„Spáda János” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a typo |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Személy infobox}} |
{{Személy infobox}} |
||
'''Spáda János''' ([[Kolozs (település)|Kolozs]], [[1877]]. [[december 10.]] – [[Kolozsvár]], [[1913]]. [[július 7.]]) híres kolozsvári magyar építőmester, [[Orbán Béla]] matematikus egyetemi tanár és [[Orbán László (természettudományi szakíró)|Orbán |
'''Spáda János''' ([[Kolozs (település)|Kolozs]], [[1877]]. [[december 10.]] – [[Kolozsvár]], [[1913]]. [[július 7.]]) híres kolozsvári magyar építőmester, [[Orbán Béla]] matematikus egyetemi tanár és [[Orbán László (természettudományi szakíró)|Orbán László István]] vívó, matematikus és fizikus nagyapja. |
||
== Életpályája == |
== Életpályája == |
A lap 2019. február 4., 20:25-kori változata
Spáda János | |
Született | 1877. december 10. Kolozs |
Elhunyt | 1913. július 7. (35 évesen) Kolozsvár |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | építész |
Sírhelye | Házsongárdi temető |
A Wikimédia Commons tartalmaz Spáda János témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Spáda János (Kolozs, 1877. december 10. – Kolozsvár, 1913. július 7.) híres kolozsvári magyar építőmester, Orbán Béla matematikus egyetemi tanár és Orbán László István vívó, matematikus és fizikus nagyapja.
Életpályája
Kolozson született, ahol édesapjának, az olasz származású Spáda Domokosnak birtoka volt. Budapesten szerzett építőmesteri diplomát. A 20. század elején tervezési és építészeti irodát nyitott Kolozsvár főtéren, és széles körű építészeti tevékenységet fejtett ki.
Számos neves kolozsvári épület felépítésének kivitelezője volt. Saját tulajdonaként építette fel a Vágóhíd téri kétemeletes bérházat, melyet egyesek ma is „Spáda-palotaként” emlegetnek. Az Erzsébet út tetején fekvő (egykor szőlőskertekül szolgáló) telkeket ő parcellázta és építette be. A maga és családja számára építette az 51 sz. alatti házat.
Fiatalon, egy elhatalmasodó tüdőfertőzésben halt meg 1913-ban, három gyermek maradt utána. Több megkezdett munkáját jó barátja, Rátz Mihály építész fejezte be. Rátz miután hazajött a frontról, 1918-ban feleségül vette Spáda János özvegyét, akivel annak 1952-es haláláig éltek együtt.
Spáda János jelentős közéleti szerepet is játszott. Tagja volt Kolozsvár város törvényhatósági bizottságának, a kolozsvári Iparkamarának, Ipartestületnek, Iparosegyletnek, a Római Katolikus Egyházközség választmányának. Az Iparosegyletben egy ideig az elnöki szerepet is betöltötte.
A Házsongárdi temetőben szép síremlék alatt nyugszik több családtagja mellett.
Kivitelezett épületei
- a Felner és Helmer által tervezett kolozsvári új Nemzeti Színház (1904–1906)
- a Hübner Jenő tervezte Mariánum Kolozsváron (1911)
- a Kós Károly terve alapján készült kolozsvári Monostori úti református (kakasos) templom
- a székelyudvarhelyi Római Katolikus Gimnázium
Források
- Orbán Béla: Régi kolozsvári építőmesterek: Spáda János és Rátz Mihály. Szabadság, (2009. április 15.)
- Oláh-Gál Elvira: Beszélgetése Orbán Béla matematikussal: A tanár nem hal meg, tanítványaiban tovább él. Székelyföld, (2010. december)