„Chile” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
a egyért.
235. sor: 235. sor:
* [[Torres del Paine]], 2800 m ''([[Región de Magallanes y de la Antártica Chilena]])''
* [[Torres del Paine]], 2800 m ''([[Región de Magallanes y de la Antártica Chilena]])''
* [[Villarrica (vulkán)|Volcán Villarrica]], 2840 m ''(Región de la Araucanía)''
* [[Villarrica (vulkán)|Volcán Villarrica]], 2840 m ''(Región de la Araucanía)''
* [[Osorno|Volcán Osorno]], 2652 m ''(Región de los Lagos)''
* [[Osorno (vulkán)|Osorno]], 2652 m ''(Región de los Lagos)''
* [[Cerro Hudson|Volcán Cerro Hudson]], 1905 m (''[[Región de Aysén]]''
* [[Cerro Hudson|Volcán Cerro Hudson]], 1905 m (''[[Región de Aysén]]''



A lap 2019. január 28., 11:02-kori változata

Chilei Köztársaság
República de Chile
Chile zászlaja
Chile zászlaja
Chile címere
Chile címere
Nemzeti mottó: Por la razón o la fuerza
(„Ésszel vagy erővel”)
Nemzeti himnusz: Himno Nacional de Chile

FővárosaSantiago de Chile
d. sz. 33° 26′, ny. h. 70° 40′Koordináták: d. sz. 33° 26′, ny. h. 70° 40′
ÁllamformaElnöki köztársaság
Vezetők
ElnökSebastián Piñera
Hivatalos nyelvspanyol
FüggetlenségSpanyolországtól
Kikiáltása1818. február 12.
Elismerése1844. április 25.

Tagság
Lista
Népesség
Népszámlálás szerint19 458 000 fő (2021)[1]
Rangsorban60
Becsült17 773 000 fő (2014. július)
Rangsorban60
Népsűrűség21 fő/km²
GDP2005-ös becslés
Összes145 205 millió dollár (40)
PPP: 196 401 millió dollár
Egy főre jutó8864 dollár (52)
PPP: 12 983 dollár
HDI (2004)0,859 (38) – magas
Földrajzi adatok
Terület756 950 km²
Rangsorban38
Víz1,07%
IdőzónaCLT (UTC-4)
CLST (UTC-3)
Egyéb adatok
PénznemChilei peso (CLP)
Nemzetközi gépkocsijelRCH
Hívószám56
Segélyhívó telefonszám
  • 131
  • 132
  • 133
  • 130
  • 134
Internet TLD.cl
Villamos hálózat220 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • Type L
Közlekedés irányajobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Chilei Köztársaság témájú médiaállományokat.

Chile, hivatalosan a Chilei Köztársaság (spanyolul: República de Chile) független köztársaság Dél-Amerikában, az Andok hegyvonulatai és a Csendes-óceán között, észak–déli irányban hosszan elnyúlva. Nyugatról az óceán, északról Peru, északkeletről Bolívia, keletről Argentína, délről pedig a Drake-átjáró határolja.

Földrajz

Chile (Chile)
'
'
'
'
'
'
Chile domborzati térképe
Hibásan használt pozíciós térkép

Fekvése, határai

Az ország egész területe a Csendes-óceán keskeny partvonala az Andok nyugati oldalán helyezkedik el. Chilét nyugatról végig az óceán határolja. Délen az amerikai kontinens legdélebbi pontjáig nyúlik le, itt egy nagyon rövid részen kiér az Atlanti-óceánra is a Magellán-szoros keleti oldalán, illetve a legdélibb részek tulajdonképpen az Atlanti- és a Csendes-óceán határán találhatóak.

Szárazföldön északon Peruval határos, északkeleten Bolíviával és keleten Argentínával.

Magáénak tekinti az Antarktisz egy 1 250 000 km²-es területét. Ezt más országok nem ismerik el.

Domborzat

Északon a Atacama-sivatag ásványokban gazdag, főleg rézben és foszfátban. A központi völgy, ahol Santiago de Chile is fekszik, viszonylag kicsi, itt tömörül a lakosság és a mezőgazdasági termelés. Ez a vidék Chile történelmi központja, az ország innen terjeszkedett a 19. század második felében és integrálta az északi és a déli vidékeket. Dél-Chile erdőkben és legelőkben gazdag, jellegzetes tájképi elemei a vulkánok és a tavak. A déli part fjordok, szigetek, tengerszorosok labirintusa, amelyek félszigeteket és szigeteket alakítottak ki. Az ország keleti határa az Andok. Az észak–déli irányú kiterjedést számítva Chile a leghosszabb ország a Földön.

1888 óta Chiléhez tartoznak Polinézia legkeletibb szigetei, a Húsvét-sziget és a Sala-y-Gómez-sziget. Része még Chilének a partok előtt 600 km-re fekvő Juan Fernandez-szigetek, benne Robinson Crusoe szigete, valamint chilei külső országrész a lakatlan Desventurados-szigetek és a Chilei antarktiszi terület, ahol tudományos kutatóállomás teljesít szolgálatot. A Húsvét-sziget manapság Chile tartománya. Sala y Gómez szigetcsoport kisebb szigetei, San Ambrosio és San Felix szintén Chiléhez tartoznak, de csak helyi halászok laknak ott szezonálisan. Ezek a szigetek azért nevezetesek, mert ezekre hivatkozva terjeszti ki Chile a területi vizeit messze a Csendes-óceánra.

Chile legmagasabb hegyei a következők:

Vízrajz

A folyók az Andokból folynak a Csendes-óceánba kelet–nyugati irányban, keresztül Chilén, tehát rövidek. A déli glaciális vidéken a fjordok mellett nagy tavak is kialakultak a legutóbbi jégkorszakban.

Chile folyói:

Chile tavai:

Északon a Sós-tavak fekszenek, melyeknek legnagyobbika a Salar de Atacama (3000 km²). Tőle még északibb irányban terül el a világ egyik legmagasabb fekvésű tava, a Lago Chungará (21,5 km²), 4500 m-rel a tengerszint felett.

A nagyobb és tájképileg szebb tavak Temuco városától délkelet felé Puerto Montt irányában a következők:

Délen terül el a legnagyobb chilei tó, a General Carrera-tó (970 km², Aysén), ami keleten átnyúlik Argentínába is, ahol a Buenos Aires-tó nevet viseli.

Éghajlat

Éghajlati térkép Köppen osztályozásán (angolul)

Az ország nagy észak–déli kiterjedéséből következően az időjárás és az éghajlat igen változatos, nehéz általánosságban beszélni róla.

Chile-i települések éghajlati diagramja (északról dél felé)
Arica Île de Pâques Santiago Valdivia Punta Arenas Villa Las Estrellas
d. sz. 18° 29′, ny. h. 70° 20′
58 m
d. sz. 27° 09′, ny. h. 109° 25′
51 m
d. sz. 33° 23′, ny. h. 70° 47′
475 m
d. sz. 39° 48′, ny. h. 73° 14′
19 m
d. sz. 53° 00′, ny. h. 70° 51′
37 m
d. sz. 62° 12′, ny. h. 58° 57′
10 m
sivatagi éghajlat szubtropikus éghajlat mediterrán éghajlat óceáni éghajlat hideg óceáni (szubpoláris) éghajlat sarkvidéki éghajlat

Az ország legnagyobb részén négy évszak figyelhető meg: a nyár decembertől februárig, az ősz márciustól májusig, a tél júniustól augusztusig és a tavasz szeptembertől novemberig.

Növény- és állatvilág

Környezetvédelem

Az országban jelenleg 32 nemzeti park van.

Történelem

A 15. század közepén a mai Chile északi és középső része az Inka Birodalom fennhatósága alá tartozott. Magellán volt az első európai, aki 1520-ban Chile területére lépett. A 16. század elején a spanyol konkvisztádorok, miután meghódították Perut, behatoltak az általuk Chilének nevezett területre, de a spanyol gyarmatosítók törekvéseit az indián őslakók ellenállása kísérte. A hódítók 1536 és 1541 között az ország nagy részét elfoglalták. Elszigeteltsége miatt Chile csak 1778-ra szerveződött önálló gyarmattá, addig a perui alkirály alárendelt területe volt. Letelepülőket csak a Központi-völgy vonzott, itt alapították meg a mai fővárost, Santiagót 1541-ben.

Spanyolországtól gyakorlatilag 1810-ben lett független, mert a Napóleon által megszállt Spanyolország nem tudta érvényesíteni hatalmát. De a királypártiak és a teljes függetlenség hívei közötti polgárháború csak 1817-ben dőlt el, a függetlenség hívei javára.

A 19. században a chilei társadalom szerkezete még sokat őrzött a gyarmati múltból. Oligarcha családok uralkodtak és mindig is jelentős volt a katolikus egyház befolyása. A köztársaság kiterjesztette területét dél felé az indiánok, észak felé meg Bolívia és Peru rovására az 1879–1883 között megvívott háborúval. Ez utóbbival fontos kikötők és bányák kerültek chilei kézbe, ami a századforduló körüli gazdasági virágzás alapja volt.

A 20. században különböző színezetű polgári és katonai kormányok váltották egymást. Erős baloldali - marxista és nem marxista - mozgalom működött, amelynek a kormánypolitikára is befolyása volt. Salvador Allende elnöksége alatt (1970–1973) marxisták kerültek kormányra, noha nem egyedül, hanem más erőkkel koalícióban. Sokféle marxista jellegű intézkedés mellett államosították a rézbányákat. A rézbányászat a chilei nemzetgazdaság fontos ága, és külföldi, főleg amerikai tőkével működött. Ezért különösen, de a kormány egész irányvonala miatt is az amerikai kormány a CIA-t felhasználva mindent elkövetett a chilei kormány ellehetetlenítésére. Végül 1973 közepén csaknem egyidejűleg léptek sztrájkba az orvosok, a tanárok, a diákok, a teherautó sofőrök, a rézbányászok és a kisvállalkozók. 1973. szeptember 11-én Allendét katonai puccs fosztotta meg hatalmától. A fegyveres erők bombázták az elnöki palotát (Moneda-palota), Allende meghalt az ostrom közben.

Augusto Pinochet tábornok jobboldali rendszere került hatalomra. Kezdeti időszakát kirívó kegyetlenség, gyilkosságok sora jellemezte. Mintegy harmincezren kényszerültek emigrációba. A rezsim szabadpiaci gazdaságpolitikát folytatott, sikeresen. Idő múlásával lassan gyengültek a szólás- és gyülekezési szabadság gátjai.

Az ország a demokratikus parlamentáris rendszerre 1988-ban tért vissza. Azóta kereszténydemokrata és szocialista elnökök váltották egymást, mindig koalíciós kormány élén.

Államszervezet és közigazgatás

Az elnöki palota, Santiago de Chile

Alkotmány, államforma

Az ország államformája elnöki köztársaság.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Kormány Parlament Bíróság

Közigazgatási beosztás

San Pedro de Atacama egy utcája

Az ország 16 régióra van felosztva, melyek a következők (északról délre haladva):

A régiók élén az elnök által kinevezett intendáns áll. A régiók tartományokra (província) oszlanak, a tartományi kormányzót is az elnök nevezi ki. A tartományok községekre (communes) oszlanak, amelyeket tanácsok irányítanak. A polgármestert és a tanácsnokokat a lakosok választják négyévente.

Politikai pártok

Védelmi rendszer

Népesség

Santiago de Chile, a főváros

Általános adatok

  • Városi lakosság aránya: 86%.
  • Születéskor várható élettartam: férfiaknál 73 év, nőknél 80 év.
  • Népességnövekedés: 1,05%.
  • Írástudatlanság: 3,8%.

Legnépesebb települések

Etnikai megoszlás

Chillán modern katedrálisa

A népességét négy csoportra osztják [2]:

  • őslakó araukán indiánok, akik főleg délen élnek
  • spanyol–indián keveredésből származó meszticek
  • a spanyolok leszármazottai
  • az európai bevándorlók és leszármazottaik

A lakosság 95,4%-a európai eredetű fehér.[3][4][5][6] A 4,6%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik. Többségük a spanyol gyarmatosítók leszármazottja. Több európai országból is érkeztek bevándorlók, főleg olaszok. Ezenkívül németek vannak viszonylag jelentős számban, és magyar származásúak is élnek itt.

Nyelv megoszlás

Az országban a hivatalos nyelv a spanyol, és ez a legfőbb beszélt nyelv is.

Vallási megoszlás

A lakosság 55%-a római katolikus, 9%-a protestáns, 24%-a névleges keresztény, 10%-a ősi vallások híve, 2%-a pedig egyéb vallású.

Szociális rendszer

Gazdaság

A chilei GDP-változás 1951 és 2011 között
Képek
Santiago pénzügyi központja
Santiago
Az értéktőzsde épülete Santiagoban
Valparaíso kereskedelmi kikötője
San Antonio kikötője
Chuquicamata, a világ legnagyobb nyiltszíni rézbányája
Rézérc, egy fontos exportcikk
Chilei merlot
Gázvezeték a B-145-ös út mellett (El Loa tartomány, Antofagasta régió)

Általános adatok

  • Gazdasága: ipari ország.
  • Hazai össztermék (GDP)/fő: 10 100 USD (2002).
  • A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 10%, ipar 34%, szolgáltatások: 56%.
  • Munkanélküliség: 9,2%.
  • Munkaerő: 5 900 000 fő.
  • Infláció: 2,5% (2002).

Gazdasági ágazatok

  • Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

A mezőgazdaság fő területe a Hosszanti-völgy (szőlő, alma, citrusfélék, füge, dió, búza).

Az állattenyésztést a takarmánytermesztésen alapuló szarvasmarha- és juhtenyésztés képviseli.

Jelentős a halászflottája.

Az ország középső részét három részre tagolják.[2] Az északi, félig száraz terület az állattenyésztés földje. Délebbre az ország mezőgazdaságilag és iparilag legfejlettebb része fekszik, itt tömörül a chilei népesség nagy része is. Itt általában minden Közép-Európában ismert mezőgazdasági termény megterem. Jelentős még a cukornád- és gyümölcstermesztés. Fejlett a szőlőkultúra, és a kiváló chilei boroknak külföldön is széles piacuk van. [2]

  • Ipar

Chile gazdaságának igen fontos összetevője a bányászat. Kőolaj- és földgáz- mellett jelentős réz-, szén-, vasérc-, mangán-, arany- és ezüstlelőhelyek is vannak az ország területén. Mindezek közül a réz a legfontosabb.

További ágazatok: élelmiszeripar, halfeldolgozás, vas- és acélipar, faipar, közlekedési eszközök gyártása, cementgyártás, textilipar.[7]

  • Külkereskedelem
  • Exporttermékek: vas, réz, élelmiszer és mezőgazdasági termékek, papír, cellulóz, vegyipari termékek.
  • Importtermékek: nyersanyagok, közszükségleti cikkek, gépek és berendezések, üzemanyag.

Legfőbb kereskedelmi partnerek 2016-ban:[7]

Közlekedés

Merino Benítez Nemzetközi Repülőtér terminálja, Pudahuel
  • Közutak hossza: 79 800 km
  • Vasútvonalak hossza: 6702 km
  • Repülőterek száma: 71
  • Kikötők száma: 11

Turizmus

Salto del Laja
A Chiléhez tartozó Húsvét-szigeti Moai

Főbb látnivalók

Oltás

Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

Kultúra

Pablo Neruda
Fájl:Diablada de La Tirana.jpg
Fiesta de La Tirana fesztivál

Oktatási rendszer

Kulturális intézmények

Művészetek

  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

Hagyományok

Gasztronómia

Estofado de San Juan

Ételek

A chilei konyha legfontosabb alapanyagai a tenger gyümölcsei, a marhahús, a friss gyümölcsök és a zöldségek.

A leghíresebb étel a lomo a lo pobre, amely egy óriási marhaszelet két tojással és sült hasábburgonyával a tetején. A parillada grillezett belsőségekből és véres hurkából áll. A curanto nevű híres ételt halszeletekből, csirkéből, bárányból, sertésből, marhából és burgonyából készítik.

Italok

A chilei borok nevezetesek.

A pisco sour brandyből, citromléből, tojásfehérjéből és porcukorból készült koktél.

Ünnepek

2017-es nemzeti ünnepek:

hónap nap név helyi név megjegyzés
Január 1 Újév Año Nuevo
2 Újév Año Nuevo Az Újév 2. napja
Február nincs ünnep
Március
Április 14 Nagypéntek Viernes Santo
15 Nagyszombat Sábado Santo
19 Censo abreviado 2017
Május 1 A munka ünnepe Día del Trabajo
21 Haditengerészeti nap Día de las Glorias Navales Megemlékezés az Iquique-i csatáról
Június 7 Arica-i csata emléknapja Asalto y Toma del Morro de Arica Helyi ünnep
26 Szt. Péter és Pál ünnepe San Pedro y San Pablo
Július 2 Elecciones primarias presidenciales y congresistas
16 Karmel-hegyi miasszonyunk Virgen del Carmen 2007-től ünnepelve, az Úrnapja helyett.
Augusztus 10 Szent Lőrinc San Lorenzo de Tarapacá Helyi ünnep
Nemzeti Bányásznap Día del Minero Helyi ünnep
15 Nagyboldogasszony Asunción de la Virgen
20 Bernardo O'Higgins születésének ünnepe Nacimiento del Prócer de la Independencia Helyi ünnep - A felszabadító születése
Szeptember 18 Nemzeti ünnep Fiestas Patrias a függetlenség napja - 1810
19 A Hadsereg Napja Día de las Glorias del Ejército
Október 9 Kolumbusz-nap Día del Descubrimiento de Dos Mundos Közismert neve Día de la Raza vagy korábbi neve Aniversario del Descubrimiento de América.
27 A reformáció napja Día Nacional de las Iglesias Evangélicas y Protestantes 2008-tól ünnepelve.
November 1 Mindenszentek Día de Todos los Santos
19 Elecciones presidencial, congresistas y regionales 2017-es választási ünnep
December 8 Szeplőtelen fogantatás ünnepe Inmaculada Concepción
17 Segunda vuelta de la elección presidencial 2017-es választási ünnep
25 Karácsony Navidad / Natividad del Señor

Sport

A Nemzeti Stadion, Santiago

Olimpia

Az olimpiai játékok során kétszer hangzott fel eddig a chilei himnusz, mindkettő az athéni játékokon, 2004-ben. A legeredményesebb sportág a tenisz.

Bővebben: Chile az olimpiai játékokon

Labdarúgás

A chilei labdarúgó-válogatott igen eredményes. Többször is álltak dobogón a bajnokságok során, de eddig még nem nyertek világbajnoki címet.

Világbajnokság

Copa América kupa

Pánamerikai játékok

Jegyzetek

Forrás

  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

További információk

Commons:Category:Chile
A Wikimédia Commons tartalmaz Chile témájú médiaállományokat.