„Breznay Béla” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a {{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{Személy infobox
{{Teológus infobox
|név=Breznay Béla
|név =
|terület = [[Magyarország]]
|kép=Breznay Béla.png
|kor = – ''[[20. század]]'' –
|képméret=
|kép =
|képaláírás=
|képméret =
|születési név=
|képaláírás =
|születési hely= [[Barka (település)|Barka]] {{zászló|magyar}}
|születési dátum=[[1844]]. [[február 10.]]
|születési dátum =
|születési hely =
|halál helye= [[Balatonlelle]] {{zászló|magyar}}
|halál dátuma= [[1928]]. [[április 29.]] {{életkor-holt|1844|2|10|1928|4|29}}
|halál dátuma =
|halál helye =
|nemzetiség= [[Magyarország|magyar]]
|iskola vagy irányzat = [[katolikus teológia]]
|házastárs=
|érdeklődés =
|gyermekei=
|rájuk hatott =
|szülei=
|hatottak rá =
|szakma=hittudós, egyetemi tanár
|fontosabb nézetei =
|fontosabb művei = ''Anecdotorum Petri cardinalis Pázmány...''
|aláírás =
|honlap =
}}
}}

'''Breznay Béla''' ([[Barka (település)|Barka]], [[1844]]. [[február 10.]] – [[Balatonlelle]], [[1928]]. [[április 29.]]) hittudor, pápai prelátus, egyetemi rendes tanár.
'''Breznay Béla''' ([[Barka (település)|Barka]], [[1844]]. [[február 10.]] – [[Balatonlelle]], [[1928]]. [[április 29.]]) hittudor, pápai prelátus, egyetemi rendes tanár.



A lap 2018. december 31., 12:06-kori változata

Breznay Béla
Magyarország
20. század
Élete
Született1844. február 10.
Barka
Elhunyt1928. április 29. (84 évesen)
Balatonlelle
Pályafutása
Iskola/Irányzatkatolikus teológia
Fontosabb műveiAnecdotorum Petri cardinalis Pázmány...
A Wikimédia Commons tartalmaz Breznay Béla témájú médiaállományokat.

Breznay Béla (Barka, 1844. február 10.Balatonlelle, 1928. április 29.) hittudor, pápai prelátus, egyetemi rendes tanár.

Élete

Gimnáziumi tanulmányait Kassán, Egerben és Rozsnyón és 1860-tól mint esztergom-főegyházmegyei növendékpap Nagyszombatban végezte; a hittudományt 1863-tól a bécsi egyetemen hallgatta. 1866. július 25-én misés pappá szentelték. Ugyanezen év vége felé a bécsi Augustineumba küldetett és 1870-ben az egyetemen hittudori oklevelet nyert. Ugyanazon évben a budapesti központi papnevelő intézethez tanfelügyelővé és az egyetem hittudományi karához tanárhelyettessé nevezték ki. 1875-ben tudományos célból hosszabb utazást tett Dél-Németországban, Svájcban és Dél-Franciaországban. 1876. augusztus 4-től a budapesti tudományegyetemhez a keresztény erkölcstan nyilvános rendes tanárává nevezték ki. 1879-ben a hittani kar dékánjává választatott, 1893-94-ben az egyetem rektora volt. 1914. szeptember 1-jén vonult nyugdíjba, 1915-ben pápai prelátus és a Szent István Akadémia I. osztályú tagja lett. A párizsi Société bibliographique levelező tagja volt.

Magyar és latin költeményt, értekezést, életrajzot és számos cikket írt az általa szerkesztett és más hírlapokba és folyóiratokba; Magyar Államnak 1878-ig egyházpolitikai munkatársa volt.

Munkái

  • Világos jog, kétes törvény. Mi itt a teendő? Budapest, 1880. (Különnyomat a Religióból.)
  • Anecdotorum Petri cardinalis Pázmány specimina duo Ad diem solennem a condita reg. scient. universitate semisaecularem quintum e codd. MSS. excerpta recensuit et praefatus est. U. ott, 1885. (Ism. M. Állam 134.)
  • Keresztény hitegység, nemzetiség és hazafiság Magyarországban. Polemikus czikkek a Religióból. U. ott, 1885.
  • «Keresztény karddal kereszténységet a töröknek» a magyar ifjúsághoz. U. ott.... (Röpirat.)
  • Készüljünk XIII. Leo pápa aranymiséjének jubilaeumára. U. ott, 1886.
  • De philosophicis, historicis atque literarum studiis per Leonem XIII. pontificem maximum in Hungaria provectis oratio habita... die 30. Dec 1887 in aula academiae religionis catholicae. Bpest.
  • Paulai szent Vincze élete. Szent beszéd. Bpest, év n.
  • Az isteni, istenes és istenies életről. Uo., 1889.
  • A vallás ügyében. Uo., 1891.
  • Jézus Krisztus. Adventi gondolatok a kath. öntudat szolgálatában. Uo., 1893.
  • A polg. házasság erkölcsi alapja és Mo. jövőjére való kihatása. Uo., 1892. (Klny. Religió)
  • XIII. Leó pápa és a magyar nemz. Gyászbeszéd. Uo., 1903.
  • A modern kor hajnalán. Hofbauer Szt Kelemen atya élete. Uo., 1912.
  • Vallásosság és becsületesség hiánya az oka minden bajnak, a mostani vh-nak is. Az Orsz. Vöröskereszt Egylet balatonlellei fiókjának titkári jelentése 1917-ről. Veszprém, 1918.
  • A szavalati és ének-trilógia. Bp., 1919.
  • Lelkek ébresztője. Szózat a szétszórt magyarsághoz. Ker. hitbölcselmi tanköltemény. Székesfehérvár, 1925.

Szerkesztette a Kath. Theol. Folyóiratot dr. Aschenbrier és dr. Kanyurszky egyetemi tanárok közreműködésével 1883-84-ben és 1878. aug. 17.-től 1905. dec. 28-ig a Religiót.

Források

További információk

  • Beke Margit: Az esztergomi (esztergom-budapesti) főegyházmegye papsága 1892-2006. Bp., Szent István Társulat, 2008.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
  • Katolikus lexikon. Szerk. Bangha Béla. Bp., Magyar Kultúra, 1931-1933.
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Puskás Béla: Temetők üzenete. [Kaposvár, Szerző], 2001.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919.
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.