„Zanzibár” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Brit India |
|||
123. sor: | 123. sor: | ||
* 1964–1965 Zanzibári Posta (Zanzibár jelöléssel, „Jamhuri 1964” felülbélyegzővel, majd „Jamhuri Zanzibar” felirattal) |
* 1964–1965 Zanzibári Posta (Zanzibár jelöléssel, „Jamhuri 1964” felülbélyegzővel, majd „Jamhuri Zanzibar” felirattal) |
||
* 1965–1967 Tanzániai Posta („Zanzibar”, „Jamhuri Zanzibar Tanzania”, majd „Tanganyika & Zanzibar” felirattal) |
* 1965–1967 Tanzániai Posta („Zanzibar”, „Jamhuri Zanzibar Tanzania”, majd „Tanganyika & Zanzibar” felirattal) |
||
* |
* 1967–Tanzániai Posta („Tanzania” felirattal) |
||
== További információk == |
== További információk == |
A lap 2019. január 4., 07:21-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Zanzibár Tanzániához tartozó szigetcsoport Afrika keleti partjainál. Mindössze két szigetből áll: Unguja (1994-ben becsült népessége 800 000 fő, területe 1554 km²) és Pemba (d. sz. 6° 10′, k. h. 39° 20′ és d. sz. 5° 10′, k. h. 39° 45′). Székhelye és legnagyobb városa Zanzibár City.
Zanzibár teljes területe 1651 négyzetkilométer (ez Vas megye területének a felével egyezik meg), lakossága 1,07 millió (2004).
Az ugyancsak Tanzániához tartozó Mafia-szigettel együtt néha Fűszer-szigeteknek is nevezik őket, de ez a név inkább az Indonéziában található Maluku-szigetekkel forrott össze.
Az Unguja szigeten fekvő Zanzibár város régi központja és idegenforgalmi attrakciója „Mji Mkomwe” (óváros), amit sokan az angol nevén ismernek (Stone Town). A Világörökség része.
Zanzibár gazdasága főleg a fűszer termelésére és a turizmusra épül.
A név eredete
A „zanzibár” szó valószínűleg a perzsa nyelvből származik: زنگبار Zangi-bar, ami annyit jelent: „a feketék partja”. De levezethető az arab nyelvből is: Zayn Z'al Barr, vagyis „szép ez a föld”.
Története
Zanzibár első állandó lakói alighanem a hadimu és tumbatu népek elődei voltak, akik 1000 körül kezdtek betelepülni Kelet-Afrikából. Számos különböző etnikai csoporthoz tartoztak, kis falvakban laktak, és mivel nem alkottak nagyobb politikai egységet, könnyű prédáivá váltak a későbbi hódítóknak.
Arábia, a Perzsa-öböl és Irán (különösen Síráz) és Nyugat-India kereskedői valószínűleg már az 1. század óta látogatták Zanzibárt. A monszunszelet használhatták ki a vitorlázáshoz, és a mai Zanzibár város védett kikötőjében szállhattak partra. Maga a sziget csekély jelentőséggel bírt a számukra, de jó támaszpont volt a Kelet-Afrika városaival való kereskedéshez.
A Perzsa-öböl kereskedői – kis számban – a 11. század és a 12. század fordulója körül kezdhettek el letelepedni Zanzibáron és keveredtek a bennszülöttekkel. A hadimuk közül végül kiemelkedett egy öröklődő rangú uralkodó (a Mwenyi Mkuu vagy Jumbe), és a tumbatuk közül is (a Sheha). Egyiküknek sem volt túl nagy hatalma, de népük etnikai önazonosság-tudatának kialakulásában alapvető szerepük volt.
A sziget később portugál birtok volt, 1503-tól 1698-ig.
1698-tól Omán szultánjának fennhatósága alá került.
Szaid bin Szultan Al-Buszaid, Omán és Zanzibár szultánja 1840-ben Zanzibárba, a Stone Town-ba tette át a székhelyét az omani Maszkatból. 1861-ben meghalt, és a fiai vetélkedtek a trónért. A hatodik fia, Szaid Madzsid bin Suaid Al-Buszaid (1834/5-1870) lett Zanzibár szultánja, a harmadik fiú, Szaid Thuwaini bin Szaid al-Szaid (meghalt 1866-ban) pedig Omán uralkodója lett.
Ebben az időszakban a zanzibári szultán a kelet-afrikai partvidék egy jelentős részét is ellenőrizte (Zandzs), beleértve Mombasát, Dar es-Salaamot és a kontinensbe nyúló kereskedelmi útvonalakat, mint a Kongó folyó melletti Kindut.
1886 novemberében egy német-brit határbizottság a Zandzst 10 tengeri mérföld (19 km) szélességű sávként határozta meg a parton Cape Delgado-tól (ma Mozambikban) Kipini-ig (ma Kenya), a közbeeső szigetekkel és számos várossal együtt, amelyek ma Szomáliához tartoznak. De 1887 és 1892 között mindezeket a kontinentális területeket Nagy-Britannia, Németország és Olaszország szerezte meg, noha hivatalosan egészen a 20. századig se el nem adták, se oda nem engedték őket (például Mogadishu csak 1905-ben került Olaszországhoz, Mombasa pedig Kenyához 1963-ban.)
A britek fokozatosan növelték befolyásukat, és az 1890-ben megkötött Helgoland–Zanzibár-egyezményben Németország formálisan is megígérte, hogy Zanzibáron nem avatkozik a brit érdekekbe. Ugyanebben az évben Zanzibár brit protektorátus lett, és vezetésére a britek 1890 és 1913 közt vizier, 1913 és 1963 között kormányzó néven neveztek ki főhivatalnokokat.
1896. augusztus 7-én robbant ki a rövid angol–zanzibári háború Hamad bin Thuwaini szultán utódlása körül, és az angolok jelöltje, Hamoud bin Mohammed trónra kerülésével végződött. Ez volt a történelem legrövidebb háborúja: Zanzibár 38 perc alatt megadta magát.
Eleget téve a brit követelésnek, Hamoud véget vetett Zanzibár kulcsszerepének a kelet-afrikai rabszolga-kereskedelemben, amit az omani szultánok kezdtek el a 17. században. Zanzibár betiltotta a rabszolgaságot, és 1897-ben kárpótlással felszabadította a rabszolgákat.
Politikai státusz
1963. december 19-én Zanzibár visszanyerte függetlenségét Nagy-Britanniától és alkotmányos monarchiává vált. Ez a státusz azonban rövid életűnek bizonyult, mert 1964. január 12-én a szultánt elűzték, április 26-án Zanzibár egyesült Tanganyikával, és így létrejött Tanzánia.
Zanzibár Tanzánia része, de sajátos státuszban. Saját elnököt választ, aki a belügyekért felelős zanzibári kormány feje. Zanzibárnak parlamentje is van, 50 képviselővel, akiket öt évre választanak.
Unguja három adminisztratív régióból áll (közép-déli, északi és városi-nyugati). Pemba szigetén északi és déli régió van.
Zanzibár képviselőházában ötven, közvetlenül, az általános választójog szerint megválasztott képviselő ül. Megbízatásuk öt évre szól, és feladatuk főleg a szigeteken érvényes jogszabályok megalkotása.
Az utóbbi években erősödnek azok a politikai erők, amelyek Zanzibár függetlenségét akarják.
Zanzibár szultánjai
- Majid bin Said (1856–1870)
- Barghash bin Said (1870–1888)
- Khalifah bin Said (1888–1890)
- Ali bin Said (1890–1893)
- Hamad bin Thuwaini (1893–1896)
- Khalid bin Barghash (1896)
- Hamud bin Muhammed (1896–1902)
- Ali bin Hamud (1902–1911) (lemondott)
- Khalifa bin Harub (1911–1960)
- Abdullah bin Khalifa (1960–1963)
- Jamshid bin Abdullah (1963–1964)
Ellenőrzői
- Sir Lloyd William Matthews, (1890–1901)
- A.S. Rogers, (1901–1906)
- Arthue Raikes, (1906–1908)
- Francis Barton, (1906–1913)
Brit kormányzók
- Francis Pearce, (1913–1922)
- John Sinclair, (1922–1923)
- Alfred Hollis, (1923–1929)
- Richard Rankine, (1929–1937)
- John Hall, (1937–1940)
- Henry Pilling, (1940–1946)
- Vincent Glenday, 1946–1951)
- John Sinclair, (1952–1954)
- Henry Potter, (1954–1959)
- Arthur Mooring, (1959–1963)
Élővilága
Unguja sziget mintegy harmadán és Pemba körülbelül felén (mindkét sziget nyugati oldalán) fűszerültetvények követik egymást; emellett Unguja nagyobb völgyeiben rizst termesztenek. Jellemző fűszernövényei a fekete bors, a szegfűszeg, a kardamom, a fahéj, a vanília, a szerecsendió, a citromfű és a gyömbér. Mivel kellett a hely az ültetvényeknek, a sziget egykori növényzetét jórészt kivágták; csak a Jozani-erdő maradt többé-kevésbé háborítatlan. Itt lelhető fel a zanzibári eper (latin neve: Fragum Zanzibarium), mely egyedül Zanzibár szigetén őshonos, a különleges éghajlati tényezők miatt szaporítása nem lehetséges mesterséges körülmények között. Termésének magas természetes ásvány és illóanyag tartalma miatt a helyiek már régóta fogyasztják, és csodálatos élettani hatásáról legendák keringenek. Élénkíti a bőrsejtek regenerálódását és a belső szervek működését, gyorsítja a sebgyógyulást, és természetes afrodiziákumnak számít. Mivel csak Zanzibár érintetlen hegyeiben terem meg, így nehezen lehet hozzájutni, és ára rendkívül magas.
Itt él Zanzibár leghíresebb állatfaja, a karcsúmajmok közé tartozó zanzibári vöröskolobusz (Piliocolobus kirkii). A faj a sziget csak itt megtalálható, endemikus faja. Az erdőben él még a sunnis (egy kis termetű bóbitásantilop-féle), több kaméleon és mintegy negyven madárfaj.
A sziget déli csücskéhez közel, a nyugati partba mélyedő Menai-öböl két delfinfaj otthona.
Ungujától nyugatra kisebb szigetek sora húzódik (Changuu, Bawe, Chumbe, Kwale, Pungume, Sume, Miwi, Vundwe; északon Tumbatu és Popo). Ezek egyikén alakították ki 1994-ben Tanzánia első tengeri nemzeti parkját, a Chumbe-sziget Tengeri Rezervátumot. A mindössze 16 hektáros szigeten nyitották meg a Korall parkot is: ebben a látogatók búvárkodva ismerhetik meg a sziget körül húzódó korallzátony élővilágát. A zátonyon megtalálható az Indiai-óceánban élő keménykorall fajok kilenctizede; a zátony környékén mintegy 370 halfaj él.
A Börtön-sziget a Seychelles-szigetekről betelepített aldabrai óriásteknősök (Geochelone gigantea) élőhelye (a sziget nevét adó börtönt 1893-ban építették, de sohasem használták).
Híres szülöttei
- A zenész Farrokh Bulsara (Freddie Mercury) Zanzibárban született 1946-ban. Stone Town tengerpartján van egy „Mercury's” nevű étterem is.
A zanzibári bélyegek
Változatos történelme Zanzibár bélyegkiadását is fölöttébb sokszínűvé tette. Postatörténetében az alábbi (részben átfedő) korszakokat különíthetjük el:
- 1875–1895 Brit Indiai Posta
- 1890–1891 Német Kelet-Afrikai Posta
- 1889–1904 Zanzibári Francia Posta
- 1895–1963 Brit Posta (India Posta, Brit Kelet-Afrika Posta, majd Zanzibár jelöléssel)
- 1963–1964 Zanzibári Posta (Zanzibár jelöléssel)
- 1964–1965 Zanzibári Posta (Zanzibár jelöléssel, „Jamhuri 1964” felülbélyegzővel, majd „Jamhuri Zanzibar” felirattal)
- 1965–1967 Tanzániai Posta („Zanzibar”, „Jamhuri Zanzibar Tanzania”, majd „Tanganyika & Zanzibar” felirattal)
- 1967–Tanzániai Posta („Tanzania” felirattal)
További információk
- Zanzibár-linkek
- Zanzibár.lap.hu - Linkgyűjtemény
- Közigazgatási térkép
- Zanzibár postatörténete (angolul)