„Nagybajom” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta9)
Nincs szerkesztési összefoglaló
7. sor: 7. sor:
| járás = Kaposvári
| járás = Kaposvári
| rang = [[város]]
| rang = [[város]]
| polgármester = Czeferner Józsefné ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|FIDESZ]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]])<ref>{{cite web |url=http://valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M15/T131/tjk.html |title=Nagybajom települési választás eredményei |date=2014-10-12 |accessdate=2016-01-27 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160303193241/http://www.valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M15/T131/tjk.html |archivedate=2016-03-03 }}</ref>
| polgármester = Czeferner Józsefné ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|FIDESZ]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]])<ref>{{cite web |url=http://valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M15/T131/tjk.html |title=Nagybajom települési választás eredményei |date=2014-10-12 |accessdate=2016-01-27 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160303193241/http://www.valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M15/T131/tjk.html |archivedate=2016-03-03}}</ref>
| irányítószám = 7561
| irányítószám = 7561
| körzethívószám = 82
| körzethívószám = 82
24. sor: 24. sor:


== Nevének eredete ==
== Nevének eredete ==
Neve az [[Árpád-kor]]i ''Baj'', ''Baján'' névből származik melynek jelentése „gazdag”.
Neve az [[Árpád-kor]]i ''Baj'', ''Baján'' névből származik melynek jelentése „gazdag”.


== Története ==
== Története ==
Nagybajom [[Árpád-kor]]i település, nevét már [[1197]]-ben említették a zselicszentjakabi apátság birtokösszeírásában. Nevét [[1297]]-ben ''Boyon'', [[1357]]-ben ''Boyun'' alakban említették az oklevelekben. Az [[1332]]-[[1337]] között a pápai tizedjegyzék is említette, tehát ekkor már plebániája is volt. [[1434]]-[[1435]]-ben a Nagymartoni (Fraknói) grófok voltak birtokosai, [[1440]]-ben mindkét Bayont [[Luxemburgi Erzsébet magyar királyné|Erzsébet királyné]], mint az utód nélkül elhalt ''Bajoni Imre'' birtokát, ''Zagorhidai Tárnok Demeternek'' adományozta. [[1466]]-[[1483]] között ''Korotnai János'' birtoka volt, [[1536]]-ban ''Bajomi László'' és ''János'', ''Ipoltfy János'' és ''Wárday Tamás'' mester, [[1550]]-ben ''Wárday Zsigmond'', ''Magyar Bálint'' és ''Horváth Péter'', [[1583]]-ban [[Lengyel család (Tóti)|Lengyel Lőrinc]], [[1598]]-[[1599]]-ben ''Koroknay János'', ''Horváth Ferenc'' és ''Bucsányi Farkas'' voltak a földesurai. [[1660]]-ban a pannonhalmi dézsmaváltságjegyzékben a ''Koroknay'' és a ''Topos'' családok birtoka, [[1699]]-ben pedig már ''Sárközy János'' is birtokos volt itt. [[1703]]-[[1715]] között a Koroknay család volt a földesura, de e családon kívül, [[1717]] táján a ''Malik'', a ''Beke'', a ''Szelestey'', a ''Bátsmegyei'', a ''Jámbor'', a ''Szily'', a ''Kovács'' és a ''Csanády'' családoknak is voltak itt birtokrészeik. [[1721]]-ben Bajom negyedrészét, Koroknya-, Lencsen- és Lók-pusztákkal együtt, gróf ''Rindsmaul Zsigmond'' nyerte adományul, akitől [[1723]]-ban ''Sárközy János'' vásárolta meg, és még ugyanez évben a lerombolt ''Koroknya várához'' tartozó összes birtokokat Nagy- és Kisbajomban megvásárolta és [[1724]]-ben nejével együtt adományt nyert Szent-Ivánra (a későbbi Kiskorpád egy része) és Nagybajomban a Csanády Ferenc-féle részbirtokra is, majd [[1726]]-ban már az említett egész birtok Sárközy Jánosé lett. [[1776]]-ban ''Sárközy Antal'', ''Sáry Pál'', ''Somssich Antal'', ''Festetics Lajos'', ''Paiss Boldizsár'', ''Boronkay György'', a ''Pálffy''-örökösök, a ''Marton'' család, ''Sárközy Gábor'', ''Ferencz'', ''Juliánna'', ''János'', ''József'' és ''László'', ''Gombay András'', ''Sári Péter'', ''Kultsár János'', ''Szily Ádám'', a ''Bakó'', a ''Horváth'', a ''Márffy'' és más családok voltak itt birtokosok, az 1900-as évek elején pedig gróf [[Festetics család|Festetics Pál]], ''Felsőbükki Nagy György'', ''Igmándy Aladár'', ''Sárközy Jenő'' és ''Imre'', ''Pataky Vince'', ''Csorba Ferenc'' és ''Sárdi Somssich Miklós'' volt itt a nagyobb birtokos, mindegyik csinos úrilakkal.
Nagybajom [[Árpád-kor]]i település, nevét már [[1197]]-ben említették a zselicszentjakabi apátság birtokösszeírásában. Nevét [[1297]]-ben ''Boyon'', [[1357]]-ben ''Boyun'' alakban említették az oklevelekben. Az [[1332]]-[[1337]] között a pápai tizedjegyzék is említette, tehát ekkor már plébániája is volt. [[1434]]-[[1435]]-ben a Nagymartoni (Fraknói) grófok voltak birtokosai, [[1440]]-ben mindkét Bayont [[Luxemburgi Erzsébet magyar királyné|Erzsébet királyné]], mint az utód nélkül elhalt ''Bajoni Imre'' birtokát, ''Zagorhidai Tárnok Demeternek'' adományozta. [[1466]]-[[1483]] között ''Korotnai János'' birtoka volt, [[1536]]-ban ''Bajomi László'' és ''János'', ''Ipoltfy János'' és ''Wárday Tamás'' mester, [[1550]]-ben ''Wárday Zsigmond'', ''Magyar Bálint'' és ''Horváth Péter'', [[1583]]-ban [[Lengyel család (Tóti)|Lengyel Lőrinc]], [[1598]]-[[1599]]-ben ''Koroknay János'', ''Horváth Ferenc'' és ''Bucsányi Farkas'' voltak a földesurai. [[1660]]-ban a pannonhalmi dézsmaváltságjegyzékben a ''Koroknay'' és a ''Topos'' családok birtoka, [[1699]]-ben pedig már ''Sárközy János'' is birtokos volt itt. [[1703]]-[[1715]] között a Koroknay család volt a földesura, de e családon kívül, [[1717]] táján a ''Malik'', a ''Beke'', a ''Szelestey'', a ''Bátsmegyei'', a ''Jámbor'', a ''Szily'', a ''Kovács'' és a ''Csanády'' családoknak is voltak itt birtokrészeik. [[1721]]-ben Bajom negyedrészét, Koroknya-, Lencsen- és Lók-pusztákkal együtt, gróf ''Rindsmaul Zsigmond'' nyerte adományul, akitől [[1723]]-ban ''Sárközy János'' vásárolta meg, és még ugyanez évben a lerombolt ''Koroknya várához'' tartozó összes birtokokat Nagy- és Kisbajomban megvásárolta és [[1724]]-ben nejével együtt adományt nyert Szent-Ivánra (a későbbi Kiskorpád egy része) és Nagybajomban a Csanády Ferenc-féle részbirtokra is, majd [[1726]]-ban már az említett egész birtok Sárközy Jánosé lett. [[1776]]-ban ''Sárközy Antal'', ''Sáry Pál'', ''Somssich Antal'', ''Festetics Lajos'', ''Paiss Boldizsár'', ''Boronkay György'', a ''Pálffy''-örökösök, a ''Marton'' család, ''Sárközy Gábor'', ''Ferencz'', ''Juliánna'', ''János'', ''József'' és ''László'', ''Gombay András'', ''Sári Péter'', ''Kultsár János'', ''Szily Ádám'', a ''Bakó'', a ''Horváth'', a ''Márffy'' és más családok voltak itt birtokosok, az 1900-as évek elején pedig gróf [[Festetics család|Festetics Pál]], ''Felsőbükki Nagy György'', ''Igmándy Aladár'', ''Sárközy Jenő'' és ''Imre'', ''Pataky Vince'', ''Csorba Ferenc'' és ''Sárdi Somssich Miklós'' volt itt a nagyobb birtokos, mindegyik csinos úrilakkal.


Az [[1760-as évek]]ben itt töltötte gyermekkorát [[Virág Benedek]] költő és történetíró, itt élt két évig ([[1798]]-[[1799]]) Sárközy István vendégeként, [[Csokonai Vitéz Mihály]] és ide vonult, [[1707]]-[[1812]] között, élete alkonyán [[Pálóczi Horváth Ádám]], a költő, akinek Sárközy Jusztina volt a neje. Ugyancsak [[1734]]-ben Sárközy Jánosnál fordult meg vendégségben [[Bél Mátyás]] is.
Az [[1760-as évek]]ben itt töltötte gyermekkorát [[Virág Benedek]] költő és történetíró, itt élt két évig ([[1798]]-[[1799]]) Sárközy István vendégeként, [[Csokonai Vitéz Mihály]] és ide vonult, [[1707]]-[[1812]] között, élete alkonyán [[Pálóczi Horváth Ádám]], a költő, akinek Sárközy Jusztina volt a neje. Ugyancsak [[1734]]-ben Sárközy Jánosnál fordult meg vendégségben [[Bél Mátyás]] is.
33. sor: 33. sor:
A római katolikusok ősi templomát a reformátusok elfoglalták ugyan, de 1717-ben visszavették tőlük. 1717 után azonban új templom épült. A mostani református templomot 1792-ben emelték. A református temetőben kisebb, törökvilágbeli palánk sáncai ma is láthatók. Ugyancsak a község közelében állt egykor Koroknya (Korokna) vára, melynek sáncai szintén láthatók.<ref>{{hiv-web |url=http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=2511 |cím=Geoláda Korotna várának maradványainál (Balogh Béla) |elérés=2014-12-01}}</ref>
A római katolikusok ősi templomát a reformátusok elfoglalták ugyan, de 1717-ben visszavették tőlük. 1717 után azonban új templom épült. A mostani református templomot 1792-ben emelték. A református temetőben kisebb, törökvilágbeli palánk sáncai ma is láthatók. Ugyancsak a község közelében állt egykor Koroknya (Korokna) vára, melynek sáncai szintén láthatók.<ref>{{hiv-web |url=http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=2511 |cím=Geoláda Korotna várának maradványainál (Balogh Béla) |elérés=2014-12-01}}</ref>


[[1800]] november 11-én a községet egy fellázadt önkéntescsapat feldúlta, amely akkor a fél vármegyét végigpusztította. [[1855]]-ben nagy [[kolera]]járvány pusztított itt, ekkor körülbelül 200-300-an haltak el.
[[1800]]. november 11-én a községet egy fellázadt önkéntescsapat feldúlta, amely akkor a fél vármegyét végigpusztította. [[1855]]-ben nagy [[kolera]]járvány pusztított itt, ekkor körülbelül 200-300-an haltak el.


A század közepéig Nagybajom falunak számított és [[1859]]-ben 2-3 ezer fős [[mezőváros]] lett. [[1870]]-ben 4000 lakójával a megye harmadik legnépesebb települése volt. A gazdasági és társadalmi erő bizonyítéka az is, hogy három különböző vallási felekezet, a katolikus, a református és az izraelita külön elemi iskolát tartott fenn.
A század közepéig Nagybajom falunak számított és [[1859]]-ben 2-3 ezer fős [[mezőváros]] lett. [[1870]]-ben 4000 lakójával a megye harmadik legnépesebb települése volt. A gazdasági és társadalmi erő bizonyítéka az is, hogy három különböző vallási felekezet, a katolikus, a református és az izraelita külön elemi iskolát tartott fenn.
50. sor: 50. sor:


===Koroknya===
===Koroknya===
Koroknya puszta a [[Győr nemzetség]] birtoka volt. A nemzetség tagjainak [[1346]]. évi birtokmegosztásakor Dersfi Miklós birtoka lett. A [[15. század]]ban a Koroknyai (Korotnai, Koroknai) családé volt. [[1510]]-ben már fennállt a Koroknyaiak vára is, melyet [[1555]]-ben Tujgon budai basa foglalt el. [[1543]]-ban a jobbágyfalu még megvolt, valószínűleg az [[1555]]. évi ostrom alkalmával pusztult el.
Koroknya puszta a [[Győr nemzetség]] birtoka volt. A nemzetség tagjainak [[1346]]. évi birtokmegosztásakor Dersfi Miklós birtoka lett. A [[15. század]]ban a Koroknyai (Korotnai, Koroknai) családé volt. [[1510]]-ben már fennállt a Koroknyaiak vára is, melyet [[1555]]-ben Tujgon budai basa foglalt el. [[1543]]-ban a jobbágyfalu még megvolt, valószínűleg az [[1555]]. évi ostrom alkalmával pusztult el.


===Nagybalogd===
===Nagybalogd===
Nagybalogd puszta eredetileg a [[Gutkeled nemzetség]] birtoka volt. [[1349]]-ben a Gutkeled nemzetségbeli Felső-Lendvai II. Miklós fiai, Amadé és János, e helységet a Szent-Trinitás és Kakonya nevű birtokokkal akarták elcserélni. [[1466]]-[[1483]] között Korotnai János birtoka, [[1660]]-ban pedig a Koroknay és a Topos, [[1703]]-ban a Koroknay család, [[1726]]-ban pedig Sárközy János birtoka volt.
Nagybalogd puszta eredetileg a [[Gutkeled nemzetség]] birtoka volt. [[1349]]-ben a Gutkeled nemzetségbeli Felső-Lendvai II. Miklós fiai, Amadé és János, e helységet a Szent-Trinitás és Kakonya nevű birtokokkal akarták elcserélni. [[1466]]-[[1483]] között Korotnai János birtoka, [[1660]]-ban pedig a Koroknay és a Topos, [[1703]]-ban a Koroknay család, [[1726]]-ban pedig Sárközy János birtoka volt.


===Lók===
===Lók===
Lók puszta már [[1332]]-[[1337]]-ben szerepelt a pápai tizedjegyzékben is. [[1466]]-[[1488]] között és [[1703]]-[[1715]] között a Koroknay család birtoka volt. [[1726]]-ban Sárközy János, [[1733]]-ban pedig ismét a Koroknayak birtoka volt.
Lók puszta már [[1332]]-[[1337]]-ben szerepelt a pápai tizedjegyzékben is. [[1466]]-[[1488]] között és [[1703]]-[[1715]] között a Koroknay család birtoka volt. [[1726]]-ban Sárközy János, [[1733]]-ban pedig ismét a Koroknayak birtoka volt.


===Nemcsény===
===Nemcsény===
Lencsen puszta a [[középkor]]ban ''Nemcsény'' néven falu volt, neve már [[1332]]-[[1337]]-ben szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, tehát ekkor már egyházas hely volt. A [[Győr nemzetség]] ősi birtoka volt, amely a nemzetség tagjainak [[1346]] évi osztozkodásakor az e nemzetségből származó Szerdahelyi Dersfi Péter birtokába került. [[1550]]-ben Alya Mátyás és Székely Lukács voltak birtokosai. [[1703]] előtt már csak puszta, és a Koroknay család birtokában volt, [[1726]]-ban pedig Sárközy János birtokának írták, [[1733]]-ban azonban már ismét a Koroknay családé volt.
Lencsen puszta a [[középkor]]ban ''Nemcsény'' néven falu volt, neve már [[1332]]-[[1337]]-ben szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, tehát ekkor már egyházas hely volt. A [[Győr nemzetség]] ősi birtoka volt, amely a nemzetség tagjainak [[1346]] évi osztozkodásakor az e nemzetségből származó Szerdahelyi Dersfi Péter birtokába került. [[1550]]-ben Alya Mátyás és Székely Lukács voltak birtokosai. [[1703]] előtt már csak puszta, és a Koroknay család birtokában volt, [[1726]]-ban pedig Sárközy János birtokának írták, [[1733]]-ban azonban már ismét a Koroknay családé volt.


Idetartoztak még: Setétkerék-, Agáczás-, Alsókak-, Égettakol-, Fehértó-, Földhíd-, Kis-, Madársára-, Sápa- és Újház puszták, Pál-major és Sáritag is. Itt feküdt egykor ''Csikota'' falu is, melynek helye és templomának nyomai az [[1900-as évek]] elején is látható volt még.
Idetartoztak még: Setétkerék-, Agáczás-, Alsókak-, Égettakol-, Fehértó-, Földhíd-, Kis-, Madársára-, Sápa- és Újház puszták, Pál-major és Sáritag is. Itt feküdt egykor ''Csikota'' falu is, melynek helye és templomának nyomai az [[1900-as évek]] elején is látható volt még.

==Népesség==
==Népesség==
A település népességének változása:
A település népességének változása:
{{népességdiagram}}
{{népességdiagram}}

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,4%-a magyarnak, 7,6% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% ukránnak mondta magát (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,6%, református 9,4%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,1%, felekezet nélküli 9,8% (20,5% nem nyilatkozott).<ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=21652 Nagybajom] ''Helységnévtár''</ref>
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,4%-a magyarnak, 7,6% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% ukránnak mondta magát (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,6%, református 9,4%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,1%, felekezet nélküli 9,8% (20,5% nem nyilatkozott).<ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=21652 Nagybajom] ''Helységnévtár''</ref>
== Nevezetességei ==
== Nevezetességei ==
77. sor: 78. sor:


==Nagybajomhoz köthető nevezetes személyek==
==Nagybajomhoz köthető nevezetes személyek==
* [[Gyergyai Albert]] ([[1893]]-[[1981]]) - irodalomtörténész, író, legkiválóbb műfordítóink egyike Nagybajom neves szülötte.
* [[Gyergyai Albert]] ([[1893]]-[[1981]]) - irodalomtörténész, író, legkiválóbb műfordítóink egyike Nagybajom neves szülötte.
* [[Virág Benedek]] - az [[1750-es évek]]ben itt töltötte gyermekkorát.
* [[Virág Benedek]] - az [[1750-es évek]]ben itt töltötte gyermekkorát.
* [[Pálóczi Horváth Ádám]] - [[1793]]-[[1812]] között itt élt és alkotott.
* [[Pálóczi Horváth Ádám]] - [[1793]]-[[1812]] között itt élt és alkotott.
* [[Csokonai Vitéz Mihály]] - [[1798]]-[[1799]]-ben itt vendégeskedett Sárközy Istvánnál. Környékbeli vendégeskedéséről részletesen ír Répay Lajos a Somogyi kázus című verséhez kapcsolódóan.[http://www.gige.hu/csokonai.doc]
* [[Csokonai Vitéz Mihály]] - [[1798]]-[[1799]]-ben itt vendégeskedett Sárközy Istvánnál. Környékbeli vendégeskedéséről részletesen ír Répay Lajos a Somogyi kázus című verséhez kapcsolódóan.[http://www.gige.hu/csokonai.doc]


91. sor: 92. sor:


==Források==
==Források==
* Solymosi, L. - Mikóczi, A. 1979: Nagybajom története.
* Solymosi, L. - Mikóczi, A. 1979: Nagybajom története.
* [[Borovszky Samu]]: Somogy vármegye
* [[Borovszky Samu]]: Somogy vármegye


101. sor: 102. sor:
* [http://nagybajom.lap.hu Nagybajom linkgyűjtemény]
* [http://nagybajom.lap.hu Nagybajom linkgyűjtemény]
* [http://nagybajomfigyelo.wordpress.com Nagybajom Figyelő]
* [http://nagybajomfigyelo.wordpress.com Nagybajom Figyelő]
<!--* [ Nagybajom a Vendégvárón]-->
<!--* [Nagybajom a Vendégvárón]-->


== Kapcsolódó szócikkek ==
== Kapcsolódó szócikkek ==

A lap 2019. február 7., 00:33-kori változata

Nem tévesztendő össze a következővel: Kisbajom.
Nagybajom
Nagybajom címere
Nagybajom címere		 Nagybajom zászlaja
Nagybajom zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállásváros
PolgármesterCzeferner Józsefné (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám7561
Körzethívószám82
Testvértelepülései
Lista
Schortens
Népesség
Teljes népesség3208 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség30,62 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület108,06 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 23′ 57″, k. h. 17° 30′ 29″Koordináták: é. sz. 46° 23′ 57″, k. h. 17° 30′ 29″
Nagybajom (Somogy vármegye)
Nagybajom
Nagybajom
Pozíció Somogy vármegye térképén
Nagybajom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagybajom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagybajom város Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése

Somogy megye közepén, a 61-es főút mentén a Balatontól és a Drávától szinte pontosan ugyanolyan távol, Kaposvártól 25 kilométerre nyugatra fekvő település.

Vasútállomása (Jákó-Nagybajom) a 41-es számú, Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalon található, a településtől kb. 6 km-re.

Nevének eredete

Neve az Árpád-kori Baj, Baján névből származik melynek jelentése „gazdag”.

Története

Nagybajom Árpád-kori település, nevét már 1197-ben említették a zselicszentjakabi apátság birtokösszeírásában. Nevét 1297-ben Boyon, 1357-ben Boyun alakban említették az oklevelekben. Az 1332-1337 között a pápai tizedjegyzék is említette, tehát ekkor már plébániája is volt. 1434-1435-ben a Nagymartoni (Fraknói) grófok voltak birtokosai, 1440-ben mindkét Bayont Erzsébet királyné, mint az utód nélkül elhalt Bajoni Imre birtokát, Zagorhidai Tárnok Demeternek adományozta. 1466-1483 között Korotnai János birtoka volt, 1536-ban Bajomi László és János, Ipoltfy János és Wárday Tamás mester, 1550-ben Wárday Zsigmond, Magyar Bálint és Horváth Péter, 1583-ban Lengyel Lőrinc, 1598-1599-ben Koroknay János, Horváth Ferenc és Bucsányi Farkas voltak a földesurai. 1660-ban a pannonhalmi dézsmaváltságjegyzékben a Koroknay és a Topos családok birtoka, 1699-ben pedig már Sárközy János is birtokos volt itt. 1703-1715 között a Koroknay család volt a földesura, de e családon kívül, 1717 táján a Malik, a Beke, a Szelestey, a Bátsmegyei, a Jámbor, a Szily, a Kovács és a Csanády családoknak is voltak itt birtokrészeik. 1721-ben Bajom negyedrészét, Koroknya-, Lencsen- és Lók-pusztákkal együtt, gróf Rindsmaul Zsigmond nyerte adományul, akitől 1723-ban Sárközy János vásárolta meg, és még ugyanez évben a lerombolt Koroknya várához tartozó összes birtokokat Nagy- és Kisbajomban megvásárolta és 1724-ben nejével együtt adományt nyert Szent-Ivánra (a későbbi Kiskorpád egy része) és Nagybajomban a Csanády Ferenc-féle részbirtokra is, majd 1726-ban már az említett egész birtok Sárközy Jánosé lett. 1776-ban Sárközy Antal, Sáry Pál, Somssich Antal, Festetics Lajos, Paiss Boldizsár, Boronkay György, a Pálffy-örökösök, a Marton család, Sárközy Gábor, Ferencz, Juliánna, János, József és László, Gombay András, Sári Péter, Kultsár János, Szily Ádám, a Bakó, a Horváth, a Márffy és más családok voltak itt birtokosok, az 1900-as évek elején pedig gróf Festetics Pál, Felsőbükki Nagy György, Igmándy Aladár, Sárközy Jenő és Imre, Pataky Vince, Csorba Ferenc és Sárdi Somssich Miklós volt itt a nagyobb birtokos, mindegyik csinos úrilakkal.

Az 1760-as években itt töltötte gyermekkorát Virág Benedek költő és történetíró, itt élt két évig (1798-1799) Sárközy István vendégeként, Csokonai Vitéz Mihály és ide vonult, 1707-1812 között, élete alkonyán Pálóczi Horváth Ádám, a költő, akinek Sárközy Jusztina volt a neje. Ugyancsak 1734-ben Sárközy Jánosnál fordult meg vendégségben Bél Mátyás is.

A római katolikusok ősi templomát a reformátusok elfoglalták ugyan, de 1717-ben visszavették tőlük. 1717 után azonban új templom épült. A mostani református templomot 1792-ben emelték. A református temetőben kisebb, törökvilágbeli palánk sáncai ma is láthatók. Ugyancsak a község közelében állt egykor Koroknya (Korokna) vára, melynek sáncai szintén láthatók.[3]

1800. november 11-én a községet egy fellázadt önkéntescsapat feldúlta, amely akkor a fél vármegyét végigpusztította. 1855-ben nagy kolerajárvány pusztított itt, ekkor körülbelül 200-300-an haltak el.

A század közepéig Nagybajom falunak számított és 1859-ben 2-3 ezer fős mezőváros lett. 1870-ben 4000 lakójával a megye harmadik legnépesebb települése volt. A gazdasági és társadalmi erő bizonyítéka az is, hogy három különböző vallási felekezet, a katolikus, a református és az izraelita külön elemi iskolát tartott fenn.

A „nagy vasútépítések” idején Nagybajomot elkerülte a fejlődést hozó vasút vonala. A vasútépítések révén differenciálódás indult meg az állomással rendelkező és azzal nem rendelkező települések között. Nagybajom lemaradása tehát főként a kor gazdasági-társadalmi fejlődése szempontjából húzóerőnek számító vasút hiányának tudható be.

Nagybajom az újkorra Somogy vármegye messze legnagyobb határú településévé vált. A település kedvező földrajzi helyzete azonban jelentős károkat okozott a történelem során, hiszen a háborúk idején vonuló hadak útjába esett, pusztította török és tatár egyaránt. A második világháború idején a Dunántúli hadmozdulatok révén súlyos emberáldozatot követelő csaták helyszíneként tartják számon ma is, itt húzódott a német frontvonal. A szovjet megszállás után a község újjáépítése fokozatosan történt. 1958-ban teljes erővel megindult a községfejlesztés. 1969. július 1-jével a szomszédos Jákó községgel Községi Közös Tanács néven közös tanácsot alakított, 1970. július 1-jén ismét nagyközségi rangra emelkedett. 1990. szeptember 30-án létrejött Nagybajom Nagyközség Önkormányzata. Jákó község különválása önálló önkormányzatot hoz létre. 1993. január 1-jén Pálmajor települési rész önálló önkormányzatot hozott létre, körjegyzőségileg továbbra is Nagybajomhoz tartozóan. A rendszerváltást követően az önkormányzatiság és a közvélemény aktivitása felerősítette a várossá nyilvánítás kérdéskörét. Nagybajom a helyi képviselő-testület kezdeményezésére 2001. július 1-jétől ismételten városi rangot kapott.

Egykor a településhez tartoztak a következő lakott helyek is: Balaskó-puszta, Csikota-puszta, Felsőkak-puszta, Homok puszta, Koroknya puszta, Nagybagod puszta, Lók puszta, Lekcsen puszta is.

Felsőkak

Felsőkak puszta 1423-ban a Bő nemzetségből származó Laki Thúz, Létai, Kölkedi Messer és a Kürtösi családok birtoka volt. 1449-ben a Laki Thúz, a Létai és a Szecsényi családok birtoka. 1500-ban Corvin Jánost és Enyingi Török Imrét iktatták birtokába. 1549-ben Butsányi Korláthkőy Anna birtoka lett, 1550-ben pedig már Alya Mátyás birtokaként volt feltüntetve. 1726-ban Sárközy János, 1733-ban a Koroknay család birtoka volt.

Homok puszta

Homok puszta neve már 1332-1337-ben szerepelt a pápai tizedjegyzékben, ekkor már plébániája is volt.

Koroknya

Koroknya puszta a Győr nemzetség birtoka volt. A nemzetség tagjainak 1346. évi birtokmegosztásakor Dersfi Miklós birtoka lett. A 15. században a Koroknyai (Korotnai, Koroknai) családé volt. 1510-ben már fennállt a Koroknyaiak vára is, melyet 1555-ben Tujgon budai basa foglalt el. 1543-ban a jobbágyfalu még megvolt, valószínűleg az 1555. évi ostrom alkalmával pusztult el.

Nagybalogd

Nagybalogd puszta eredetileg a Gutkeled nemzetség birtoka volt. 1349-ben a Gutkeled nemzetségbeli Felső-Lendvai II. Miklós fiai, Amadé és János, e helységet a Szent-Trinitás és Kakonya nevű birtokokkal akarták elcserélni. 1466-1483 között Korotnai János birtoka, 1660-ban pedig a Koroknay és a Topos, 1703-ban a Koroknay család, 1726-ban pedig Sárközy János birtoka volt.

Lók

Lók puszta már 1332-1337-ben szerepelt a pápai tizedjegyzékben is. 1466-1488 között és 1703-1715 között a Koroknay család birtoka volt. 1726-ban Sárközy János, 1733-ban pedig ismét a Koroknayak birtoka volt.

Nemcsény

Lencsen puszta a középkorban Nemcsény néven falu volt, neve már 1332-1337-ben szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, tehát ekkor már egyházas hely volt. A Győr nemzetség ősi birtoka volt, amely a nemzetség tagjainak 1346 évi osztozkodásakor az e nemzetségből származó Szerdahelyi Dersfi Péter birtokába került. 1550-ben Alya Mátyás és Székely Lukács voltak birtokosai. 1703 előtt már csak puszta, és a Koroknay család birtokában volt, 1726-ban pedig Sárközy János birtokának írták, 1733-ban azonban már ismét a Koroknay családé volt.

Idetartoztak még: Setétkerék-, Agáczás-, Alsókak-, Égettakol-, Fehértó-, Földhíd-, Kis-, Madársára-, Sápa- és Újház puszták, Pál-major és Sáritag is. Itt feküdt egykor Csikota falu is, melynek helye és templomának nyomai az 1900-as évek elején is látható volt még.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
3288
3270
3288
3350
3118
3208
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,4%-a magyarnak, 7,6% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% ukránnak mondta magát (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,6%, református 9,4%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,1%, felekezet nélküli 9,8% (20,5% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei

  • A városban évente mintegy harminc gólyapár költ. Nagybajom 1996-ban elnyerte az Európai gólyafalu címet, amely a település 2001. július 1-jén történt várossá avatása után A gólyák városa névre változott. 2008-ban Nagybajom rendezte az Európai Gólyástelepülések Hálózatának 5. találkozóját.
  • Jézus Szíve Római Katolikus Plébánia - a 15. században alapították. A török pusztítást követően a 17. században ismét felállították. Anyakönyveit 1717-től vezetik rendszeresen. Jelentős felújítás a templomban 1904-ben történt. Ekkor a templom szép színes ablakokat kapott, és a bútorzat is kicserélődött. Megújult a főoltár, mellékoltárok készültek.
  • Református Egyházközség - Története 1542-re nyúlik vissza, amikor az első törökdúlás után a faluba visszatérő lakosságot protestáns prédikátor látogatta meg. Szavai és igehirdetése halló fülekre és szívekre talált: az ő munkássága révén jött létre Nagybajomban a Református Egyházközség. 1542-től kezdve zavartalan egyházi élet folyt a Rákóczi-szabadságharc végéig, sikerült bevezetni az önkormányzatiságot (presbiteri rendszer) és az iskolai oktatást is. Az első tanító Nagybajomban Szalánki Pál volt. Az ellenreformáció minden lehetőséget megszüntetett, a reformátusoknak vallásuk gyakorlására csak a Türelmi Rendelet után nyílt újra lehetősége. 1780-1820 között építették fel a templomot, majd a lelkészlakást és végül az iskolát kántortanítói lakással együtt. Sajnos mára ezekből az épületekből csak a templom homlokzati fala maradt fenn. 1852-ben tűzvész következtében leégett az iskola, de a következő évben a régi iskola helyén már új iskola várta a tanulni vágyó diákokat. A kántortanítói lakás is ebben az évben újult meg. A második világháborúig zökkenőmentes volt a vallásgyakorlás. A háborúban visszavonuló német csapatok felrobbantották a templomot, amit nagy áldozatok árán sikerült újjáépíteni egyszerűsített formában 1948-ra. 1950. július 3-án az iskola épületét és a szolgálati lakást államosították. 1991-ben a presbitérium visszakérte a volt ingatlanjait, melyeket 1993-ban meg is kapott a helyi önkormányzattól.

Nagybajomhoz köthető nevezetes személyek

Díszpolgárok

Források

  • Solymosi, L. - Mikóczi, A. 1979: Nagybajom története.
  • Borovszky Samu: Somogy vármegye

Jegyzetek

  1. ↑ Nagybajom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 27.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Geoláda Korotna várának maradványainál (Balogh Béla). (Hozzáférés: 2014. december 1.)
  4. ↑ Nagybajom Helységnévtár

További információk

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagybajom&oldid=20956770”