„Bábolna (Magyarország)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Inritter (vitalap | szerkesztései)
13 538 szerkesztés
Inritter (vitalap | szerkesztései)
13 538 szerkesztés
88. sor: 88. sor:
* A településen található szobrok: [[Csekonics József]], [[Burgert Róbert]], [[Erdei Ferenc (szociológus)|Erdei Ferenc]], [[Fadlallah El Hedad Mihály]], [[Leghűségesebb bajtárs]], [[Nepomuki Szent János]], [[O-Bajan]], [[Pettkó-Szandtner Tibor]], [[Széchenyi István]], [[Tessedik Sámuel (lelkész, 1742–1820)|Tessedik Sámuel]], [[Ülő Nő]], [[Magvető]], [[Tóth János (agrármérnök)|Tóth János]], [[Vaskakas]], [[Shagya]].
* A településen található szobrok: [[Csekonics József]], [[Burgert Róbert]], [[Erdei Ferenc (szociológus)|Erdei Ferenc]], [[Fadlallah El Hedad Mihály]], [[Leghűségesebb bajtárs]], [[Nepomuki Szent János]], [[O-Bajan]], [[Pettkó-Szandtner Tibor]], [[Széchenyi István]], [[Tessedik Sámuel (lelkész, 1742–1820)|Tessedik Sámuel]], [[Ülő Nő]], [[Magvető]], [[Tóth János (agrármérnök)|Tóth János]], [[Vaskakas]], [[Shagya]].
[[Fájl:A leghűségesebb bajtársnak, Bábolna.jpg|thumb|right|250px|A leghűségesebb bajtársnak szobor]]
[[Fájl:A leghűségesebb bajtársnak, Bábolna.jpg|thumb|right|250px|A leghűségesebb bajtársnak szobor]]
* ''Arborétum'' Dr. Burgert Róbert alapította. Az 500 különböző fajú növényből 335 lombos-, valamint 156 örökzöld fa és cserjefaj található. Egyik nevezetessége az 1965-ben ültetett mamutfenyő és a mocsári ciprus.
* ''Arborétum'' Dr. Burgert Róbert alapította. Az 500 különböző fajú növényből 335 lombos-, valamint 156 örökzöld fa és cserjefaj található. Egyik nevezetessége az 1965-ben ültetett mamutfenyő és a mocsári ciprus.<ref>[http://babolnamenes.hu/turizmus/arboretum/ Arborétum], babolnamenes.hu</ref>
* ''Kamaraszínház'' 175 férőhelyes. Egy istállóból alakították át 1982-ben.
* ''Kamaraszínház'' 175 férőhelyes. Egy istállóból alakították át 1982-ben.
* ''A bábolnai csata emlékműve'' az 1848. december 29-én Bábolna határában lezajlott csatának állít emléket. 1988-ban állították.
* ''A bábolnai csata emlékműve'' az 1848. december 29-én Bábolna határában lezajlott csatának állít emléket. 1988-ban állították.

A lap 2019. február 8., 14:08-kori változata

Ez a szócikk a Komárom-Esztergom megyei városról szól. Hasonló címmel lásd még: Bábolna (egyértelműsítő lap).
Bábolna
Bábolna madártávlatból - A képen a város történeti épületegyüttese látható
Bábolna madártávlatból - A képen a város történeti épületegyüttese látható
Bábolna címere
Bábolna címere		 Bábolna zászlaja
Bábolna zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeKomárom-Esztergom
JárásKomáromi
Jogállásváros
PolgármesterHorváth Klára
Irányítószám2943
Körzethívószám34
Népesség
Teljes népesség3431 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség114,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület33,55 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 38′ 30″, k. h. 17° 58′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 30″, k. h. 17° 58′ 43″
Bábolna (Komárom-Esztergom vármegye)
Bábolna
Bábolna
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Bábolna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bábolna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bábolna város Komárom-Esztergom megyében, a Komáromi járásban.

Fekvése

Bábolna Komárom-Esztergom megye nyugati szélén van, tőle Tata 27,5 km, Nagyigmánd 7 km, Kisbér 18 km, Komárom 15 km távolságra található.

  • Tengerszint feletti magasság: 129 m – 156 m
  • A város központjában a tengerszint feletti magasság: 139 m
  • Legnagyobb kelet-nyugat irányú távolság: 7 km
  • Legnagyobb észak-dél irányú távolság: 6 km
  • Határának hossza: 41 km

Megközelíthető az M1-es autópályán és a Székesfehérvár–Komárom-vasútvonalon (Nagyigmánd-Bábolna vasútállomás kb. 5 km).

Nevének eredete

Magyarországon – Erdélyt kivéve – három Bábolna, ill Babonya nevű hely volt (Bihar, Borsod és Komárom megyében): mindhárom a Koppán (Katapán) nemzetség birtoka.[2] A Komárom megyei Tolmabábolna előnevét a Koppán nemzetség Tolma nevű ősapjáról, vagy egy arról elnevezett családtag után kapta.

Története

Bábolna első írásos említése 1268-ból való, ekkor Babuna, Tolma-Babuna néven említik. Ekkor a Babunai család birtoka.[3]

  • 1297-ben az oklevelek említik az itt átvezető Nagy-utat.
  • 1328-ban Szent György tiszteletére szentelt templomát és Péter nevű papját említik az okiratok.
  • 1526-ban Szerdahelyi Imrefi Mihály birtoka.
  • 1568-ban Biay János, Sárközy Gáspár és János, Syesy János és Dallos János kapnak rá királyi adományt.
  • 1635-ben Bőny Péter és Siesy János kihaltával Valticher Márké és Szapáry Andrásé lett.
  • 1662-ben Csajághy Gergely-t és nejét, Konkoly Borbálát iktatják be Bábolna egyes részeibe.
  • 1696-ban báró Szapáry Péter Iványos Miklós és érdektársai ellen birtokpert folytat itt, majd később az egész Bábolnát megszerzik a Szapáryak.
  • II. József császár 1784. december 20-i rendeletében az országon belüli lótenyésztő központok felállítását sürgette, s Csekonics József (1754-1824) kőszegi születésű vértes lovassági kapitányt bízta meg a mezőhegyesi ménes megszervezésével, az országos lótenyésztés előmozdításával, s a hadsereg és Bécs város élelmezéséhez szükséges vágómarha szállítás közvetítésével.

Csekonics az Alföldön és Erdélyben összegyűjtött ökröket lábon hajtatta Bécs felé. Az állatok lábonhajtásának nagy távolságai miatt szükség volt egy gyűjtőhelyről gondoskodni. Erre a célra találták alkalmasnak a Bécs–budai úgynevezett "Mészárosok Útja" mellett fekvő jó legelővel rendelkező Bábolnát, amely ekkor Szapáry József tulajdona volt.

  • 1789-ben az állam 450 000 arany forintért az állami ménesbirtok céljaira megvásárolja Bábolnát Szapáry Józseftől, s itt helyezték el a Bécsbe szánt ökrök egy részét is.

A háborús évek elmúltával megszűnt az ökörszállítás. 1789 óta Bábolna mint a Mezőhegyesi ménes fiókja szerepel. Csak 1806-ban önállósítják, s 1816-ban kezdődik a rendszeres tenyésztés keleti vérben való lófajtákkal. A magyar lótenyésztés a Reformkor végére nemzeti üggyé vált. 1848. december 28-án közelében zajlott a bábolnai csata. Az 1800-as évek végére, az 1900-as évek elejére a kisbéri és a bábolnai ménesbirtokokat a Lótenyésztés Mekkájaként emlegetik, s Európa, sőt még a távolkelet, különösen a Japán lótenyésztői is felkeresték, tanulmányozták.

  • 1948. december 23-án megalakul a Bábolnai Állami Gazdaság.
  • 1958-ban Bábolnapusztából önálló községgé vált a település.
  • 1960-ban Burgert Róbert veszi át a gazdaság irányítását. Vezetése alatt gyors fejlődés indult meg a településen. Megindult a lakásépítés, új utcák jöttek létre.

A település lakossága rövid idő alatt a duplájára szaporodott.

  • 1971-ben Bábolna nagyközséggé lett.
  • 1973-ban az Állami Gazdaság Bábolnai Mezőgazdasági kombináttá alakult.
  • 1982-ben hévízkutatási fúrások során 44 és 52 Celsius-fokos karsztvízre akadtak a település területén fúrt kutakban.
  • 1993-ban Bábolna levált a társközségekről, önálló közigazgatásúvá lett.
  • 1995-ben a Bábolnai Rt. a volt tisztikaszinó épületét felújította, átalakította. Itt kapott helyet egy étterem, kávéház, és egy kiállítás, mely a ménesbirtok, s a két évszázados hagyományokra visszavezethető arablótenyésztés történetét mutatja be.
  • 1998. október 18-án választották polgármesterré Horváth Klárát[4]
  • 2001. augusztus 1-jén kettévált a baromfitenyésztéssel foglalkozó Bábolna Rt. és az állami tulajdonú Nemzeti Ménesbirtok kft. – melynek feladata az 1789-es alapítás óta felhalmozott eszmei örökség továbbvitele, a kastélyegyüttes, a ménesudvar és a lóállomány megőrzése.
  • 2002-ben felépült a Sportcsarnok.
  • 2003. július 1-jén Bábolnát városi rangra emelték.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
3774
3785
3789
3762
3441
3431
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,9%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,7% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,1%, református 9,5%, evangélikus 1,7%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 17,8% (29% nem nyilatkozott).[5]

Nevezetességei

Ibn Galal VI csontváza a Lovasmúzeum kiállítótermében
  • Római katolikus templomát 1724-i canonica visitatio már említi, de építésének ideje ismeretlen.[3]
Nepomuki Szent János templom
  • Szapáry-kastély, melyben ma a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok központja van. A barokk stílusú kastély Bábolna legrégebbi épülete, az 1700-as években épült U alakú udvarház. A kastélyt 1810-ben újjáépítették, ekkor építették az emeleti részt, alakították ki a jelenlegi formáját. A kastély kertjében található a Shagya lószobor, a híres öreg akácfa (melyet 1710-ben ültettek), lovarda, istállók híres arab ménekkel, az Imperiál Vendégház.
  • Tiszti Kaszinó Eredetileg csárdának és fogadónak épült 1758-ban, az épületet tiszti kaszinónak 1902-ben alakították át, az akkori divat szerinti eklektikus stílusban. 1995-ben a Bábolna Rt. felújította és reprezentatív kávéházat, éttermet és különtermeket alakítottak ki. Itt kapott helyet a ménesbirtok történetét bemutató múzeum is. Iratok, térképek, könyvek, festmények, fotók, szerszámok, használati tárgyak és oklevelek láthatóak a ménesbirtok történetét bemutató múzeumban. Korábban a tárlat részét képezte Imperiál, valamint Ibn Galal VI csontváza is. A két évszázados hagyományokra visszatekintő arabló-tenyésztés történetével ismerkedhet meg a látogató a Lovasmúzeum egyik termében. A ménesbirtok latin és német nyelvű alapító levelétől a korabeli lószerszámokig számos érdekesség várja a lovak iránt érdeklődőket. A másik terem a rekordoké, ahol a Bábolnán tenyésztett lovak által a különböző versenyeken nyert díjak láthatók. Közülük a legértékesebbek Imperial nevéhez fűződnek.
  • A lovardát a napóleoni seregek dúlását (1809) követően építették. A méteres falak, a korábbi ménesbélyegzővel díszített üvegablakok, a tetőszerkezet művészi ács munkája, a kovácsoltvas csillárok és falikarok a néhány évvel ezelőtti felújítás eredményeként ma teljes pompájában tekinthető meg.
  • Kocsimúzeum, mely a ménesudvarban található.
  • Hősök kapuja A Lovardával szemben építette az 1938-ban Pettkó-Szantner Tibor. Egy Pozsony megyei kisváros, Modor kapujának másolata. Az átjáró falán lévő márványtáblák a '48-as szabadságharcban illetve az I. és II. világháborúban elesett bábolnai hősökre emlékeztetnek. 1968-tól a torony adott otthont a vadászmúzeumnak is, mely alapvetően Bábolna környékének élővilágát mutatta be. A kiállítás sajnos már nem látogatható.
  • Millenniumi emlékmű
  • A településen található szobrok: Csekonics József, Burgert Róbert, Erdei Ferenc, Fadlallah El Hedad Mihály, Leghűségesebb bajtárs, Nepomuki Szent János, O-Bajan, Pettkó-Szandtner Tibor, Széchenyi István, Tessedik Sámuel, Ülő Nő, Magvető, Tóth János, Vaskakas, Shagya.
A leghűségesebb bajtársnak szobor
  • Arborétum Dr. Burgert Róbert alapította. Az 500 különböző fajú növényből 335 lombos-, valamint 156 örökzöld fa és cserjefaj található. Egyik nevezetessége az 1965-ben ültetett mamutfenyő és a mocsári ciprus.[6]
  • Kamaraszínház 175 férőhelyes. Egy istállóból alakították át 1982-ben.
  • A bábolnai csata emlékműve az 1848. december 29-én Bábolna határában lezajlott csatának állít emléket. 1988-ban állították.

Híres emberek

Burgert Róbert

Források

  1. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  2. ↑ Komárom vármegye. Budapest, Országos Monográfiai Társaság, 1907. p.556 (Magyarország vármegyéi és városai sorozat)
  3. ↑ a b Komárom vármegye. Budapest, Országos Monográfiai Társaság, 1907. p.49 (Magyarország vármegyéi és városai sorozat)
  4. ↑ Bábolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  5. ↑ Bábolna Helységnévtár
  6. ↑ Arborétum, babolnamenes.hu

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bábolna_(Magyarország)&oldid=20961020”