„Eszkimó samanizmus” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Physis (vitalap | szerkesztései)
1 367 szerkesztés
Képaláírás bővítése
Physis (vitalap | szerkesztései)
1 367 szerkesztés
→‎Bibliográfia: Diószegi, Vilmos (1960). Sámánok nyomában Szibéria földjén. Egy néprajzi kutatóút története. Budapest: Magvető Könyvkiadó.
6. sor: 6. sor:
A sámán életútját jellemző kényszer, amely számos [[szibéria]]i népnél megfigyelhető<ref name=Dio-Sam>Diószegi, Vilmos: Samanizmus. Gondolat („Élet és Tudomány Kiskönyvtár” sorozat), Budapest, 1962.</ref>, az eszkimóknál általában hiányzik: a jelölt, még ha esetleg kap is elhívatást, azt visszautasíthatja <ref name=KleiSon-Esk>Kleivan, I. and Sonne, B.: Eskimos / Greenland and Canada. (Series: Iconography of religions, section VIII /Artic Peoples/, fascicle 2). Institute of Religious Iconography • State University Groningen. E.J. Brill, Leiden (The Netherland), 1985. ISBN: 90 04 07160 1.</ref>.
A sámán életútját jellemző kényszer, amely számos [[szibéria]]i népnél megfigyelhető<ref name=Dio-Sam>Diószegi, Vilmos: Samanizmus. Gondolat („Élet és Tudomány Kiskönyvtár” sorozat), Budapest, 1962.</ref>, az eszkimóknál általában hiányzik: a jelölt, még ha esetleg kap is elhívatást, azt visszautasíthatja <ref name=KleiSon-Esk>Kleivan, I. and Sonne, B.: Eskimos / Greenland and Canada. (Series: Iconography of religions, section VIII /Artic Peoples/, fascicle 2). Institute of Religious Iconography • State University Groningen. E.J. Brill, Leiden (The Netherland), 1985. ISBN: 90 04 07160 1.</ref>.


Egyes csoportoknál, az eszkimó sámán külön sajátos sámánnyelvet használt, ez [[archaizmus]]ok és [[Metafora|metaforá]]k révén különbözött a köznyelvtől: tapasztalt sámánok egész mondatokat tudtak beszélni így <ref name=Mer-BecHalfHid>Merkur, Daniel: Becoming Half Hidden / Shamanism and Initiation among the Inuit. (Series: Acta Universitatis Stockholmiensis / Stockholm Studies in Comparative Religion). Almqvist & Wiksell, Stockholm, 1985.</ref>. (A gazdag morfológiájú [[eszkimó nyelvek]] egyébként is tág lehetőséget teremtenek a szóképzésre.)
Egyes csoportoknál, az eszkimó sámán külön sajátos sámánnyelvet használt, ez [[archaizmus]]ok és [[Metafora|metaforá]]k révén különbözött a köznyelvtől: tapasztalt sámánok egész mondatokat tudtak beszélni így <ref name=Mer-BecHalfHid>Merkur, Daniel: Becoming Half Hidden / Shamanism and Initiation among the Inuit. (Series: Acta Universitatis Stockholmiensis / Stockholm Studies in Comparative Religion). Almqvist & Wiksell, Stockholm, 1985.</ref>. (A gazdag morfológiájú [[eszkimó nyelvek]] egyébként is tág lehetőséget teremtenek a szóképzésre.) Azonban Szibéria egyes nem eszkimó kultúráiban is ismert a sámánének nyelvezetének köznyelvtől való eltérése (archaizmusok, szellemnevek).<ref>Diószegi 1960:63</ref>


Egyes más kultúrák sámánjaihoz hasonlóan, az eszkimó sámánról is hiheti közössége: élete bizonyos szakaszában maga is állat volt, és ezért így átélt élményeit, tapasztalatát képes közössége javára fordítani <ref name=Bar-Esk>Mese: „Die Seele, die alle Tiere durchwanderte”. Barüske, Heinz: Eskimo Märchen. Eugen Diederichs Verlag („Die Märchen der Weltliteratur” sorozat), Düsseldorf • Köln 1969. 19–23. o. 7. mese.</ref> <ref name=Vit-Sam>Vitebsky, Piers: A sámán. Magyar Könyvklub • Helikon Kiadó, Budapest, 1996. 106. o.</ref>.
Egyes más kultúrák sámánjaihoz hasonlóan, az eszkimó sámánról is hiheti közössége: élete bizonyos szakaszában maga is állat volt, és ezért így átélt élményeit, tapasztalatát képes közössége javára fordítani <ref name=Bar-Esk>Mese: „Die Seele, die alle Tiere durchwanderte”. Barüske, Heinz: Eskimo Märchen. Eugen Diederichs Verlag („Die Märchen der Weltliteratur” sorozat), Düsseldorf • Köln 1969. 19–23. o. 7. mese.</ref> <ref name=Vit-Sam>Vitebsky, Piers: A sámán. Magyar Könyvklub • Helikon Kiadó, Budapest, 1996. 106. o.</ref>.
13. sor: 13. sor:


<references/>
<references/>

== Bibliográfia ==

* {{cite book |last=Diószegi |first=Vilmos |title=Sámánok nyomában Szibéria földjén. Egy néprajzi kutatóút története |publisher=Magvető Könyvkiadó |location=Budapest |year=1960}}




[[Kategória:Néprajz]]
[[Kategória:Néprajz]]

A lap 2007. szeptember 3., 04:16-kori változata

Közép-alaszkai jupik sámán gonosz szellemet űz ki egy beteg fiúból / A gonosz megverésének munkája. Nushagak terület, Alaszka, 1890-es évek

Eszkimó samanizmusról beszélve, tudnunk kell, hogy a „samanizmus” megnevezés igen sokféle kultúra bizonyos jellegzetességeit fedheti [1]. A legtöbb eszkimó csoportnál is van sajátos közvetitői szerep, az ezt betöltő személyek valóban képesek (a közöség szerint) a hiedelemvilág lényeivel (szellemek, mitikus lények) való kapcsolattartásra, így érthető a „samanizmus” terminussal való megjelölés. Ahogy a legtöbb e terminus alatt címkézett kultúrának, az eszkimó samanizmusnak is számos sajátos (vagy legalábbis nem minden samanisztikus kultúrára jellemző) vonása van.

A sámán életútját jellemző kényszer, amely számos szibériai népnél megfigyelhető[2], az eszkimóknál általában hiányzik: a jelölt, még ha esetleg kap is elhívatást, azt visszautasíthatja [3].

Egyes csoportoknál, az eszkimó sámán külön sajátos sámánnyelvet használt, ez archaizmusok és metaforák révén különbözött a köznyelvtől: tapasztalt sámánok egész mondatokat tudtak beszélni így [4]. (A gazdag morfológiájú eszkimó nyelvek egyébként is tág lehetőséget teremtenek a szóképzésre.) Azonban Szibéria egyes nem eszkimó kultúráiban is ismert a sámánének nyelvezetének köznyelvtől való eltérése (archaizmusok, szellemnevek).[5]

Egyes más kultúrák sámánjaihoz hasonlóan, az eszkimó sámánról is hiheti közössége: élete bizonyos szakaszában maga is állat volt, és ezért így átélt élményeit, tapasztalatát képes közössége javára fordítani [6] [7].

Jegyzetek

  1. ↑ Hoppál Mihály: Sámánok Eurázsiában. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005. ISBN 963 05 8295 3. Lásd még a kiadó rövid ismertetőjét.
  2. ↑ Diószegi, Vilmos: Samanizmus. Gondolat („Élet és Tudomány Kiskönyvtár” sorozat), Budapest, 1962.
  3. ↑ Kleivan, I. and Sonne, B.: Eskimos / Greenland and Canada. (Series: Iconography of religions, section VIII /Artic Peoples/, fascicle 2). Institute of Religious Iconography • State University Groningen. E.J. Brill, Leiden (The Netherland), 1985. ISBN: 90 04 07160 1.
  4. ↑ Merkur, Daniel: Becoming Half Hidden / Shamanism and Initiation among the Inuit. (Series: Acta Universitatis Stockholmiensis / Stockholm Studies in Comparative Religion). Almqvist & Wiksell, Stockholm, 1985.
  5. ↑ Diószegi 1960:63
  6. ↑ Mese: „Die Seele, die alle Tiere durchwanderte”. Barüske, Heinz: Eskimo Märchen. Eugen Diederichs Verlag („Die Märchen der Weltliteratur” sorozat), Düsseldorf • Köln 1969. 19–23. o. 7. mese.
  7. ↑ Vitebsky, Piers: A sámán. Magyar Könyvklub • Helikon Kiadó, Budapest, 1996. 106. o.

Bibliográfia

  • Diószegi, Vilmos. Sámánok nyomában Szibéria földjén. Egy néprajzi kutatóút története. Budapest: Magvető Könyvkiadó (1960) 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Eszkimó_samanizmus&oldid=2086877”