„Kizsákmányolás” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
22. sor: 22. sor:
*[https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/k-359B8/kizsakmanyolas-3787A/ Arcanum – A magyar nyelv értelmező szótára]
*[https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/k-359B8/kizsakmanyolas-3787A/ Arcanum – A magyar nyelv értelmező szótára]
*{{hely|Értelmező}}{{CitLib|szerző=|cím=Magyar Értelmező Kéziszótár I-II|hely=Budapest |kiadó=Akadémiai |év=1987}}
*{{hely|Értelmező}}{{CitLib|szerző=|cím=Magyar Értelmező Kéziszótár I-II|hely=Budapest |kiadó=Akadémiai |év=1987}}
*[http://www.kislexikon.hu/kizsakmanyolas_a.html A kislexikon.hu szócikke]


== További információk ==
== További információk ==

A lap 2019. január 10., 15:47-kori változata

A kizsákmányolás fogalma több, egymástól lényegesen eltérő érelemben használatos.{{refhely|Értelmez Általános értelemben valamely erőforrás túlzott mértékben történő igénybevétele. Ilyen értelemben beszélünk a természeti erőforrások kizsákmányolásáról. Társadalmi téren a kizsákmányolás fogalma alávetett emberek által termelt értékek ellenszolgáltatás nélküli kisajátítása értelmében használatos. A szó jelentése ebben az összefüggésben erősen pejoratív, erkölcsileg elítélendő, a kegyetlen kiszipolyozással egyenértékű.

A marxista közgazdaságtan, ami a szó elterjedéséhez túlnyomórészt járult hozzá, ezt a fogalmat sokkal semlegesebb értelemben használja és minden magántulajdonon alapuló gazdasági rendszer természetes részének tartja. Ebből a szempontból a kizsákmányolás az idegen munka terméke egy részének elsajátítása a termelőeszközök magántulajdona révén. A dolgozók megkapják munkájuk eredményéből a saját létfenntartásukhoz szükséges részt, az e feletti többletterméket a munkaeszközök tulajdonosa tartja meg magának.

Marxista elmélet

Marx kizsákmányolás-elmélete a marxista közgazdaságtan egyik fő eleme, néhány társadalomkutató szerint egyenesen a marxizmus sarokköve. Marx a skót felvilágosodás gondolkodóinak tulajdonította a materialista történelemszemlélet kezdeményezését.[1] A gothai program kritikája című művében Marx rögzítette azokat az elveket, amelyek szerint a javak elosztásának a szocializmusban és a kommunizmusban történnie kell, azaz a munka szerint elosztás illetve a szükségletek szerinti elosztás elveit.

A kizsákmányolás Marx szerint az, amikor ezek az elvek nem érvényesülnek, amikor a dolgozók nem jutnak hozzá munkájuk ellenértékéhez az elvégzett munkájuk, illetve a szükségleteik szerint.[2]

A többletmunka és a munkaérték-elmélet

A marxista elmélet kritikája

Más elméletek

Jegyzetek

  1. Andrew Reeve, Modern Theories of Exploitation"
  2. Jon Elster, "Exploring Exploitation", The Journal of Peace Research, Vol. 15, No. 1, pp. 3-17

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az exploitation of labour című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek