„Faragó József (grafikus)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ
a →‎top: Szövegcsere: [002] Hibás <br> taggek javítása AWB
Címke: HTML-sortörés
9. sor: 9. sor:
|halálozási dátum= [[1906]]. [[szeptember 2.]] {{életkor-holt|1866|0|0|1906|9|2}}
|halálozási dátum= [[1906]]. [[szeptember 2.]] {{életkor-holt|1866|0|0|1906|9|2}}
|halálozási hely=[[Berlin]]
|halálozási hely=[[Berlin]]
|szakma =grafikus</br> rézkarcoló </br>karikaturista
|szakma =grafikus<br> rézkarcoló <br>karikaturista
}}
}}


A lap 2019. január 7., 18:35-kori változata

Ez a szócikk a grafikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Faragó József (egyértelműsítő lap).
Faragó József
Önarcképe (rézkarc) (c.1900)
Önarcképe (rézkarc) (c.1900)
Született1866
Esztergom
Elhunyt1906. szeptember 2. (39-40 évesen)[1]
Berlin
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásagrafikus
rézkarcoló
karikaturista
Halál okaöngyilkosság
A Wikimédia Commons tartalmaz Faragó József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Faragó József (Fränkel) (Esztergom, 1866. – Berlin, 1906. szeptember 2.) magyar grafikus (rézkarcoló és karikaturista). Barátság fűzte a nagybányai művésztelep alapító tagjaihoz, gyakran együtt állított ki a nagybányai festőkkel.

Élete

Kereskedőnek készült, de gazdag pártfogói lehetővé tették számára, hogy Münchenbe, majd Párizsba utazzon, és festészetet tanuljon, mind külföldön, mind pedig idehaza. 1886-tól Münchenben Hollósy Simon növendéke volt. Németországban egyre több karikatúráját közölte a Fliegende Blätter című korabeli német élclap. 1889-ben Párizsban tanult, majd a New York-i Puck élclap hívta meg munkatársául. 1892–1894 között Amerikában élt. Hazatérvén a Borsszem Jankó című hazai élclap művészeti vezetője volt egy ideig, de dolgozott a konkurensnek számító Kakas Márton című élclapnak is. Életének utolsó éveit Berlinben töltötte. Öngyilkos lett.

A Műcsarnok 1889–1990-es téli kiállításán szerepelt először festményeivel. 1896-ban, 1901-ben a Nemzeti Szalonban. 1906 decemberében hagyatéki kiállítását a Könyves Kálmán Szalonban rendezték meg. Festett Nagybányán, és számos alkalommal együtt állított ki a nagybányai festőkkel, nem annyira a stílus, mint inkább a barátság kapcsolta őt hozzájuk, barátja volt Ferenczy Károlynak, Iványi-Grünwald Bélának, sőt még Hollósy Simonnak is, bár Hollósy Ferenczyt, Grünwaldot és Faragót arisztokratának tartotta.[2] Népszerű karikaturistaként, rajzait éles társadalombírálat jellemezte. Több grafikai lapja megtalálható a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében.

Galéria

  • Ex libris (c.1900)
    Ex libris (c.1900)
  • A nagybeteg (c.1900)
    A nagybeteg (c.1900)

Források

  • Az Est Hármas könyve - lexikon tartalom 1926.
  • Művészeti kislexikon - Akadémiai Kiadó.
  • Réti István: A nagybányai művésztelep. Budapest, Kulturtrade, 1994. Faragó József l. 116. o. ISBN 9637826351
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.

Jegyzetek

  1. ↑ Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ Réti István i.m. 116. o.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Faragó_József_(grafikus)&oldid=20860739”