„Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Kiegészítés |
Forrás megadása |
||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
A Mohos-tavak jelenleg természetvédelmi területnek számítanak (Országos Természetvédelmi Tanács, 1951). |
A Mohos-tavak jelenleg természetvédelmi területnek számítanak (Országos Természetvédelmi Tanács, 1951). |
||
A keleméri Mohos-tavakról összefüggő és részletes tanulmányt Dr.ZÓLYOMI Bálint (1931) és Dr.CZENTHE Botond (1983) írt. |
A keleméri Mohos-tavakról összefüggő és részletes tanulmányt Dr.ZÓLYOMI Bálint (1931) és Dr.CZENTHE Botond (1983) írt. |
||
==Forrás== |
|||
1. Dr.CZENTHE Botond: A keleméri Mohos-tavak cönológiai viszonyai (Botanikai Közlemény 72. kötet 1-2. füzet 1985) |
|||
A lap 2007. szeptember 4., 21:56-kori változata
A keleméri Mohos-tavak (Kismohos, Nagymohos) egyedülálló természeti látnivalók Magyarországon. Eredetük a jégkorszakra vezethető vissza. Az akkor kialakuló lefolyástalan területeken víz maradt vissza, amelyet idővel a növényzet elfoglalt. Jelenlegi formájában mintegy másfél méter vastagságban alkotja a tőzegmoha a szőnyegszerű növénytakarót. Magasabb szervezettségű növényfajok is megtelepdtek a tavakban, amelyek valójában ingólápok. A Nagymohos mintegy 320 m hosszan terjed ki ÉK-DNy-i irányban. Legnagyobb szélessége 110 méter, legkeskenyebb részén 40 méter. Jellemző növénytársulásai a tőzegmohás nádas, tőzegmohás fűzláp, és a dagadóláp. A Kismohos Ny-K-i irányban húzódik mintegy 350 méter hosszúságban. Legnagyobb szélessége 55 méter, legszűkebb helyen 30 méter. Jellemző növénytársulásai a tőzegmohás nádas, átmeneti láp, dagadóláp és a nyáras. A Mohos-tavak jelenleg természetvédelmi területnek számítanak (Országos Természetvédelmi Tanács, 1951). A keleméri Mohos-tavakról összefüggő és részletes tanulmányt Dr.ZÓLYOMI Bálint (1931) és Dr.CZENTHE Botond (1983) írt.
Forrás
1. Dr.CZENTHE Botond: A keleméri Mohos-tavak cönológiai viszonyai (Botanikai Közlemény 72. kötet 1-2. füzet 1985)