„Kenu” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
4 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
Nyelvtani hibák javítása |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
A '''kenu''' általában nyitott, mindkét végén csúcsosan végződő kis méretű hajó. Bizonyos példányoknál oldalsó vendéghajó segíti a stabilizálást. Menetiránnyal megegyező irányba ülő utasai evezővel, ritkább esetben vitorlával vagy segédmotorral hajtják. A kenuban ülő ember lapátját egy oldalon használja. Több személy esetén a hajó mindkét oldalán eveznek, a hajó hátsó részében ülő kormányos külön kormányszerkezet nélkül, evezőjével irányít. |
A '''kenu''' általában nyitott, mindkét végén csúcsosan végződő kis méretű hajó. Bizonyos példányoknál oldalsó vendéghajó segíti a stabilizálást. Menetiránnyal megegyező irányba ülő utasai evezővel, ritkább esetben vitorlával vagy segédmotorral hajtják. A kenuban ülő ember lapátját egy oldalon használja. Több személy esetén a hajó mindkét oldalán eveznek, a hajó hátsó részében ülő kormányos külön kormányszerkezet nélkül, evezőjével irányít. |
||
Az első kenuk favázra épített bőrből vagy fatörzsből vájt testtel készültek. Hazánkban a műanyag hajók megjelenése után, a hetvenes években vált a kenuzás tömeges hobbivá. Az első |
Az első kenuk favázra épített bőrből vagy fatörzsből vájt testtel készültek. Hazánkban a műanyag hajók megjelenése után, a hetvenes években vált a kenuzás tömeges hobbivá. Az első hobbira szánt üvegszál alapú indián kenukat Wilbur (?) Gábor hajóépítő mester műhelyében készítették. Az olcsóvá váló alapanyagnak és annak köszönhetően, hogy a típus nem került szabadalmi védelem alá, másolatai pár éven belül tömegesen jelentek meg a magyar vizeken. |
||
== Túrázás, életmód == |
== Túrázás, életmód == |
||
[[Kép:Vizitura.jpg|jobbra|bélyegkép|300px|Túra a Rábán]] |
[[Kép:Vizitura.jpg|jobbra|bélyegkép|300px|Túra a Rábán]] |
||
Hazánkban nem csak a Bakonyban ápolják az [[indiánok|indián]] hagyományokat, a [[Szentendrei-sziget]]en vízi indiánok is táboroztak régen. Felszerelésük a bakonyi indiánokhoz hasonló, saját kézzel készített öltözékek és tipik mellett |
Hazánkban nem csak a Bakonyban ápolják az [[indiánok|indián]] hagyományokat, a [[Szentendrei-sziget]]en vízi indiánok is táboroztak régen. Felszerelésük a bakonyi indiánokhoz hasonló, saját kézzel készített öltözékek és tipik mellett fakenukat is tartalmazott. A műanyag indián kenuk elterjedése óta jóval modernebb vízitúrázóval ma már országunk szinte minden folyóján találkozhatunk. A leggyakoribb túracélpontok a [[Tisza]], a [[Rába]] és a [[Duna]] egyes szakaszai, de mostanra nagyon sokan eveznek a [[Mosoni-Duna|Mosoni-Dunán]], a [[Szigetköz]]ben, a [[Hernád (folyó)|Hernádon]] és a [[Bodrog (folyó)|Bodrogon]] is. |
||
== Sport == |
== Sport == |
A lap 2019. január 25., 15:45-kori változata
A kenu általában nyitott, mindkét végén csúcsosan végződő kis méretű hajó. Bizonyos példányoknál oldalsó vendéghajó segíti a stabilizálást. Menetiránnyal megegyező irányba ülő utasai evezővel, ritkább esetben vitorlával vagy segédmotorral hajtják. A kenuban ülő ember lapátját egy oldalon használja. Több személy esetén a hajó mindkét oldalán eveznek, a hajó hátsó részében ülő kormányos külön kormányszerkezet nélkül, evezőjével irányít.
Az első kenuk favázra épített bőrből vagy fatörzsből vájt testtel készültek. Hazánkban a műanyag hajók megjelenése után, a hetvenes években vált a kenuzás tömeges hobbivá. Az első hobbira szánt üvegszál alapú indián kenukat Wilbur (?) Gábor hajóépítő mester műhelyében készítették. Az olcsóvá váló alapanyagnak és annak köszönhetően, hogy a típus nem került szabadalmi védelem alá, másolatai pár éven belül tömegesen jelentek meg a magyar vizeken.
Túrázás, életmód
Hazánkban nem csak a Bakonyban ápolják az indián hagyományokat, a Szentendrei-szigeten vízi indiánok is táboroztak régen. Felszerelésük a bakonyi indiánokhoz hasonló, saját kézzel készített öltözékek és tipik mellett fakenukat is tartalmazott. A műanyag indián kenuk elterjedése óta jóval modernebb vízitúrázóval ma már országunk szinte minden folyóján találkozhatunk. A leggyakoribb túracélpontok a Tisza, a Rába és a Duna egyes szakaszai, de mostanra nagyon sokan eveznek a Mosoni-Dunán, a Szigetközben, a Hernádon és a Bodrogon is.
Sport
A kajak és kenu viszonylag későn, az 1930-as években vált elismert sportággá hazánkban, a klasszikusnak számító evezős sportok addig háttérbe szorították. Ezek után viszont mindkét ágban gyorsan sikerül a világ élvonalához felzárkózni. 1937-ben már világbajnoki, 1952-ben pedig olimpiai érmeket szereztek sportolóink, és országunk mára a kajak-kenu nagyhatalmak közé tartozik. 1998-ban, 2006-ban és 2011-ben Szegeden rendezték meg a Síkvízi Kajak-kenu világbajnokságot, 2002-ben az Európa-bajnokságot, illetve (a világbajnokságok évét leszámítva) minden évben a Maty-ér ad otthont a Mol Kajak-kenu Világkupának.
Külső hivatkozások
- A SZMCS vízicserkészeinek honlapja: A kenu (canoe), a kajak és a nudli
- Magyar Kajak-Kenu Szövetség
- Vízitúra az ELTE Radnóti iskolában - folyóleírások, élménybeszámolók, fényképek
- Szépség és erő: kenuzás a fizika fényében
- Kenu Kenutúrákról sok kép és videók
- Szabadcsapatok evezős csapat Képek folyókról
- Vízitúra weblap-gyűjtemény