„Nezvál Ferenc” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a +{{Nemzetközi katalógusok}} |
|||
77. sor: | 77. sor: | ||
Apja Nezvál Ferenc cipészsegéd, MSZDP-tag, akit a [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] alatt vállalt szerepe miatt 12 év börtönre ítéltek, ám csak néhány évet kellett letöltenie. Anyja Hegedüs Ágnes volt, 6 gyermeket neveltek. 5 elemi elvégzése után 11 évesen a [[Khuen-Héderváry család|Khuen-Héderváry]]ak uradalmában volt kocsis, 1924-től fogva cipész apja mellett volt inas, a következő évben felszabadult. Ekkor belépett a Bőripari Munkások Szakszervezetébe, majd három év múlva a [[Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége|KIMSZ]]-be is felvételt nyert. 1929. november 7-én egy kommunista tüntetés alkalmával lefogták, két és fél év börtönre ítélték. 1931-ben a KIMSZ II. kongresszusán küldött volt, s még ugyanebben az évben a KIMSZ KV-be is beválasztották. 1934-ben újra letartóztatták, 10 hónapot volt vizsgálati fogságban. 10 éven keresztül házi internálásban volt, majd megszökött, s hat éven keresztül - a második világháború alatt - illegalitásban élt Magyarországon. A felszabadulás után belépett az [[MKP]]-be, tisztségviselő volt, majd a '48-as egyesülés után az [[MDP]]-be, ahol szintén magas beosztásban dolgozott. 1945-től 12 éven át országgyűlési képviselő. 1951-ben jelentkezett az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]] Állami- és Jogtudományi Karára, 1955-ben diplomázott. 1954-56-ban város- és községgazdálkodási miniszter helyettese, 1956. október 26-tól öt napon át miniszter, novemberben és decemberben pedig helyreállítási kormánybizottsági tag volt. 1956. december 29-től 1957. május 9-ig az Igazságügyi Minisztérium vezetője volt, majd igazságügy-miniszter is, egészen 1966. december 7-ig. 1957 és 1965 között az MSZMP KB tagja, 1957 és 1962 között pedig az Központi Ellenőrző Bizottságban vett részt. 1981-től fogva a [[Magyar Eszperantó Szövetség]] elnöke is volt. 1986-ban halt meg, a [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert]]ben, a nagy munkásmozgalmi parcellában temették el.<ref>[http://www.fszek.hu/sirkert/album/Fiumei%20%C3%BAti%20S%C3%ADrkert%204/1.%20Mauz%C3%B3leumok/Munk%C3%A1smozgalmi%20pantheon/Munk%C3%A1smozgalmi%20nyughelyek/06.2%2012-0%20Nagy%20munk%C3%A1smozgalmi%20parcella/index.html 06.2 12-0 Nagy munkásmozgalmi parcella]. fszek.hu (Hozzáférés ideje: 2016. február 21.)</ref> |
Apja Nezvál Ferenc cipészsegéd, MSZDP-tag, akit a [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] alatt vállalt szerepe miatt 12 év börtönre ítéltek, ám csak néhány évet kellett letöltenie. Anyja Hegedüs Ágnes volt, 6 gyermeket neveltek. 5 elemi elvégzése után 11 évesen a [[Khuen-Héderváry család|Khuen-Héderváry]]ak uradalmában volt kocsis, 1924-től fogva cipész apja mellett volt inas, a következő évben felszabadult. Ekkor belépett a Bőripari Munkások Szakszervezetébe, majd három év múlva a [[Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége|KIMSZ]]-be is felvételt nyert. 1929. november 7-én egy kommunista tüntetés alkalmával lefogták, két és fél év börtönre ítélték. 1931-ben a KIMSZ II. kongresszusán küldött volt, s még ugyanebben az évben a KIMSZ KV-be is beválasztották. 1934-ben újra letartóztatták, 10 hónapot volt vizsgálati fogságban. 10 éven keresztül házi internálásban volt, majd megszökött, s hat éven keresztül - a második világháború alatt - illegalitásban élt Magyarországon. A felszabadulás után belépett az [[MKP]]-be, tisztségviselő volt, majd a '48-as egyesülés után az [[MDP]]-be, ahol szintén magas beosztásban dolgozott. 1945-től 12 éven át országgyűlési képviselő. 1951-ben jelentkezett az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]] Állami- és Jogtudományi Karára, 1955-ben diplomázott. 1954-56-ban város- és községgazdálkodási miniszter helyettese, 1956. október 26-tól öt napon át miniszter, novemberben és decemberben pedig helyreállítási kormánybizottsági tag volt. 1956. december 29-től 1957. május 9-ig az Igazságügyi Minisztérium vezetője volt, majd igazságügy-miniszter is, egészen 1966. december 7-ig. 1957 és 1965 között az MSZMP KB tagja, 1957 és 1962 között pedig az Központi Ellenőrző Bizottságban vett részt. 1981-től fogva a [[Magyar Eszperantó Szövetség]] elnöke is volt. 1986-ban halt meg, a [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert]]ben, a nagy munkásmozgalmi parcellában temették el.<ref>[http://www.fszek.hu/sirkert/album/Fiumei%20%C3%BAti%20S%C3%ADrkert%204/1.%20Mauz%C3%B3leumok/Munk%C3%A1smozgalmi%20pantheon/Munk%C3%A1smozgalmi%20nyughelyek/06.2%2012-0%20Nagy%20munk%C3%A1smozgalmi%20parcella/index.html 06.2 12-0 Nagy munkásmozgalmi parcella]. fszek.hu (Hozzáférés ideje: 2016. február 21.)</ref> |
||
== |
== Művei == |
||
* |
*''A Szovjetunióban járt tanácsi küldöttség tapasztalatai''; Népszava, Bp., 1952 (''Szakszervezeti ismeretterjesztő előadások'') |
||
*''Hatályos jogszabályok gyűjteménye. 1945-1958''; összeáll. Nezvál Ferenc, Szénási Géza, Gál Tivadar irányításával az Igazságügyminisztérium munkaközössége; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1960 |
|||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
A lap 2019. február 10., 16:32-kori változata
Nezvál Ferenc | |
Magyarország igazságügy-minisztere | |
Hivatali idő 1957. május 9. – 1966. december 7. | |
Előd | Molnár Erik |
Utód | Korom Mihály |
Született | 1909. február 7. Győr |
Elhunyt | 1987. november 26. (78 évesen) Budapest |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
Párt | |
Foglalkozás |
|
Nezvál Ferenc aláírása |
Nezvál Ferenc (Győr, 1909. február 7. – Budapest, 1987. november 26.) bőripari munkás, jogász, igazságügy-miniszter, eszperantista.
Élete
Apja Nezvál Ferenc cipészsegéd, MSZDP-tag, akit a Magyarországi Tanácsköztársaság alatt vállalt szerepe miatt 12 év börtönre ítéltek, ám csak néhány évet kellett letöltenie. Anyja Hegedüs Ágnes volt, 6 gyermeket neveltek. 5 elemi elvégzése után 11 évesen a Khuen-Héderváryak uradalmában volt kocsis, 1924-től fogva cipész apja mellett volt inas, a következő évben felszabadult. Ekkor belépett a Bőripari Munkások Szakszervezetébe, majd három év múlva a KIMSZ-be is felvételt nyert. 1929. november 7-én egy kommunista tüntetés alkalmával lefogták, két és fél év börtönre ítélték. 1931-ben a KIMSZ II. kongresszusán küldött volt, s még ugyanebben az évben a KIMSZ KV-be is beválasztották. 1934-ben újra letartóztatták, 10 hónapot volt vizsgálati fogságban. 10 éven keresztül házi internálásban volt, majd megszökött, s hat éven keresztül - a második világháború alatt - illegalitásban élt Magyarországon. A felszabadulás után belépett az MKP-be, tisztségviselő volt, majd a '48-as egyesülés után az MDP-be, ahol szintén magas beosztásban dolgozott. 1945-től 12 éven át országgyűlési képviselő. 1951-ben jelentkezett az ELTE Állami- és Jogtudományi Karára, 1955-ben diplomázott. 1954-56-ban város- és községgazdálkodási miniszter helyettese, 1956. október 26-tól öt napon át miniszter, novemberben és decemberben pedig helyreállítási kormánybizottsági tag volt. 1956. december 29-től 1957. május 9-ig az Igazságügyi Minisztérium vezetője volt, majd igazságügy-miniszter is, egészen 1966. december 7-ig. 1957 és 1965 között az MSZMP KB tagja, 1957 és 1962 között pedig az Központi Ellenőrző Bizottságban vett részt. 1981-től fogva a Magyar Eszperantó Szövetség elnöke is volt. 1986-ban halt meg, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a nagy munkásmozgalmi parcellában temették el.[1]
Művei
- A Szovjetunióban járt tanácsi küldöttség tapasztalatai; Népszava, Bp., 1952 (Szakszervezeti ismeretterjesztő előadások)
- Hatályos jogszabályok gyűjteménye. 1945-1958; összeáll. Nezvál Ferenc, Szénási Géza, Gál Tivadar irányításával az Igazságügyminisztérium munkaközössége; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1960
Jegyzetek
- ↑ 06.2 12-0 Nagy munkásmozgalmi parcella. fszek.hu (Hozzáférés ideje: 2016. február 21.)
Források
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Nezvál Ferenc. Kommunista hatalombirtokosok – 1956. neb.hu (Hozzáférés ideje: 2016. március 6.)
További információk
- Nezvál Ferenc. Kommunista hatalombirtokosok – 1956. neb.hu (Hozzáférés ideje: 2016. március 6.)
- Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.
- Munkásmozgalomtörténeti lexikon. Szerk. vezetője Vass Henrik. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1972.
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962.
- Korom Mihály: Megemlékezés dr. Nezvál Ferencről, Magyar Jog, 1988. január. 1–2.
- Zinner Tibor: A kádári megtorlás rendszere, Hamvas Intézet, Budapest, 2001.
- Horváth Miklós: A forradalmat követő megtorlás a katonai igazságügyi szervek tevékenységének tükrében, In Katonai perek a kommunista diktatúra időszakában, 1945–1958. Szerkesztette: Okváth Imre. Történeti Hivatal, Budapest, 2001. 199–239.