát az [[1967-es választások]]ig tartotta meg, ahol 1953 óta [[Fejér megye|Fejér megyét]] képviselte.

==Magyarul==
* <nowiki>Az 1951. évi költségvetés : Olt Károly, Antos István beszéde.Megjelenés: Budapest : Pénzügyminisztériumi Kiadó, [1951] Budapest : Pénzjegyny.Terj./Fiz. jell.: 31 p. ; 20 cmSorozat: Pénzügyi könyvtár</nowiki>
*<nowiki>: Az 1952. évi költségvetés : beszéde[k] / Olt Károly, Antos István.Megjelenés: Budapest : Vörös Csillag Ny., 1952.Terj./Fiz. jell.: 32 p. ; 20 cmSorozat: Pénzügyi könyvtár</nowiki>


==Források==
==Források==

* {{cite book|author=Bölöny József|coauthors=Hubai László|title=Magyarország kormányai 1848–2004|publisher=Akadémiai|location=Budapest|year=2004|edition=5. kiadás|isbn=963058106X}}
*{{cite book|author=Bölöny József|coauthors=Hubai László|title=Magyarország kormányai 1848–2004|publisher=Akadémiai|location=Budapest|year=2004|edition=5. kiadás|isbn=963058106X}}
* ''Elhunyt Olt Károly'', [[Népszabadság]], 1985. március 27.
*''Elhunyt Olt Károly'', [[Népszabadság]], 1985. március 27.
* [http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/almanach_1947-49/1947_ngy_a_t299.htm Életrajza] In: Országgyűlési Almanach 1947–1949, Budapest, 2005
*[http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/almanach_1947-49/1947_ngy_a_t299.htm Életrajza] In: Országgyűlési Almanach 1947–1949, Budapest, 2005


{{Magyar Országgyűlés elnöke
{{Magyar Országgyűlés elnöke

A lap 2019. február 10., 20:49-kori változata

Olt Károly
Magyarország népjóléti minisztere
Hivatali idő
1947. szeptember 24. – 1949. június 11.
ElődMolnár Erik
UtódRatkó Anna
Magyarország pénzügyminisztere
Hivatali idő
1950. február 24. – 1956. október 24.
ElődKossa István
UtódKossa István
Az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke
Hivatali idő
1959. május 9. – 1961. október 7.
ElődHorváth János
UtódPrantner József
Született1904. május 14.[1]
Zágráb
Elhunyt1985. március 22. (80 évesen)[1]
Budapest[2]
SírhelyFiumei Úti Sírkert
Párt
Foglalkozás
Vallásevangélikus kereszténység
A Wikimédia Commons tartalmaz Olt Károly témájú médiaállományokat.

Olt Károly (Zágráb, 1904. május 24. – Budapest, 1985. március 22.) magyar politikus, Országgyűlés elnöke, az Elnöki Tanács titkára, miniszter.

Életpályája

Evangélikus felekezetű köztisztviselői-értelmiségi családba született. Családjával a trianoni döntést követően, 1920-ban települtek át Zágrábból Magyarországra. Tanulmányait Zágrábban, majd Budapesten végezte, azonban sosem fejezte be. 1929-től 1944-ig magántisztviselőként dolgozott. 1924 és 1927 között a Pro Christo protestáns diákegyesület tagja volt. 1928-ban került kapcsolatba a Bartha Miklós Társasággal, pontosabban annak balszárnyával. A rajtuk keresztül megismert marxista irodalom hatására egyre inkább baloldali gondolkodásúvá vált, 1929-ben már marxista szemináriumot szervezett. 1930-ban csatlakozott a KMP-hez, amiért (pontosabban illegális kommunista propagandatevékenységért) 1932-1933-ban összesen hét és fél hónapot ült. Szabadulása után rendőri felügyelet alatt maradt, ennek ellenére folytatni tudta illegális propagandatevékenységét különböző legális (szak)szervezeteken belül. Belépett a legális Szociáldemokrata Pártba is, majd az újjászervezett KMP-n belül kezdett munkálkodni, egyebek mellett részt vett az ellenállásban is.

1945. január 20-ától február 15-éig a Magyar Kommunista Párt belvárosi pártbizottságának és a helyi nemzeti bizottságnak volt a tagja. 1945 után is részt vett a szakszervezeti mozgalomban. 1945. június 24-én a Dunántúlról beválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. Az 1945-ös választásokon bejutott a Budapest fővárosi törvényhatósági bizottságba is, aminek 1947-ig alelnöke volt.

1946 és 1956 között tagja volt az MKP illetve az MDP Központi Vezetőségének (KV). 1948-ban Kossuth-érdemrenddel (második osztály) tüntették ki.

Az 1947-es választásokon a Magyar Kommunista Párt országos listájáról jutott a parlamentbe. 1947. szeptember 24-én kinevezték a Dinnyés-kormány népjóléti miniszterévé, amit 1949. június 11-éig látott el. 1949. június 8-án megválasztották az Országgyűlés elnökévé, ahonnét alig több mint két hónappal később, augusztus 23-án távozott, mivel az újonnan létrehozott Elnöki Tanács titkárává választották. Rövid hivatali ideje ellenére az ő országgyűlési elnöksége alatt fogadták el a Magyar Népköztársaság Alkotmányát, a Népgazdasági Tanács felállításáról szóló, illetve a földreform befejezéséről szóló törvényt. Az Elnöki Tanács titkári tisztét 1950. február 25-éig töltötte be.

1950. február 25-étől - a korszakban példátlanul - több mint hat és fél éven át, 1956. október 27-éig pénzügyminiszter volt. Az 1956-os forradalom során ő is „oldalt cserélt”. A Munkásőrség alapító tagja, november 12-étől pedig a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány titkárságvezetője, e posztot 1959. június 2-áig töltötte be. Ezután az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke lett, és onnan vonult nyugdíjba 1961. október 20-án. Emellett 1957. május 9. és 1961. október 7. között ismét tagja volt az Elnöki Tanácsnak. Országgyűlési mandátumát az 1967-es választásokig tartotta meg, ahol 1953 óta Fejér megyét képviselte.

Magyarul

  • Az 1951. évi költségvetés : Olt Károly, Antos István beszéde.Megjelenés: Budapest : Pénzügyminisztériumi Kiadó, [1951] Budapest : Pénzjegyny.Terj./Fiz. jell.: 31 p. ; 20 cmSorozat: Pénzügyi könyvtár
  • : Az 1952. évi költségvetés : beszéde[k] / Olt Károly, Antos István.Megjelenés: Budapest : Vörös Csillag Ny., 1952.Terj./Fiz. jell.: 32 p. ; 20 cmSorozat: Pénzügyi könyvtár

Források

  • Bölöny József, Hubai László. Magyarország kormányai 1848–2004, 5. kiadás, Budapest: Akadémiai (2004). ISBN 963058106X 
  • Elhunyt Olt Károly, Népszabadság, 1985. március 27.
  • Életrajza In: Országgyűlési Almanach 1947–1949, Budapest, 2005


Elődje:
Nagy Imre
A magyar Országgyűlés elnöke
1949. június 8. – augusztus 23.
 Utódja:
Drahos Lajos
Elődje:
Kossa István
Magyarország pénzügyminisztere
1950. február 24. – 1956. október 24.
 Utódja:
Kossa István
  1. ↑ a b BnF források (francia nyelven)
  2. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2023. augusztus 21.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Olt_Károly&oldid=20969440”