„Nánási Zoltán” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
botok
650 119 szerkesztés
a {{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások
a →‎Források: Személynév egyértelműsítése
34. sor: 34. sor:
* [[Sike Lajos]]: Téli esték Székelyhídon. Előre 1983. febr. 27.
* [[Sike Lajos]]: Téli esték Székelyhídon. Előre 1983. febr. 27.
* [[Beke György]]: Itt egymásra találnak az emberek. Barangolások Biharban. 1984. 108-127.
* [[Beke György]]: Itt egymásra találnak az emberek. Barangolások Biharban. 1984. 108-127.
* [[Benedek Zoltán]]: Érmellék. Orosháza 1996. 7-8.
* [[Benedek Zoltán (geográfus)|Benedek Zoltán]]: Érmellék. Orosháza 1996. 7-8.


{{portál|Erdély|-}}
{{portál|Erdély|-}}

A lap 2018. december 31., 03:24-kori változata

Nánási Zoltán
Született1934. november 24.
Nagyvárad
Elhunyt2012. május (77 évesen)
Székelyhíd
Állampolgárságaromán
Foglalkozásahelytörténész,
régész
Sablon • Wikidata • Segítség

Nánási Zoltán (Nagyvárad, 1934. november 24. – Székelyhíd, 2012. május[1][2]) erdélyi magyar helytörténész, régész.

Életútja

Középiskoláit Nagyváradon végezte (1953), a Bolyai Tudományegyetemen szerzett történelem szakos tanári oklevelet. 1958-1989 között Székelyhídon, 1990-1994 között Érmihályfalván középiskolai tanár; 1962-1975 között a székelyhídi múzeum munkatársa is.

Munkássága

Első cikkeit a nagyváradi Fáklya közölte (1959); gazdasági, társadalmi, művelődési tárgyú írásait emellett a Falvak Dolgozó Népe, a Művelődés, a Bihari Napló (a Fáklya melléklete), a Crişana, 1992 után az Érmihályfalvi Figyelő és a Székelyhídi Hírlap is; előbbinek szerkesztőbizottsági tagja is 1997-től.

Régészeti és helytörténeti tárgyú dolgozatait az érkörtvélyesi késő-Hallstadt-kori temetkezésekről (1969) és az ottani kelta temető leleteiről (1973), a székelyhídi neolitikus sírról (1971), a Körös-völgye neolitikus festett kerámiás műveltségéről (1972), a gyetényi kerámialeletről (1972) az Acta Muzei Napocensis, a nagyváradi Crisia, az Acta Muzei Porolissensis, a Studii şi Cercetări de istorie veche c. szakfolyóiratokban, a Studii şi comunicări, Satu Mare (1969, 1972), a Centenar Muzeal Orădean (1972) c. kötetekben közölte, ez utóbbi kötetben bemutatta az Ér-völgye történelmi múzeumát, a Crisiában Wilhelm J. Máriával együtt tanulmányt közölt a Székelyhídi Hírlapról (1981).

Jelentősebb magyar nyelvű közleményei: Ottományi műveltség az Ökörvárban (Falvak Dolgozó Népe, 1971. október 27.); Tudományos értékű pénzlelet Székelyhídon (uo. 1972. április 19.); A múlt emlékei az Érmelléken (Bihari Napló 1973/4); II. Rákóczi Ferencre emlékezünk (Fáklya, 1976. március 27.). A Székelyhídi Hírlapban 1996. január 10-től sorozata jelent meg Székelyhíd története címmel, az Érmihályfalvi Figyelőben pedig 1997 áprilisától Érmihályfalva jeles polgárai címmel; ez utóbbiban emlékezett meg többek között Andrássy Ernőről,[3] a Sass Kálmán-perben elítélt orvosról, akinek elkobzott régészeti és helytörténeti gyűjteménye vált a székelyhídi múzeum alapjává. Gede Ildikó és Kárászi Éva Zsuzsanna közreműködésével Érmihályfalva monográfiát írt.[4]

Jegyzetek

  1. ↑ PIM.hu
  2. ↑ Ér hangja
  3. ↑ Nánási Zoltán: Dr. Andrássy Ernő az Érmellék utolsó polihisztora. Közreadta a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, etc., 2003. 95 p.
  4. ↑ Nánási Zoltán: Székelyhíd történeti monográfiája. Székelyhíd : Pro Székelyhíd Egyesület, 2009. 363 p. ill.

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nánási_Zoltán&oldid=20831425”