„Két könyv minden országoknak és királyoknak jó és gonosz szerencséjöknek okairól” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Források: kat. bőv. |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Könyv infobox |
|||
| név = Két könyv minden országoknak és királyoknak jó és gonosz szerencséjöknek okairól |
|||
| kép =Gkelső.jpg |
|||
| képaláírás = Az első kiadás címlapja |
|||
| szerző = [[Károlyi Gáspár|Károli Gáspár]] |
|||
| ország = {{Magyarország}} |
|||
| nyelv = [[Magyar nyelv|magyar]] |
|||
| téma = [[Magyar irodalom]] |
|||
| műfaj = [[történetbölcselet]], [[történetfilozófia]] |
|||
| sorozat = |
|||
| előző = |
|||
| következő = |
|||
| kiadó = |
|||
| kiadás dátuma = [[1563]] |
|||
| magyar kiadó = [[Mihal Törőc]] |
|||
| médiatípus = [[könyv]] |
|||
| oldalak = |
|||
| isbn = |
|||
}} |
|||
[[Károlyi Gáspár|Károli Gáspár]] másik ismert munkája a [[Károlyi-biblia|Vizsolyi Biblia]] mellett, melyet 1563-ban nyomtattak ki [[Debrecen]]ben. Műfaját tekintve protestáns történetbölcselet, történetfilozófiai tanítás. |
[[Károlyi Gáspár|Károli Gáspár]] másik ismert munkája a [[Károlyi-biblia|Vizsolyi Biblia]] mellett, melyet 1563-ban nyomtattak ki [[Debrecen]]ben. Műfaját tekintve protestáns történetbölcselet, történetfilozófiai tanítás. |
||
A lap 2019. február 10., 08:40-kori változata
| Két könyv minden országoknak és királyoknak jó és gonosz szerencséjöknek okairól | |
 | |
| Az első kiadás címlapja | |
| Szerző | Károli Gáspár |
| Ország |  Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Téma | Magyar irodalom |
| Műfaj | történetbölcselet, történetfilozófia |
| Kiadás | |
| Kiadás dátuma | 1563 |
| Magyar kiadó | Mihal Törőc |
| Média típusa | könyv |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Károli Gáspár másik ismert munkája a Vizsolyi Biblia mellett, melyet 1563-ban nyomtattak ki Debrecenben. Műfaját tekintve protestáns történetbölcselet, történetfilozófiai tanítás.
A könyvről
Az írás teljes címe: Keet könyö minden orzagoknac es kyralioknac io es gonoz szerenczeieknec okairul: (melyböl meg erthetni, mi az oka az Magyar orzagnakis romlasanac es feiedelmeknec szerenczetlensegeknec) es miczoda ielensegekbõl esmerhettiuc meg, hogy az Istennec iteleti közel vagion.
A könyvet "Döbröczömbe" nyomtatta ki Töröc Mihail. Károli az ajánlást Ruzkai Dobó Domokosnak címzi Gönc, 1563. december 25-i dátummal.
Kutatók azt gondolják, hogy Károli Gáspár műve megírásához az ihletet Johann Carion (1499–1537) Chronicájából merítette, amelyet Philipp Melanchthon (1497 – 1560) dolgozott át (Wittenberg, 1532). Ezt a munkát Károli a wittenbergi egyetemen Philipp Melanchthon előadásaiból közvetlenül is megismerhette.[1] Károli írásában Magyarország történetét bibliai alapon, protestáns szemlélettel értelmezi. A könyvben Magyarország hanyatlásának okait keresi és más írókhoz hasonlóan arra a megállapításra jut, hogy a török csapás a büntetés a magyarok vétkeiért. Emellett megtalálhatóak még a műben a társadalmi igazságtalanságot felemlegető gondolatok, a világvége közelségének tana, és saját valamint prédikátortársai kiválasztottságának tudata. A mű sok bibliai szövegfordítást tartalmaz, így ez az írása a Bibliafordítás előfutárának is tekinthető.
Egyetlen ismert példánya a Magyar Nemzeti Múzeumban található.
Jegyzetek
- ↑ Kathona Géza; Károlyi Gáspár történelmi világképe. Debrecen 1943
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái V. (Iczés–Kempner). Budapest: Hornyánszky. 1897.
- Sulinet: Károli Gáspár élete
- Régi Magyar Könyvtár
- Régi magyarországi nyomtatványok I. 1473–1600