„Felsőszemeréd” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Nevezetességei: Ivánka Imre emléktáblája
60. sor: 60. sor:
Fájl:Felsőszemeréd harangláb 2.JPG
Fájl:Felsőszemeréd harangláb 2.JPG
Fájl:Felsőszemeréd iskola.JPG
Fájl:Felsőszemeréd iskola.JPG
Fájl:Felsőszemeréd Ivánka Imre emléktábla.JPG
Fájl:Felsőszemeréd Ivánka Imre emléktábla.JPG|Ivánka Imre emléktáblája
⚫
</gallery> [[Latin rítusú katolikus egyház|Római katolikus]] temploma – kapuzatának felirata alapján – [[1482]]-ben épült [[gótika|gótikus stílusban]], mellette magyar [[rovásírás]] olvasható, mely az évszámot és papjának nevét tartalmazza.
</gallery>
⚫
* [[Latin rítusú katolikus egyház|Római katolikus]] temploma – kapuzatának felirata alapján – [[1482]]-ben épült [[gótika|gótikus stílusban]], mellette magyar [[rovásírás]] olvasható, mely az évszámot és papjának nevét tartalmazza.
* A Wilczek-kastély [[1763]]-ban épült [[barokk|barokk stílusban]], a [[19. század]]ban [[klasszicizmus|klasszicista stílusban]] alakították át. Eredetileg a Hellenbach családé volt, akik élénk társadalmi életet éltek. Több neves személyiség, köztük [[Széchenyi István]] és [[Erkel Ferenc]] is megfordult falai között.
* A Wilczek-kastély [[1763]]-ban épült [[barokk|barokk stílusban]], a [[19. század]]ban [[klasszicizmus|klasszicista stílusban]] alakították át. Eredetileg a Hellenbach családé volt, akik élénk társadalmi életet éltek. Több neves személyiség, köztük [[Széchenyi István]] és [[Erkel Ferenc]] is megfordult falai között.
* A falu határában található az egykori nagybirtok 150 m hosszú pincéje, melyet a 18. században még Hellenbach János építtetett. Egy ideig a bor tárolása mellett gabonatárolásra is használták.
* A falu határában található az egykori nagybirtok 150 m hosszú pincéje, melyet a 18. században még Hellenbach János építtetett. Egy ideig a bor tárolása mellett gabonatárolásra is használták.

A lap 2019. január 11., 21:37-kori változata

Felsőszemeréd (Horné Semerovce)
Katolikus templom
Katolikus templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásLévai
Rangközség
Első írásos említés1268
PolgármesterPásztor Tamás
Irányítószám935 84
Körzethívószám036
Forgalmi rendszámLV
Népesség
Teljes népesség641 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség61 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság132 m
Terület10,09 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 08′, k. h. 18° 53′Koordináták: é. sz. 48° 08′, k. h. 18° 53′
Felsőszemeréd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőszemeréd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőszemeréd (szlovákul Horné Semerovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése

Ipolyságtól 8 km-re északnyugatra, a Selmec jobb partján fekszik.

Élővilága

  • 2014
    2014

Felsőszemeréden két gólyafészket tartanak nyilván, 2013-ban nincs adat költésről, 2014-ben a fészket elfoglalták.[2]

Története

Gróf Stainlein Ottó kastélya 1906

1268-ban IV. Béla oklevelében "Zemered" néven említik először. Neve a régi magyar Zemere személynévből származik. 1324-ben "Scemered", 1351-ben "Eghazaszemered", 1403-ban "Felseuzemered", 1511-ben "Zemered Superior" néven szerepel az írott forrásokban. 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 6 garast adózott, ez alapján a jelentősebb települések közé tartozott. A 13. század végén, mint az ipolyviski vár tartozéka a gróf Cseszneky család birtoka. A 14. században a Kacsics nemzetségbeli Kónyi család birtoka volt. A 18. században a báró Hellenbach családé, a 19. században a Földváry és Ivánka családoké. A 18. századra a falu elnéptelenedett. 1715-ben 11, 1720-ban 7 háztartása létezett. 1770-ben 10 jobbágy és 8 zsellércsalád élt a faluban. 1828-ban 50 házában 302 lakos élt. 1850-ben 359-en lakták. Jelentősebb birtokosai a Hellenbach, Wilczek, Ivánka és Stainlein-Saalenstein családok voltak.

Vályi András szerint "Alsó, Felső Szemeréd. Két Magyar falu Hont Várm. Alsónak földes Ura Gr. Koháry Uraság, amannak pedig több Urak; Felső az Alsónak filiája; lakosaik katolikusok, fekszenek Honthoz 2 mértföldnyire, a’ Selmetzi víz mellett; határbéli földgyeik jól termők, külömbféle vagyonnyaikat jó áron eladhattyák."[3]

Fényes Elek szerint "Szemeréd (Felső), magyar falu, Honth vmegyében. Igen kies környéken 1/4 mértföld a szalatnyai savanyú vizhez: 337 kath., 72 evang. lak. Határja hasonló az Alsó-Szemerédihez. F. u. Steinlein, Ivánka, sat. Ut. p. Ipoly-Ságh."[4]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 690 lakosából 630 magyar, 48 szlovák, 10 német és 2 egyéb nemzetiségű.

2001-ben 633 lakosából 344 magyar és 178 szlovák volt.

2011-ben 610 lakosából 314 szlovák és 276 magyar.

Nevezetességei

  • A templom kapuzata rovásírásos felirattal
    A templom kapuzata rovásírásos felirattal
  • Ivánka Imre emléktáblája
    Ivánka Imre emléktáblája

Római katolikus temploma – kapuzatának felirata alapján – 1482-ben épült gótikus stílusban, mellette magyar rovásírás olvasható, mely az évszámot és papjának nevét tartalmazza.

  • A Wilczek-kastély 1763-ban épült barokk stílusban, a 19. században klasszicista stílusban alakították át. Eredetileg a Hellenbach családé volt, akik élénk társadalmi életet éltek. Több neves személyiség, köztük Széchenyi István és Erkel Ferenc is megfordult falai között.
  • A falu határában található az egykori nagybirtok 150 m hosszú pincéje, melyet a 18. században még Hellenbach János építtetett. Egy ideig a bor tárolása mellett gabonatárolásra is használták.
  • A falu közepén álló kőharangláb a 18. század elején épült.
  • A falu közepén még látható néhány szép, népi építésű parasztház.
  • A két világháború áldozatainak emlékművét 1998-ban avatták fel a temetőkertben.

Neves személyek

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ bociany.sk
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ↑ Dr. Kiss László- Ozogány Ernő- Lacza Tihamér - A magyar tudomány évszázadai II.-Magyar orvosok, mérnökök, tudósok (Lilium Aurum Kft., Dunaszerdahely, 1996, ISBN 80-88837-02-2)

Külső hivatkozások

Commons:Category:Horné Semerovce
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőszemeréd témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Felsőszemeréd&oldid=20873003”