„Levegőszennyezés” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
okes |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:738:811:C8FB:8C97:DE62:861C:D368 (vita) szerkesztéséről 2001:738:811:C8FB:D54:5AC9:61D8:C358 szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A '''levegőszennyezés''' a [[környezetszennyezés]] egyik típusa. |
A '''levegőszennyezés''' a [[környezetszennyezés]] egyik típusa. |
||
== A tiszta levegő összetétele |
== A tiszta levegő összetétele == |
||
A tiszta [[levegő]] 77,9% [[nitrogén]]t, 21,1% [[oxigén]]t és 1% egyéb [[gáz]]t és [[vegyület]]et tartalmaz. |
A tiszta [[levegő]] 77,9% [[nitrogén]]t, 21,1% [[oxigén]]t és 1% egyéb [[gáz]]t és [[vegyület]]et tartalmaz. |
||
[[Fájl:Air pollution by industrial chimneys.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Ipari légszennyezés]] |
[[Fájl:Air pollution by industrial chimneys.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Ipari légszennyezés]] |
||
A lap 2019. január 17., 12:10-kori változata
A levegőszennyezés a környezetszennyezés egyik típusa.
A tiszta levegő összetétele
A tiszta levegő 77,9% nitrogént, 21,1% oxigént és 1% egyéb gázt és vegyületet tartalmaz.
A szennyezett levegő
A kipufogógázok miatt a levegő nitrogén-dioxid tartalma az ideális 0,000002%-os tartalom felett van. A vegyületek napfény hatására, fotokémiai szmogot és ózont hoznak létre, ami asztmát okozhat. A gépjárművek ólomszennyezése megszűnt, de szénhidrogéneket és szén-monoxidot bocsájtanak ki, valamint súlyos probléma a szálló por kibocsátása is. A WHO becslése alapján évente 700 ezerrel kevesebb ember halna meg a fejlődő országokban, ha ezeket a levegőszennyezőket kivonnák a forgalomból. A Világbank 2010-re 816,4 millióra teszi a motoros járművek számát, szemben az 1990-es 586 milliós adattal.
Egészségügyi hatásai
Egy az Environmental Health Perspectives-ben megjelent tanulmány szerint az erősen szennyezett környezetben élő várandós nők, anyák kétszer nagyobb eséllyel autista gyermeket szülnek, mint a tisztább vidéken élők.[1][2]
A csernobili katasztrófa
A világ eddigi legsúlyosabb nukleáris katasztrófája, a csernobili atomerőműrobbanás, 1986. április 26-án történt. A szerencsétlenség 31 áldozatot követelt, akik a reaktor közvetlen közelében voltak. További 135 ezer ukrajnai és belorusz lakost kellett kitelepíteni a Krím-félszigetre és környékére a mintegy 190 km²-nyi fertőzött területről. A pajzsmirigyrákos gyermek-megbetegedések száma azóta is tízszeres a térségben. A sugárzásos megbetegedések többsége, így a leukémia is, néha csak évtizedekkel a fertőzés után alakul ki, így nem lehet tudni pontosan, hogy milyen következményekkel járhat a radioaktív céziummal és stronciummal teli környezet. Eleinte Magyarország, Szlovákia és Románia felé haladt a szennyezett felhő, de végül északnyugat felé fújta azt a szél. cyka blyat orbán egy kotsog
Jegyzetek
- ↑ Autizmust okozhat a légszennyezés Index 2013. június 18.
- ↑ Perinatal Air Pollutant Exposures and Autism Spectrum Disorder in the Children of Nurses’ Health Study II Participants Archiválva 2013. október 23-i dátummal a Wayback Machine-ben angol nyelvű forrás az Environmental Health Perspectives oldalán
Külső hivatkozások
Kapcsolódó szócikkek
|
Ez a környezeti vagy meteorológiai témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |