„Pintér Béla (színművész)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Színházi munkáiból: Jubileumi Beszélgetés
88. sor: 88. sor:
** [[Fácántánc]] (színész, rendező) (2015)
** [[Fácántánc]] (színész, rendező) (2015)
** [[Szívszakadtig]] (színész, rendező) (2017)
** [[Szívszakadtig]] (színész, rendező) (2017)
** Jubileumi Beszélgetés (színész, rendező) (2019)<ref>[https://nepszava.hu/3022950_en-kepviselem-a-bennunk-elo-orbanizmust Balogh Gyula: „''Én képviselem a bennünk élő Orbánizmust''”]</ref>
** Jubileumi Beszélgetés (színész, rendező) (2018)<ref>[https://nepszava.hu/3022950_en-kepviselem-a-bennunk-elo-orbanizmust Balogh Gyula: „''Én képviselem a bennünk élő Orbánizmust''”]</ref>


}}
}}

A lap 2019. január 25., 10:34-kori változata

Ez a szócikk a színészről, rendezőről szól. Hasonló címmel lásd még: Pintér Béla (egyértelműsítő lap).
Pintér Béla
Életrajzi adatok
Született1970. szeptember 21. (53 éves)
Budapest
ÉlettársEnyedi Éva
Pályafutása
Aktív évek1990 – napjainkig
Díjai
További díjakJászai Mari-díj (2003)
a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2007)
Pintér Béla IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Pintér Béla témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pintér Béla (Budapest, 1970. szeptember 21. ) Jászai Mari-díjas magyar színész, zenész, drámaíró és rendező. A magyar alternatív színházi élet meghatározó szereplője. A Színház- és Filmművészeti Egyetemre nem járt, a színjátszás alapjait az Arvisura Színházban, majd autodidakta módon sajátította el.[1] Számos alternatív formációban játszott, klasszikus kabarétól kezdve Goda Gábor Táncszínházáig.[2] Tizenhét év alatt 21 darabot írt és rendezett.[3] A Pintér Béla és Társulata alapítója és vezetője.

Ifjúsága

Budapesten született 1970. szeptember 21-én. Katolikus családban nőtt fel, rokonai a Fülöpszállás, Fülöpháza és Kerekegyháza környéki tanyavidékről származtak. Nagyapja, aki részt vett a második világháborúban és a Don-kanyarnál fogságba esett, citerázott, a hangszeren Pintér Béla is megtanult játszani.[4] Gyerekkorában sok időt töltött nagyszülei tanyáján, a darabjaiban visszatérőn megjelenő nagy falusi eseményeket, összejöveteleket az ott tapasztaltak ihlették. Elmondása szerint ezekhez az időkhöz csak jó emlékei fűződnek, ami munkáját tekintve azért érdekes, mert darabjaiban a falusi élet eseményei konfliktusforrásként jelennek meg.[4]

Apja tűzoltó volt Budapesten, és mivel sokat ivott, kapcsolata fiával feszült volt. Két évig úgy éltek egy fedél alatt, hogy nem szóltak egymáshoz.[4][5] Pintér Béla egy összeveszés után, tizenhat éves korában, pár napra még otthonról is elköltözött.[2]

Gimnáziumba nem mehetett, mert az általános iskolában nem mentek jól neki a reál tárgyak.[5][6] Központifűtés-szerelőnek jelentkezett egy barátjával, de gerincferdülése miatt nem vették fel, végül bőrdíszművesnek tanult az újpesti Simon Ferenc Bőripari Szakközépiskolában.[4][5]

Pintér Bélának korábban alkoholproblémái voltak, ezekről több interjúban is nyíltan beszélt, és ezzel a problémával foglalkozik az Öl, butít című drámája is.[1][4][5] Élettársa Enyedi Éva,[7] a társulat tagja; egy lányuk van, Lujza. Hobbija az országúti kerékpározás,[1] az úszás és a futás.[4]

Pályafutása

Schilling Árpáddal (jobbra) a Színházcsinálók című beszélgetés sorozatban

Fiatal korában ismerkedett meg a népzenével, elsősorban a tanyavilágban élő nagyszüleinek és rokonságának köszönhetően. Sokat járt táncházba és képzett néptáncos vált belőle. A népzene és a néptánc számos darabjában kap fontos szerepet.[1] Tizenhat éves korában lett az akkor Tanulmány,[2] később Arvisura Színház tagja, ahol színészként és rendezőként 1998-ig tevékenykedett. Ezután alapította meg saját társulatát Pintér Béla és Társulata (PBEST) néven.[8] A társulat első fellépése 1998. december 19-én volt.[1]

Eleinte kollektív improvizációval kísérletezett, de a Kórház-Bakonyban első próbája után úgy döntött, megírja a szövegkönyvet, innen datálja írói pályafutását.[1] Munkamódszeréről azt mondta, hogy mindig a következő előadás jár a fejében, a szerepeket a színészeire írja.[1] Színházcsinálóként elsősorban saját társulata számára ír darabokat.[9] 2008-ban azt mondta, hogy legkevésbé sikerült darabjának az Öl, butít címűt tartja. Színházát inkább megfigyelőnek, mintsem tanítónak tekinti. Egy televíziós interjúban azt mondta, meggyőződése, hogy jó előadásokat hoz létre, de nem tartja magát jó társulatvezetőnek, mert nem kezeli jól a feszültségeket.[1] Nem tart társulati üléseket, nehezen szánja rá magát arra, hogy személyesen mondja el, ha valakivel olyan problémája van, amely számára lehetetlenné teszi a munkát.[1][5] Magát nehéz, belső törvényeihez, elképzeléseihez ragaszkodó embernek tartja, a munkafolyamatban durva tud lenni.[5]

Sok munkájában vannak önéletrajzi motívumok. Problematikus viszonyából a szüleivel A sütemények királynője című előadás dolgozza fel a legtöbb motívumot,[2][5]

Művei provokatívan mutatják be a magyar valóságot, közéletet. Színházi rendezései a szapannopera, a bohózat és a tragédia keverékéből álló folklór mesének hatnak, amelyekben rendre megjelennek a magyar történelem motívumai, gyakran a népzenével és a tánccal kísérve. Rendezéseinek zenevilága nagyon változatos, keveredik benne a magyar népzene, a barokk opera, de ABBA–dalok mellé akár citerát is megszólaltat. Egyik legnagyobb sikerét a Titkainkkal aratta, amely az ügynökkérdéssel foglalkozik.[6][10] Társulata az Amerikai Egyesült Államokban, Németországban, Oroszországban és Ausztriában is fellépett.[5] Az alkotás folyamatáról elmondta, hogy keresi az olyan drámai képeket, amelyekre az egész előadást építeni lehet.[2] Pintér Bélának 2013-ban megjelent első drámakötete,[3] amely 2014-ben Artisjus Irodalmi Nagydíjat kapott.[11]

A budapesti Katona József Színház 2016-ban mutatta be, első kőszínházi rendezését. A Puccini műveinek felhasználásával készült mű címe: A bajnok.

Színházi munkáiból

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: Szereplő:30, író: 31, rendező: 22.[12]

  • Chinvat (színész, rendező: Goda Gábor)
  • Emberforduló – 368 nap (színész, rendező: Bereczky Péter)
  • Káin kalapja (színész, rendező: Goda Gábor)
  • A két pakulár (rendező)
  • Noé trilógia (színész, rendező: Goda Gábor)
  • Paraszt Dekameron (koreográfus, rendező: Mucsi János)
  • Piroska (színész: Béluska, rendező: Regős János (Utolsó Vonal))
  • Don Quijote kalandjai (színész: Baccaleaureus, rendező: Regős János (Utolsó Vonal))
  • Hófehérke (színész: Hófehérke, rendező: Dióssi Gábor (Hattyú Gárda))
  • Picaro M.P.M
    • Népi rablét (színész: Vőlegény, rendező) (1998)
    • Kórház-Bakony (színész: Látogató, rendező) (1999)
    • Sehova kapuja (színész: Gyuri, rendező) (2000)
    • Öl, butít (színész: több szerep, rendező) (2001)
  • Katona József Színház
  • Saját társulatában
    • Parasztopera (színész: A vőlegény, rendező) (2002)
    • Gyévuska (színész: Von Ziege, rendező) (2003)
    • A sütemények királynője (színész: Pista, rendező) (2004)
    • Anyám orra (színész, rendező) (2005)
    • Korcsula (színész: Mackó, rendező) (2006)
    • Árva csillag (színész: Max (a Kék herceg), rendező) (2007)
    • Az Őrült, az Orvos, a Tanítványok és az Ördög (színész, rendező) (2007)
    • A Démon gyermekei (színész, rendező) (2008)
    • A soha vissza nem térő (színész, rendező) (2009)
    • Párhuzamos óra (színész, rendező) (2009)
    • Tündöklő középszer (színész, rendező) (2010)
    • Szutyok (színész, rendező) (2010)
    • Kaisers TV, Ungarn (színész, rendező) (2011)
    • A 42. hét (színész, rendező) (2012)
    • Titkaink (színész, rendező) (2013)
    • Bárkibármikor (színész, rendező) (2014)
    • Fácántánc (színész, rendező) (2015)
    • Szívszakadtig (színész, rendező) (2017)
    • Jubileumi Beszélgetés (színész, rendező) (2018)[13]

Filmszerepei

Könyvek

  • Pintér Béla: Drámák; Saxum, Bp., 2013

Kitüntetései, díjai

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d e f g h i Záróra: Pintér Béla. (Hozzáférés: 2016. március 27.)
  2. ↑ a b c d e Gócza Anita. „A kiindulópont egy fájdalmas pillanat – interjú Pintér Bélával”, prae.hu, 2012. március 8. (Hozzáférés: 2016. március 18.) 
  3. ↑ a b „Pintér Béla és Társulata / Társulat”, youtube.com (Hozzáférés: 2016. március 18.) 
  4. ↑ a b c d e f „Pintér Béla / Abszolút”, youtube.com (Hozzáférés: 2016. március 18.) 
  5. ↑ a b c d e f g h „Fábry Sándor és Pintér Béla / Propaganda”, youtube.com (Hozzáférés: 2016. március 18.) 
  6. ↑ a b Kling József és Scheer Katalin: Hálás lehetek a hatalomnak – interjú Pintér Bélával. origo.hu, 2014. június 1. (Hozzáférés: 2016. március 18.)
  7. ↑ „Tizenöt éves a Pintér Béla Társulat / ATV”, youtube.com (Hozzáférés: 2016. március 18.) 
  8. ↑ „A Szkéné Szinház története”, szkene.hu (Hozzáférés: 2016. március 18.) 
  9. ↑ Keszthelyi Kinga. „Egy alternatív társulat titka (Színház) Pintér Béla és Társulata - az egyik legsikeresebb színházi csapat”, szkene.hu, 2003. április 15. (Hozzáférés: 2016. március 18.) 
  10. ↑ Christian-Zsolt Varga. „Nichts ändert sich...”, pesterlloyd.net, 2014. április 3. (Hozzáférés: 2016. március 18.) (német nyelvű) 
  11. ↑ a b „Pintér Béla rendező, színész, író”, 7ora7.hu (Hozzáférés: 2016. március 18.) 
  12. ↑ 2016. április 27-i lekérdezés
  13. ↑ Balogh Gyula: „Én képviselem a bennünk élő Orbánizmust”
  14. ↑ 'PÁRHUZAMOS KULTÚRÁÉRT' 2016 díjazottjai. MEDIAWAVE Alapítvány. (Hozzáférés: 2016. március 17.)
  15. ↑ Szakmai díjakat osztott ki a MASZK. szinhaz.hu, 2016. március 30. (Hozzáférés: 2016. március 31.)

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pintér_Béla_(színművész)&oldid=20914214”