„Kizsákmányolás” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
22. sor: | 22. sor: | ||
*[https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/k-359B8/kizsakmanyolas-3787A/ Arcanum – A magyar nyelv értelmező szótára] |
*[https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/k-359B8/kizsakmanyolas-3787A/ Arcanum – A magyar nyelv értelmező szótára] |
||
*{{hely|Értelmező}}{{CitLib|szerző=|cím=Magyar Értelmező Kéziszótár I-II|hely=Budapest |kiadó=Akadémiai |év=1987}} |
*{{hely|Értelmező}}{{CitLib|szerző=|cím=Magyar Értelmező Kéziszótár I-II|hely=Budapest |kiadó=Akadémiai |év=1987}} |
||
*[http://www.kislexikon.hu/kizsakmanyolas_a.html A kislexikon.hu szócikke] |
|||
== További információk == |
== További információk == |
A lap 2019. január 10., 15:47-kori változata
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
A kizsákmányolás fogalma több, egymástól lényegesen eltérő érelemben használatos.{{refhely|Értelmez Általános értelemben valamely erőforrás túlzott mértékben történő igénybevétele. Ilyen értelemben beszélünk a természeti erőforrások kizsákmányolásáról. Társadalmi téren a kizsákmányolás fogalma alávetett emberek által termelt értékek ellenszolgáltatás nélküli kisajátítása értelmében használatos. A szó jelentése ebben az összefüggésben erősen pejoratív, erkölcsileg elítélendő, a kegyetlen kiszipolyozással egyenértékű.
A marxista közgazdaságtan, ami a szó elterjedéséhez túlnyomórészt járult hozzá, ezt a fogalmat sokkal semlegesebb értelemben használja és minden magántulajdonon alapuló gazdasági rendszer természetes részének tartja. Ebből a szempontból a kizsákmányolás az idegen munka terméke egy részének elsajátítása a termelőeszközök magántulajdona révén. A dolgozók megkapják munkájuk eredményéből a saját létfenntartásukhoz szükséges részt, az e feletti többletterméket a munkaeszközök tulajdonosa tartja meg magának.
Marxista elmélet
Marx kizsákmányolás-elmélete a marxista közgazdaságtan egyik fő eleme, néhány társadalomkutató szerint egyenesen a marxizmus sarokköve. Marx a skót felvilágosodás gondolkodóinak tulajdonította a materialista történelemszemlélet kezdeményezését.[1] A gothai program kritikája című művében Marx rögzítette azokat az elveket, amelyek szerint a javak elosztásának a szocializmusban és a kommunizmusban történnie kell, azaz a munka szerint elosztás illetve a szükségletek szerinti elosztás elveit.
A kizsákmányolás Marx szerint az, amikor ezek az elvek nem érvényesülnek, amikor a dolgozók nem jutnak hozzá munkájuk ellenértékéhez az elvégzett munkájuk, illetve a szükségleteik szerint.[2]
A többletmunka és a munkaérték-elmélet
A marxista elmélet kritikája
Más elméletek
Jegyzetek
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben az exploitation of labour című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Arcanum – A magyar nyelv értelmező szótára
- ↑ Értelmező: Magyar Értelmező Kéziszótár I-II. Budapest: Akadémiai. 1987.
- A kislexikon.hu szócikke