„Kiutasítás” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
31 napja nem volt módosítás a cikken |
jelentős bőv |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
A '''kiutasítás''' egy [[büntetés (jog)|büntetés]], amely a korábbi magyar büntetőjogban a [[mellékbüntetések]], a hatályos 2012. évi C. törvény rendelkezései között pedig a [[főbüntetés]]ek között kapott helyet. |
A '''kiutasítás''' egy [[büntetés (jog)|büntetés]], amely a korábbi magyar büntetőjogban a [[mellékbüntetések]], a hatályos 2012. évi C. törvény rendelkezései között pedig a [[főbüntetés]]ek között kapott helyet. |
||
Lényege az, hogy azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek a Magyarországon tartózkodása nem kívánatos, az ország területéről ki kell utasítani; a kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza.<ref>2012. évi C. törvény 59. § (1) bek. </ref> |
|||
A '''kiutasítás''' a hasonlóságok ellenére sem azonos a [[kitiltás]]sal. |
|||
== A hatályos szabályozás == |
== A hatályos szabályozás == |
||
5. sor: | 9. sor: | ||
A kiutasításról a Büntető Törvénykönyv 59. és 60. §-ai rendelkeznek. |
A kiutasításról a Büntető Törvénykönyv 59. és 60. §-ai rendelkeznek. |
||
Azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, Magyarország területéről ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza.<ref>2012. évi C. törvény 59. § (1) bek. </ref> Nem utasítható ki az, aki [[menedékjog]]ot élvez. <ref>2012. évi C. törvény 59. § (2) bek. </ref> |
|||
(2) Nem utasítható ki az, aki [[menedékjog]]ot élvez. |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | A szabad mozgás és tartózkodás jogával, valamint Magyarország területén letelepedettként vagy bevándoroltként tartózkodási joggal rendelkező személlyel szemben kiutasításnak csak olyan bűncselekmény elkövetése miatt lehet helye, amely % évi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő.<ref>2012. évi C. törvény 59. § (3) bek. </ref> |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
csak 10 évi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén lehet helye kiutasításnak, feltéve, hogy az elkövetőnek az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné. |
csak 10 évi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén lehet helye kiutasításnak, feltéve, hogy az elkövetőnek az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné.<ref>2012. évi C. törvény 59. § (4) bek. </ref> |
||
A kiutasítás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú.<ref>2012. évi C. törvény 60. § (1) bek. </ref> |
|||
A határozott ideig tartó kiutasítás legrövidebb tartama 1 év, leghosszabb tartama 10 év.<ref>2012. évi C. törvény 59. § (2) bek. </ref> |
|||
A határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása (Btk. 352/B. §), valamint a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §) esetén kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés mellett, valamint a 85. § (1a) bekezdésben meghatározott esetben a kiutasítás nem mellőzhető. Amennyiben a kiutasítás határozott ideig tart, annak tartama a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese, de legalább két év. A kiutasítás tartamát években, hónapokban és napokban is meg lehet állapítani.<ref>2012. évi C. törvény 60. § (2a) bek. </ref> |
|||
Végleges hatállyal az utasítható ki, akit tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítélnek, és - figyelemmel a bűncselekmény kiemelkedő súlyára, az elkövetés jellegére, és az elkövető kapcsolataira - az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy végleges hatállyal nem utasítható ki.<ref>2012. évi C. törvény 60. § (3) bek. </ref> |
|||
A kiutasítás tartama az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésével kezdődik. A kiutasítás tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt szabadságvesztés büntetést tölt.<ref>2012. évi C. törvény 60. § (4) bek. </ref> |
|||
A végleges hatályú kiutasítás alól a bíróság a kiutasítottat kérelmére mentesítheti, ha a kiutasítás óta tíz év eltelt, és a kiutasított arra érdemes.<ref>2012. évi C. törvény 60. § (5) bek. </ref> |
|||
== A nem kívánatos személy fogalma == |
|||
== Forrás == |
|||
{{csonk-szakasz}} |
|||
⚫ | |||
== Források == |
|||
⚫ | |||
* [https://ujbtk.hu/toth-andrea-noemi-a-kiutasitasrol-a-biroi-gyakorlat-tukreben/ A kiutasításról a bírói gyakorlat tükrében] (Tóth Andrea Noémi) |
|||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
A lap 2019. január 19., 14:00-kori változata
A kiutasítás egy büntetés, amely a korábbi magyar büntetőjogban a mellékbüntetések, a hatályos 2012. évi C. törvény rendelkezései között pedig a főbüntetések között kapott helyet.
Lényege az, hogy azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek a Magyarországon tartózkodása nem kívánatos, az ország területéről ki kell utasítani; a kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza.[1]
A kiutasítás a hasonlóságok ellenére sem azonos a kitiltással.
A hatályos szabályozás
A kiutasításról a Büntető Törvénykönyv 59. és 60. §-ai rendelkeznek.
Azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, Magyarország területéről ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza.[2] Nem utasítható ki az, aki menedékjogot élvez. [3]
A szabad mozgás és tartózkodás jogával, valamint Magyarország területén letelepedettként vagy bevándoroltként tartózkodási joggal rendelkező személlyel szemben kiutasításnak csak olyan bűncselekmény elkövetése miatt lehet helye, amely % évi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő.[4]
Azzal szemben,
- a) aki Magyarország területén legalább 10 éve jogszerűen tartózkodik, vagy
- b) aki Magyarország területén jogszerűen tartózkodik, és a családi élet tiszteletben tartásához való joga sérülne,
csak 10 évi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén lehet helye kiutasításnak, feltéve, hogy az elkövetőnek az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné.[5]
A kiutasítás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú.[6]
A határozott ideig tartó kiutasítás legrövidebb tartama 1 év, leghosszabb tartama 10 év.[7]
A határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása (Btk. 352/B. §), valamint a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §) esetén kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés mellett, valamint a 85. § (1a) bekezdésben meghatározott esetben a kiutasítás nem mellőzhető. Amennyiben a kiutasítás határozott ideig tart, annak tartama a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese, de legalább két év. A kiutasítás tartamát években, hónapokban és napokban is meg lehet állapítani.[8]
Végleges hatállyal az utasítható ki, akit tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítélnek, és - figyelemmel a bűncselekmény kiemelkedő súlyára, az elkövetés jellegére, és az elkövető kapcsolataira - az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy végleges hatállyal nem utasítható ki.[9]
A kiutasítás tartama az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésével kezdődik. A kiutasítás tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt szabadságvesztés büntetést tölt.[10]
A végleges hatályú kiutasítás alól a bíróság a kiutasítottat kérelmére mentesítheti, ha a kiutasítás óta tíz év eltelt, és a kiutasított arra érdemes.[11]
A nem kívánatos személy fogalma
Források
- 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 59. - 60. §§
- A kiutasításról a bírói gyakorlat tükrében (Tóth Andrea Noémi)
Jegyzetek
- ↑ 2012. évi C. törvény 59. § (1) bek.
- ↑ 2012. évi C. törvény 59. § (1) bek.
- ↑ 2012. évi C. törvény 59. § (2) bek.
- ↑ 2012. évi C. törvény 59. § (3) bek.
- ↑ 2012. évi C. törvény 59. § (4) bek.
- ↑ 2012. évi C. törvény 60. § (1) bek.
- ↑ 2012. évi C. törvény 59. § (2) bek.
- ↑ 2012. évi C. törvény 60. § (2a) bek.
- ↑ 2012. évi C. törvény 60. § (3) bek.
- ↑ 2012. évi C. törvény 60. § (4) bek.
- ↑ 2012. évi C. törvény 60. § (5) bek.