„Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
→‎Történet: tartalom hozzáadása
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
59. sor: 59. sor:


== Történet ==
== Történet ==
A vasútvonal elődjét a ''[[Déli Vasút]]'' társaság építette, a [[Bécs]]–[[Sopron]]–[[Szombathely]]–[[Nagykanizsa]]-vasútvonal részeként. A kapcsolódó vasútvonalak kiépülésével a vonal az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] idején fontos és egyben a leggyorsabb összeköttetést biztosította [[Bécs]] és az [[Adriai-tenger]] kikötői között. A vasútvonalat [[1865]]. [[szeptember 21.|szeptember 21-én]] helyezték üzembe.<ref>Magyar Vasúttörténet 1. kötet, 160. oldal, (Budapest, 1996, {{ISBN|963-552-312-2}})</ref> A vasútvonalon az átadást követően először a Déli Vasút társaság 511-es számú gőzmozdonya haladt végig, melynek legnagyobb megengedett pályasebessége 65&nbsp;km/óra volt.<ref>[http://www.alon.hu/vasut-gysev-mav/150-eves-sopron-szombathely-nagykanizsa-vasutvonal 150 éves a Sopron-Szombathely-Nagykanizsa vasútvonal]</ref> A síkvidéki jellegű vonalon egy jelentősebb műtárgy épült, a 2×25,2&nbsp;m és 3×30,2&nbsp;m nyílású, összesen 141&nbsp;m hosszú híd a [[Rába]] folyó felett. A felépítményt 35,9&nbsp;kg/fm tömegű, „VII” jelű [[sín|vassínekből]] építették. A vasút legnehezebb terepű szakasza a Rába és a [[Zala (folyó)|Zala]] vízválasztóján (a [[Felső-Kemeneshát]]on) való átkelés [[Vasvár]] és [[Pácsony]] között. Az eredetileg több ívet és kisebb bevágásokat tartalmazó szakaszt [[1976]]-ban átépítették, ekkor már nem kanyarodott be [[Oszkó]] vasútállomáshoz a pálya, így a falu elvesztette állomását. Az átépítéseket a kisegítő mozdonyok alkalmazásának megszüntetése is indokolta. Az átépítések során felszedték Sorkifalud állomáson a kitérő vágányokat és ezen állomásból megálló lett. Vasvár régi állomásépületét is elbontották, a korábbi megálló- rakodóhelyből pedig egy új kitérővágány megépítésével állomás lett.
A vasútvonal elődjét a ''[[Déli Vasút]]'' társaság építette, a [[Bécs]]–[[Sopron]]–[[Szombathely]]–[[Nagykanizsa]]-vasútvonal részeként. Az építést megelőzően több nyomvonal is szóba jött (Sopron-Sárvár-Karmacs-Sármellék-Zalakomár-Nagykanizsa, Sopron-Sárvár-Türje-Zalavár-Nagykanizsa, Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa, Sopron-Csepreg-Szombathely-Zalaegerszeg-Nagykanizsa nyomvonalak), melyek tervezetei a Vas Megyei Levéltárban fellelhetők. A kapcsolódó vasútvonalak kiépülésével a vonal az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] idején fontos és egyben a leggyorsabb összeköttetést biztosította [[Bécs]] és az [[Adriai-tenger]] kikötői között. A vasútvonalat [[1865]]. [[szeptember 21.|szeptember 21-én]] helyezték üzembe.<ref>Magyar Vasúttörténet 1. kötet, 160. oldal, (Budapest, 1996, {{ISBN|963-552-312-2}})</ref> A vasútvonalon az átadást követően először a Déli Vasút társaság 511-es számú gőzmozdonya haladt végig, melynek legnagyobb megengedett pályasebessége 65&nbsp;km/óra volt.<ref>[http://www.alon.hu/vasut-gysev-mav/150-eves-sopron-szombathely-nagykanizsa-vasutvonal 150 éves a Sopron-Szombathely-Nagykanizsa vasútvonal]</ref> A síkvidéki jellegű vonalon egy jelentősebb műtárgy épült, a 2×25,2&nbsp;m és 3×30,2&nbsp;m nyílású, összesen 141&nbsp;m hosszú híd a [[Rába]] folyó felett. A felépítményt 35,9&nbsp;kg/fm tömegű, „VII” jelű [[sín|vassínekből]] építették. A vasút legnehezebb terepű szakasza a Rába és a [[Zala (folyó)|Zala]] vízválasztóján (a [[Felső-Kemeneshát]]on) való átkelés [[Vasvár]] és [[Pácsony]] között. Az eredetileg több ívet és kisebb bevágásokat tartalmazó szakaszt [[1976]]-ban átépítették, ekkor már nem kanyarodott be [[Oszkó]] vasútállomáshoz a pálya, így a falu elvesztette állomását. Az átépítéseket a kisegítő mozdonyok alkalmazásának megszüntetése is indokolta. Az átépítések során felszedték Sorkifalud állomáson a kitérő vágányokat és ezen állomásból megálló lett. Vasvár régi állomásépületét is elbontották, a korábbi megálló- rakodóhelyből pedig egy új kitérővágány megépítésével állomás lett.


[[Győrvár]]on vasúti aluljáró épült a későbbi [[74-es főút (Magyarország)|74-es főút]] – ma 74185 jelű bekötőúton, amelyet egynyomú útról [[1996]]-ban 10,50&nbsp;m-re szélesítette, de a 4 m-es magasságkorlátozás megmaradt.
[[Győrvár]]on vasúti aluljáró épült a későbbi [[74-es főút (Magyarország)|74-es főút]] – ma 74185 jelű bekötőúton, amelyet egynyomú útról [[1996]]-ban 10,50&nbsp;m-re szélesítette, de a 4 m-es magasságkorlátozás megmaradt.

A lap 2018. december 28., 13:33-kori változata

Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal
Nyílt pálya Sorkifalud -Szombathely között
Nyílt pálya Sorkifalud -Szombathely között
A Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal útvonala
Vonalszám:17
Vonal:17
Hossz:102 km
Nyomtávolság:1435 mm
Üzemeltető:Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút
Maximális sebesség:100 / 80 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal témájú médiaállományokat.
15 Sopron felé
18 Kőszeg felé, 20 Porpác felé
0 Szombathely
1 Szombathely-Rendező
21 Szentgotthárd felé
18 Rum felé
3 Gyöngyöshermán mh.
9 Hatmajor forgalmi kitérő
12 Sorkifalud mh.
14 Szentléránt mh.
19 Püspökmolnári
Rába folyó
Csörnöc-Herpenyő folyó
23 Vasvár
Oszkó mh. (nyomvonal-
korrekció miatt megszűnt)
33 Pácsony
36 Győrvár mh.
38 Gősfa
Vas megye / Zala megye
42 Egervár-Vasboldogasszony
45 Zalaszentlőrinc mh.
25 Zalaegerszeg felé
49 Zalaszentiván
25 Ukk felé
53 Alsónemesapáti mh.
57 Nagykapornak
61 Búcsúszentlászló
69 Zalaszentmihály-Pacsa
73 Pötréte mh.
76 Felsőrajk
79 Kilimán mh.
83 Gelse
89 Magyarszerdahely mh.
90 Udvarhely
92 Újudvar
100 Kanizsavár
30 Balatonszentgyörgy felé
102 Nagykanizsa
30 Gyékényes felé

A Dunántúl nyugati részén fekvő Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút és a MÁV 17-es számú, egyvágányú, részben villamosított vasútvonala. A Szombathely-Zalaszentiván szakasz villamosítása 2016. december 7-én befejeződött, a Zalaszentiván-Nagykanizsa szakasz villamosítása tervezés alatt áll.

Történet

A vasútvonal elődjét a Déli Vasút társaság építette, a BécsSopronSzombathelyNagykanizsa-vasútvonal részeként. Az építést megelőzően több nyomvonal is szóba jött (Sopron-Sárvár-Karmacs-Sármellék-Zalakomár-Nagykanizsa, Sopron-Sárvár-Türje-Zalavár-Nagykanizsa, Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa, Sopron-Csepreg-Szombathely-Zalaegerszeg-Nagykanizsa nyomvonalak), melyek tervezetei a Vas Megyei Levéltárban fellelhetők. A kapcsolódó vasútvonalak kiépülésével a vonal az Osztrák–Magyar Monarchia idején fontos és egyben a leggyorsabb összeköttetést biztosította Bécs és az Adriai-tenger kikötői között. A vasútvonalat 1865. szeptember 21-én helyezték üzembe.[1] A vasútvonalon az átadást követően először a Déli Vasút társaság 511-es számú gőzmozdonya haladt végig, melynek legnagyobb megengedett pályasebessége 65 km/óra volt.[2] A síkvidéki jellegű vonalon egy jelentősebb műtárgy épült, a 2×25,2 m és 3×30,2 m nyílású, összesen 141 m hosszú híd a Rába folyó felett. A felépítményt 35,9 kg/fm tömegű, „VII” jelű vassínekből építették. A vasút legnehezebb terepű szakasza a Rába és a Zala vízválasztóján (a Felső-Kemenesháton) való átkelés Vasvár és Pácsony között. Az eredetileg több ívet és kisebb bevágásokat tartalmazó szakaszt 1976-ban átépítették, ekkor már nem kanyarodott be Oszkó vasútállomáshoz a pálya, így a falu elvesztette állomását. Az átépítéseket a kisegítő mozdonyok alkalmazásának megszüntetése is indokolta. Az átépítések során felszedték Sorkifalud állomáson a kitérő vágányokat és ezen állomásból megálló lett. Vasvár régi állomásépületét is elbontották, a korábbi megálló- rakodóhelyből pedig egy új kitérővágány megépítésével állomás lett.

Győrváron vasúti aluljáró épült a későbbi 74-es főút – ma 74185 jelű bekötőúton, amelyet egynyomú útról 1996-ban 10,50 m-re szélesítette, de a 4 m-es magasságkorlátozás megmaradt.

Győrvár egykori vasútállomása ma Pácsony nevét viseli, a községben 1950. május 1-jén avatták az új vasúti megállót.

Szombathely–Zalaszentiván között 2011. október 1-től az üzemeltetést, december 11-től pedig a közszolgálati személyszállítást a GYSEV vette át.[3]

2016. március 11-én megkezdődött a Szombathely-Zalaszentiván szakasz villamosítása a kivitelező által tett ajánlati ár szerinti nettó 13,3 milliárd forintból. A beruházás eredetileg becsült értéke 9,5 milliárd forint volt, azonban ennél 40%-kal többért vállalta el a kivitelező cég a beruházást, majd 2016. szeptemberében további 427 millió forinttal kiegészítették azt. Így viszont a teljes bekerülési költség a kivitelezés végére már 13,7 milliárd forint lett.[4] A villamosítás mellett korszerűsítik a térvilágítást a vonal öt állomásán – Püspökmolnárin, Vasváron, Pácsonyban, Egervár-Vasboldogasszonyon és Zalaszentivánon – és öt megállóhelyén, továbbá az öt állomás összesen tizenkilenc kitérője új, számítógép-vezérlésű villamos váltófűtést is kap. Négy állomáson és öt megállóhelyen SK+55 centiméteres magasperont építenek ki. 2016. május 17-én reggel befutott a szombathelyi vasútállomásra az utolsó dízel vontatású személyvonat, majd augusztus 15-ig vágányzárat rendeltek el. A munkák befejezésének határideje 2016. ősze volt.[5] A villamosítás 2016. szeptember 29-én elkészült és feszültség alá helyezésre is került. „A projekt legnagyobb nyertesei az utasok“ — ahogy elhangzott 2016. december 7-én az ünnepélyes átadáson.[6]

Zalaszentiván vasútállomásának átépítése 1967-68-ban

Zalaegerszeg vasúti kapcsolatának javítása érdekében a Szombathely-Nagykanizsa, illetve Zalaegerszeg-Boba-Székesfehérvár vasútvonalak összekapcsolását és egynyomra való helyezését határozták el. Korábban a régi nyomvonal Kisfaludpuszta állomásról indulva, a szombathelyi vonal felett felüljárón áthaladva kerülte meg Zalaszentivánt, és továbbhaladva vezetett Alibánfán keresztül Ukk-Boba irányba. A felüljáró alatt a szombathelyi irány változatlan maradt, a felüljáró pillérjei és az elbontott Zalaszentivánt elkerülő nyomvonal műtárgyai állnak még. Az átépítés keretében 1967-ben felépült Zalaszentiván új csomóponti vasútállomása. A korábban egymást külön szinten keresztező, majd ~3 km-re szinte párhuzamosan futó vonalak helyett az új állomáson fonódtak össze, majd ágazott szét a négy irány. Az állomást 1968. október 1-jén avatták fel ünnepélyes keretek között.

Legjelentősebb műtárgya az vasúti nyomvonalnak az 1474+96 hm szelvényben, a régitől 3 km-re épített - alibánfai hat nyílású vasbeton teknőhíd - a Zala felett. A műtárgy végleges, teljes forgalomba helyezése 1967. november 23-án volt. A híd az 1951. évi Vasúti Hídszabályzat szerinti A jelű, 7x25 t ideális terhelésre épült.[7]

Zalaszentiván vasútállomásának átépítése 2005-2010-ben

Lásd a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalról szóló cikkben.

Jövőbeli tervek

A vasútvonal villamosítása 2016. szeptember 29-én elkészült a GYSEV által kezelt Szombathely–Zalaszentiván szakaszon.[8] A MÁV által kezelt Zalaszentiván–Nagykanizsa vonalszakasz villamosítása tervezés alatt áll, megvalósulása a 2020-ig felhasználható IKOP közlekedésfejlesztési forrásokból tervezett. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. még 2017. szeptember 28-án írt ki közbeszerzést „Zalaszentiván–Nagykanizsa (17-es számú) vasútvonal szűk keresztmetszet kiváltás és villamosítás projekt megvalósíthatósági tanulmányának, engedélyezési, kiviteli terveinek és kiviteli tenderdokumentáció műszaki köteteinek összeállítása” címmel, 2017. november 24-én mégis visszaléptek a vasúti tranzit árufuvarozás számára számottevő potenciállal bíró vonalszakasz korszerűsítése elől. A NIF közleménye szerint a projekt az 1846/2017. (XI.14.) Kormányhatározat értelmében kikerült az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) éves fejlesztési keretéből. A korszerűsítés lemondása mögött valószínűleg az állhat, hogy az elmúlt évek során a kivitelezési költségek drasztikusan megemelkedtek az építőiparban, ezért több projektnél meg kellett emelni a támogatási keretösszeget, így a kisebb gazdasági, társadalmi vagy politikai haszonnal bíró beruházások közül néhányról le kellett mondani. Megvalósítására 2021. előtt forrás hiányában kevés realitás maradt.[9]

Forgalom

A vonalon rendszeres a gyorsvonat-közlekedés. Napi négy sebesvonat-pár közlekedik Pécsre. Zalaszentiván állomás jelentős forgalmi csomópont, ugyanis a vasútvonal itt keresztezi a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalat, átszállási lehetőség nyílik Zalaegerszeg és Budapest felé.

Képgaléria

Források