„Bosznia-hercegovinai Föderáció” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
| 32. sor: | 32. sor: | ||
A '''Bosznia-hercegovinai Föderáció''' ([[bosnyák nyelv|bosnyákul]], [[horvát nyelv|horvátul]] és [[szerb nyelv|szerbül]] ''Federacija Bosne i Hercegovine'', [[cirill írás]]sal ''Федерација Босне и Херцеговине'') [[Bosznia-Hercegovina]] nagyobbik, az ország területének 51%-át magában foglaló szövetségi egysége, ún. „entitása”. (A másik entitás a [[Boszniai Szerb Köztársaság|Szerb Köztársaság]]). |
A '''Bosznia-hercegovinai Föderáció''' ([[bosnyák nyelv|bosnyákul]], [[horvát nyelv|horvátul]] és [[szerb nyelv|szerbül]] ''Federacija Bosne i Hercegovine'', [[cirill írás]]sal ''Федерација Босне и Херцеговине'') [[Bosznia-Hercegovina]] nagyobbik, az ország területének 51%-át magában foglaló szövetségi egysége, ún. „entitása”. (A másik entitás a [[Boszniai Szerb Köztársaság|Szerb Köztársaság]]). |
||
A Föderáció [[1994]]. [[március 18.|március 18-án]] jött létre a [[Bosznia-hercegovinai Köztársaság]] és a [[Horvátország|Horvát Köztársaság]] közötti katonai együttműködésről szóló ''[[Washington (főváros)|washingtoni]] egyezmény'' keretében. Megalakulásával véget ért a boszniai háború ([[1992]]–[[1995]]) mellékszála, az időszakos horvát-muszlim fegyveres konfliktus. A Föderációnak a bosznia-hercegovinai alkotmányos rendszerben betöltött szerepét a boszniai háborút lezáró [[Daytoni békeszerződés]] biztosítja. |
A Föderáció [[1994]]. [[március 18.|március 18-án]] jött létre a [[Bosznia-hercegovinai Köztársaság|Herceg-Boszniai Köztársaság]] és a [[Horvátország|Horvát Köztársaság]] közötti katonai együttműködésről szóló ''[[Washington (főváros)|washingtoni]] egyezmény'' keretében. Megalakulásával véget ért a boszniai háború ([[1992]]–[[1995]]) mellékszála, az időszakos horvát-muszlim fegyveres konfliktus. A Föderációnak a bosznia-hercegovinai alkotmányos rendszerben betöltött szerepét a boszniai háborút lezáró [[Daytoni békeszerződés]] biztosítja. |
||
Az entitás fővárosa [[Szarajevó]]. [[Mostar]]ban székel a Föderáció minisztériumai közül négy. A Föderációnak saját elnöke és kormánya, parlamentje, zászlaja, vámszervezete, rendőrsége, postája, sőt légitársasága is van. Saját hadsereggel is rendelkezik ''(Bosznia-hercegovinai Föderáció Hadserege, Vojska Federacije Bosne i Hercegovine)'', bár az – a Szerb Köztársaság Hadseregéhez hasonlóan – az államszintű Védelmi Minisztérium irányítása alatt áll. (A két külön hadsereg és rendőrség megszüntetése folyamatban van). |
Az entitás fővárosa [[Szarajevó]]. [[Mostar]]ban székel a Föderáció minisztériumai közül négy. A Föderációnak saját elnöke és kormánya, parlamentje, zászlaja, vámszervezete, rendőrsége, postája, sőt légitársasága is van. Saját hadsereggel is rendelkezik ''(Bosznia-hercegovinai Föderáció Hadserege, Vojska Federacije Bosne i Hercegovine)'', bár az – a Szerb Köztársaság Hadseregéhez hasonlóan – az államszintű Védelmi Minisztérium irányítása alatt áll. (A két külön hadsereg és rendőrség megszüntetése folyamatban van). |
||
A lap 2019. január 25., 16:43-kori változata
| Bosznia-hercegovinai Föderáció | |
| Federacija Bosne i Hercegovine Федерација Босне и Херцеговине | |
| Nemzeti mottó: nincs | |
| Fővárosa | hivatalosan Szarajevó |
 é. sz. 43° 51′ 30″, k. h. 18° 24′ 50″Koordináták: é. sz. 43° 51′ 30″, k. h. 18° 24′ 50″ | |
| Államforma | köztársaság |
| Vezetők | |
| Hivatalos nyelv | szerb, bosnyák, horvát |
| Népesség | |
| Népszámlálás szerint | 2 219 220 fő (2013) |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 26 110,5 km² |
| Időzóna | CET (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Egyéb adatok | |
| Pénznem | Bosnyák konvertibilis márka (KM) |
| Nemzetközi gépkocsijel | BIH |
| Internet TLD | .ba |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bosznia-hercegovinai Föderáció témájú médiaállományokat. | |
A Bosznia-hercegovinai Föderáció (bosnyákul, horvátul és szerbül Federacija Bosne i Hercegovine, cirill írással Федерација Босне и Херцеговине) Bosznia-Hercegovina nagyobbik, az ország területének 51%-át magában foglaló szövetségi egysége, ún. „entitása”. (A másik entitás a Szerb Köztársaság).
A Föderáció 1994. március 18-án jött létre a Herceg-Boszniai Köztársaság és a Horvát Köztársaság közötti katonai együttműködésről szóló washingtoni egyezmény keretében. Megalakulásával véget ért a boszniai háború (1992–1995) mellékszála, az időszakos horvát-muszlim fegyveres konfliktus. A Föderációnak a bosznia-hercegovinai alkotmányos rendszerben betöltött szerepét a boszniai háborút lezáró Daytoni békeszerződés biztosítja.
Az entitás fővárosa Szarajevó. Mostarban székel a Föderáció minisztériumai közül négy. A Föderációnak saját elnöke és kormánya, parlamentje, zászlaja, vámszervezete, rendőrsége, postája, sőt légitársasága is van. Saját hadsereggel is rendelkezik (Bosznia-hercegovinai Föderáció Hadserege, Vojska Federacije Bosne i Hercegovine), bár az – a Szerb Köztársaság Hadseregéhez hasonlóan – az államszintű Védelmi Minisztérium irányítása alatt áll. (A két külön hadsereg és rendőrség megszüntetése folyamatban van).
A Bosznia-hercegovinai Föderációt bosnyák–horvát föderációnak is szokták nevezni. Ez a név nem hivatalos, és az államképződmény korábbi kétnemzeti jellegére utal. 2002-től a főképviselő határozatot hozott a Föderáció alkotmányának megváltoztatásáról, amellyel a szerbek is a Föderáció alkotó nemzetévé (konstitutivni narod) léptek elő.
Közigazgatás
A Bosznia-hercegovinai Föderáció 10 kantonból (kanton) – a hivatalos horvát elnevezéssel megyéből (županija) – áll. Ezek széles jogkörrel rendelkeznek, saját kormányuk, parlamentjük, rendőrségük van. A tíz közül ötben a bosnyákok alkotnak többséget (Unai-Sanai, Tuzlai, Zenica-Doboji, Boszniai Drina-menti és Szarajevói), három kanton horvát (Hercegboszniai, Nyugat-Hercegovinai és Szávamelléki kanton), két kanton pedig "kevert" lakosságú (Közép-Boszniai és Hercegovinai-Neretvai kanton). Ez utóbbi kantonokban az alkotó nemzetek védelmét biztosító speciális törvényhozási rendszer működik.
A Föderáció a kantonokon belül kisebb közigazgatási egységekre, općinákra (szerbül opština; a magyarban községnek fordítják) oszlik. Ezekből 79 van.
A kantonok vagy megyék a következők:
- 1. Unai-Sanai (Unsko-sanski kanton, Unska-sanska županija). Székhelye Bihács.
- 2. Szávamelléki (Posavski kanton, Posavska županija). Székhelye Orašje.
- 3. Tuzlai (Tuzlanski kanton, Tuzlanska županija). Székhelye Tuzla.
- 4. Zenica-doboji (Zeničko-dobojski kanton, Ženičko-dobojska županija). Székhelye Zenica.
- 5. Boszniai Drina-menti (Bosansko-podrinjski kanton, Bosanska-podrinjska županija). Székhelye Goražde.
- 6. Közép-Boszniai (Srednjobosanski kanton, Srednjobosanska županija). Székhelye Travnik.
- 7. Hercegovinai neretvai (Hercegovačko-neretvanski kanton, Hercegovačko-neretvanska županija). Székhelye Mostar.
- 8. Nyugat-Hercegovinai (Zapadnohercegovački kanton, Zapadnohercegovačka županija). Székhelye Široki Brijeg.
- 9. Szarajevó kanton vagy Szarajevói megye (Kanton Sarajevo, Sarajevska županija). Székhelye Szarajevó.
- 10. Livnói/Hercegboszniai (Livanjski kanton, Hercegbosanska županija). Székhelye Livno.
A Brčkói Körzetet, amely a Szerb Köztársaság északi és keleti területeit összekötő stratégiai jelentőségű ponton helyezkedik el, a két entitás közösen birtokolja, de a gyakorlatban Bosznia-Hercegovina (az állami szint) igazgatja.
Intézmények
A Föderáció elnökkel és két alelnökkel rendelkezik, akik rotációs alapon váltják egymást. A kormánynak 16 tagja van, akiket nemzetiségi kvóták szerint választanak. A jelenlegi kormányban 8 bosnyák, 5 horvát és 3 szerb miniszter van. A parlament a Képviselőházból (Zastupnički dom) és a Nemzetek házából (Dom naroda) áll. A Képviselőház tagjai a parlamenti választásokkal szerzik mandátumaikat, míg a Nemzetek házának tagjait az egyes kantonok parlamentjei jelölik.