„Hesztia (almafajta)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 26. sor: | 26. sor: | ||
==Jellemzői== |
==Jellemzői== |
||
A [[Fa (botanika)|fa]] növekedése közepesen erős, elterülő koronát nevel, hosszú vesszőkkel. |
A [[Fa (botanika)|fa]] növekedése közepesen erős, elterülő koronát nevel, hosszú vesszőkkel. A termőnyársakon és a vesszőkön is hoz [[Virág (botanika)|Virág]]ot. |
||
Gyümölcse nagy, alakja kúpos, közepesen bordázott. A héj alapszíne sárga, amit 60-80%-ban borít piros bemosottság. A héj erősen hamvas, közepesen zsíros, parásodástól szinte teljesen mentes. A gyümölcshús világossárga, közepesen szilárd, roppanó, lédús, édes-savas kellemes aromával és kiemelkedő polifenol-tartalommal, mely antioxidáns hatással rendelkezik. |
Gyümölcse nagy, alakja kúpos, közepesen bordázott. A héj alapszíne sárga, amit 60-80%-ban borít piros bemosottság. A héj erősen hamvas, közepesen zsíros, parásodástól szinte teljesen mentes. A gyümölcshús világossárga, közepesen szilárd, roppanó, lédús, édes-savas kellemes aromával és kiemelkedő polifenol-tartalommal, mely antioxidáns hatással rendelkezik. |
||
A lap 2019. január 16., 12:33-kori változata
| Hesztia | |
| almafajta | |
| Egyéb nevei | MR-10 |
| Eredet | Magyarország |
| Nemesítő neve | Tóth Magdolna, Kovács Szilvia |
| Nemesítés alapfajtái | Prima |
| Nemesítés éve | 1992-2011 |
| Érési időszak | Szeptember első fele |
| Érzékenység | multirezisztens |
A Hesztia egy hazai nemesítésű, multirezisztens (az alma legfőbb betegségeinek ellenálló) almafajta, ennek köszönhetően az ökológiai szemléletű gazdaságok és házikertek meghatározó fajtája is lehet.
Gyümölcse elsősorban friss fogyasztásra való, mérete nagy, a héjat nagyrészt piros fedőszín borítja. Húsa világossárga, roppanó, lédús, édes-savas, kellemes aromájú. A közkedvelt világfajták között nincs versenytársa beltartalmi értékek terén, oldható szárazanyagtartalma magas, egészségvédő hatása pedig a jelentős polifenol tartalom miatt kimagasló.[1]
Nevét az ókori Görögország egyik leginkább tisztelt istennőjéről, Hesztiáról, a családi tűzhely, a családi élet őrzőjéről kapta.
Története
A Prima fajta szabadmegporzású magoncaiból szelektálták ki a Budapesti Corvinus Egyetem Gyümölcstermő Növények Tanszékén (Ma Szent István Egyetem), a megporzó fél ismeretlen.. A szelekciós munka 1992-ben kezdődött, nemesítése az Artemisz fajtáéval együtt zajlott. Nemesítői Tóth Magdolna és Kovács Szilvia. Állami elismerést 2011-ben nyert, Európai uniós szabadalommal (CPVO) oltalmazott fajta.
Jellemzői
A fa növekedése közepesen erős, elterülő koronát nevel, hosszú vesszőkkel. A termőnyársakon és a vesszőkön is hoz Virágot.
Gyümölcse nagy, alakja kúpos, közepesen bordázott. A héj alapszíne sárga, amit 60-80%-ban borít piros bemosottság. A héj erősen hamvas, közepesen zsíros, parásodástól szinte teljesen mentes. A gyümölcshús világossárga, közepesen szilárd, roppanó, lédús, édes-savas kellemes aromával és kiemelkedő polifenol-tartalommal, mely antioxidáns hatással rendelkezik.
Termesztési sajátosságai
Virágzási ideje kései, a gyümölcsök augusztus végén, szeptember elején szedhetők. Megfelelő minőség két menetben szüretelve érhető el. Termőre fordulása középkorai, rendszeresen és jól terem, alternanciára nem hajlamos. Gyümölcshullás nem jellemző, legfeljebb megkésett szüret esetén.
Rezisztencia
Ventúriás varasodással szembeni rezisztenciája kiemelkedő, több gén által kódolt. Magas fokú rezisztenciát mutat a lisztharmatra és tűzelhalásra is.
Felhasználása
Elsősorban friss fogyasztásra ajánlható árufajta, ugyanakkor aszalvány és a gyümölcslégyártás alapjául szolgáló sűrítmény is jó minőségben készíthető belőle.
Rezisztenciájának köszönhetően az ökológiai szemléletű gazdaságok meghatározó fajtája lehet, integrált növényvédelmet folytató üzemek esetében pedig a termesztés költségei elmaradnak a hagyományos fajtákétól, így a gazdaságok jövedelmezősége javulhat. Házikerti termesztésben is jelentős értéket képviselhet ellenállóságának köszönhetően, hiszen itt fokozottan érvényesül a kémiai növényvédelemtől mentes környezet igénye.
Források
- ↑ Hazai nemesítésű ellenálló almafajták hazai biotermesztésre. Biokontroll Hungária. (Hozzáférés: 2018. november 9.)
- M. Tóth, G. Ficzek, I. Király, Sz. Kovács, M. Hevesi, J. Halász, Zs. Szani (2012). „‘Artemisz’, ‘Cordelia’, ‘Hesztia’,and ‘Rosmerta’: New Hungarian Multiresistant Apple Cultivars”. HortScience 47 (12), 1795-1800. o. (Hozzáférés: 2024. április 16.)
- Soltész Miklós (szerk.). Magyar gyümölcsfajták. Budapest: Mezőgazda Kiadó (2014). ISBN 9789632866987
- Szani Zsolt – Papp Orsolya. Ellenálló fajták gyümölcstermesztők részére – Almatermésűek. Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
- Új hazai rezisztens és toleráns almafajták (PDF). Balogh Zoltán faiskolája. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
- Kovács Szilvia, Nagyistván Orsolya, Tóth Magdolna: Ventúriás varasodással szemben ellenálló magyar almafajták fajtatársítása. Agrofórum Online, 2024. április 16. (Hozzáférés: 2018. január 28.)