„Latorcai János” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
12akd (vitalap | szerkesztései)
165 329 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
kieg., jav.
7. sor: 7. sor:
| sorszám =
| sorszám =
| megnevezés = ipari és kereskedelemügyi minisztere
| megnevezés = ipari és kereskedelemügyi minisztere
| terminus kezdete = [[1993]]. [[február 24.]]
| terminus kezdete = [[1993]]. [[február 25.]]
| terminus vége = [[1994]]. [[július 15.]]
| terminus vége = [[1994]]. [[július 14.]]
| előd = [[Szabó Iván (politikus)|Szabó Iván]]
| előd = [[Szabó Iván (politikus)|Szabó Iván]]
| utód = [[Pál László (politikus)|Pál László]]
| utód = [[Pál László (politikus)|Pál László]]
| állam2 =
| állam2 =
| megnevezés2 =
| megnevezés2 = Az [[Országgyűlés]] alelnöke
| terminus kezdete2=
| terminus kezdete2= [[2010]]. [[május 14.]]
| terminus vége2 =
| terminus vége2 =
| előd2 =
| előd2 = [[Harrach Péter]]
| utód2 =
| utód2 =
| állam3 =
| állam3 =
35. sor: 35. sor:
}}
}}


'''Latorcai János''' ([[Békés]], [[1944]]. [[május 9.]] –) gépészmérnök, politikus, országgyűlési képviselő, az Országgyűlés alelnöke.
'''Latorcai János''' ([[Békés]], [[1944]]. [[május 9.]] –) gépészmérnök, politikus. 1993 és 1994 között ipari és kereskedelmi miniszter, 1994-től országgyűlési képviselő, 2010-től az Országgyűlés alelnöke.


== Életpályája ==
== Életpályája ==
41. sor: 41. sor:
[[1962]]-ben érettségizett [[Mezőtúr]]on, majd az [[esztergom]]i Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikumban tanult, ahol [[1965]]-ben vegyipari technikusi képesítést szerzett. Ezután a [[Miskolci Egyetem|Nehézipari Műszaki Egyetemen]] tanult, ahol [[1971]]-ben gépészmérnöki diplomát szerzett. [[1976]]-ban doktorált.
[[1962]]-ben érettségizett [[Mezőtúr]]on, majd az [[esztergom]]i Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikumban tanult, ahol [[1965]]-ben vegyipari technikusi képesítést szerzett. Ezután a [[Miskolci Egyetem|Nehézipari Műszaki Egyetemen]] tanult, ahol [[1971]]-ben gépészmérnöki diplomát szerzett. [[1976]]-ban doktorált.


⚫
[[1965]]-ben a Textilipari Kutatóintézet tudományos munkatársa lett, majd [[1971]]-ben az Élelmiszeripari Főiskolán tanársegédi állást kapott. [[1975]]-től a [[Szociális és Munkaügyi Minisztérium|Munkaügyi Minisztérium]] tudományos munkatársa, majd osztályvezető-helyettese volt. [[1976]]-tól [[1992]]-ig a [[Budapesti Műszaki Egyetem]] adjunktusa volt. [[1989]]-től a [[FÉG]] szolgáltató leányvállalatánál dolgozott főmérnökként, majd a FÉG gyártásfejlesztési főmérnöke, később vezérigazgató-helyettese, majd annak vezérigazgatója. [[1991]]-től az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium ipargazdasági, majd 1992-től iparpolitikai főosztályának vezetője volt. [[1991]]-től tagja a [[Rába Rt.]] vállalati tanácsának, majd egy ideig igazgatósági elnöke volt a cégnek.
=== Műszaki pályafutása ===


⚫
[[1965]]-ben a Textilipari Kutatóintézet tudományos munkatársa lett, majd [[1971]]-ben az Élelmiszeripari Főiskolán tanársegédi állást kapott. [[1975]]-től a [[Szociális és Munkaügyi Minisztérium|Munkaügyi Minisztérium]] tudományos munkatársa, majd osztályvezető-helyettese volt. [[1976]]-tól [[1992]]-ig a [[Budapesti Műszaki Egyetem]] adjunktusa volt.

[[1989]]-től a [[FÉG]] szolgáltató leányvállalatánál dolgozott főmérnökként, majd a FÉG gyártásfejlesztési főmérnöke, később vezérigazgató-helyettese, majd annak vezérigazgatója.

[[1991]]-től az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium ipargazdasági, majd 1992-től iparpolitikai főosztályának vezetője volt. [[1991]]-től tagja a [[Rába Rt.]] vállalati tanácsának, majd egy ideig igazgatósági elnöke volt a cégnek.

=== Közéleti pályafutása ===
[[1993]]-ban lépett be a [[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]]-be. [[1993]] februárjában [[Szabó Iván (politikus)|Szabó Iván]] utódjaként ipari és kereskedelmi miniszterré nevezték ki [[Antall József (politikus, 1932–1993)|Antall József]] akkori miniszterelnök [[Antall-kormány|kormányába]]. Posztját [[Boross Péter]] miniszterelnöksége alatt is megtartotta. Az [[Jelenkori magyarországi országgyűlési választások#Az 1994-es választás|1994-es országgyűlési választáson]] pártja országos listájáról szerzett mandátumot. Az ez évi önkormányzati választáson a polgári oldal főpolgármester-jelöltje. A gazdasági bizottság alelnökeként tevékenykedett. [[1994]]-ben a [[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]] alelnökévé választották, majd [[1995]]-ben a párt országos választmányának elnökévé választották. [[1997]]-ben több párttársával együtt megalapítója az [[Magyar Kereszténydemokrata Szövetség|MKDSZ]]-nek, ami miatt kizárják pártjából és frakciójából, valamint az akkori [[Házszabály]] rendelkezése miatt elvesztette bizottsági tagságát is. Rövid független képviselői tevékenység után csatlakozott a [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-frakcióhoz, annak egyik helyettes vezetője lett. Új frakciója javaslatára újra a gazdasági bizottság alelnöke lett.
[[1993]]-ban lépett be a [[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]]-be. [[1993]] februárjában [[Szabó Iván (politikus)|Szabó Iván]] utódjaként ipari és kereskedelmi miniszterré nevezték ki [[Antall József (politikus, 1932–1993)|Antall József]] akkori miniszterelnök [[Antall-kormány|kormányába]]. Posztját [[Boross Péter]] miniszterelnöksége alatt is megtartotta. Az [[Jelenkori magyarországi országgyűlési választások#Az 1994-es választás|1994-es országgyűlési választáson]] pártja országos listájáról szerzett mandátumot. Az ez évi önkormányzati választáson a polgári oldal főpolgármester-jelöltje. A gazdasági bizottság alelnökeként tevékenykedett. [[1994]]-ben a [[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]] alelnökévé választották, majd [[1995]]-ben a párt országos választmányának elnökévé választották. [[1997]]-ben több párttársával együtt megalapítója az [[Magyar Kereszténydemokrata Szövetség|MKDSZ]]-nek, ami miatt kizárják pártjából és frakciójából, valamint az akkori [[Házszabály]] rendelkezése miatt elvesztette bizottsági tagságát is. Rövid független képviselői tevékenység után csatlakozott a [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-frakcióhoz, annak egyik helyettes vezetője lett. Új frakciója javaslatára újra a gazdasági bizottság alelnöke lett.


A lap 2018. december 26., 14:47-kori változata

Latorcai János
A Magyar Köztársaság ipari és kereskedelemügyi minisztere
Hivatali idő
1993. február 25. – 1994. július 14.
ElődSzabó Iván
UtódPál László
Az Országgyűlés alelnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2010. május 14.
ElődHarrach Péter
Született1944. május 9. (79 éves)
Békés
PártKereszténydemokrata Néppárt
GyermekeiLatorcai Csaba
Foglalkozás
A Wikimédia Commons tartalmaz Latorcai János témájú médiaállományokat.

Latorcai János (Békés, 1944. május 9. –) gépészmérnök, politikus. 1993 és 1994 között ipari és kereskedelmi miniszter, 1994-től országgyűlési képviselő, 2010-től az Országgyűlés alelnöke.

Életpályája

1962-ben érettségizett Mezőtúron, majd az esztergomi Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikumban tanult, ahol 1965-ben vegyipari technikusi képesítést szerzett. Ezután a Nehézipari Műszaki Egyetemen tanult, ahol 1971-ben gépészmérnöki diplomát szerzett. 1976-ban doktorált.

1965-ben a Textilipari Kutatóintézet tudományos munkatársa lett, majd 1971-ben az Élelmiszeripari Főiskolán tanársegédi állást kapott. 1975-től a Munkaügyi Minisztérium tudományos munkatársa, majd osztályvezető-helyettese volt. 1976-tól 1992-ig a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa volt. 1989-től a FÉG szolgáltató leányvállalatánál dolgozott főmérnökként, majd a FÉG gyártásfejlesztési főmérnöke, később vezérigazgató-helyettese, majd annak vezérigazgatója. 1991-től az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium ipargazdasági, majd 1992-től iparpolitikai főosztályának vezetője volt. 1991-től tagja a Rába Rt. vállalati tanácsának, majd egy ideig igazgatósági elnöke volt a cégnek.

1993-ban lépett be a KDNP-be. 1993 februárjában Szabó Iván utódjaként ipari és kereskedelmi miniszterré nevezték ki Antall József akkori miniszterelnök kormányába. Posztját Boross Péter miniszterelnöksége alatt is megtartotta. Az 1994-es országgyűlési választáson pártja országos listájáról szerzett mandátumot. Az ez évi önkormányzati választáson a polgári oldal főpolgármester-jelöltje. A gazdasági bizottság alelnökeként tevékenykedett. 1994-ben a KDNP alelnökévé választották, majd 1995-ben a párt országos választmányának elnökévé választották. 1997-ben több párttársával együtt megalapítója az MKDSZ-nek, ami miatt kizárják pártjából és frakciójából, valamint az akkori Házszabály rendelkezése miatt elvesztette bizottsági tagságát is. Rövid független képviselői tevékenység után csatlakozott a Fidesz-frakcióhoz, annak egyik helyettes vezetője lett. Új frakciója javaslatára újra a gazdasági bizottság alelnöke lett.

Az 1998-as országgyűlési választáson a Fidesz jelöltjeként az Esztergom központú választókerületben szerzett egyéni mandátumot. Az őszi önkormányzati választáson újra a polgári pártok főpolgármester-jelölje, de ezúttal is alulmarad Demszky Gáborral szemben. A Fidesz-frakció helyettes vezetője és a gazdasági bizottság elnöke volt. 1998 és 2002 között kétszer próbálta elérni, hogy Esztergom megkapja a megyei jogú város rangot.[1] A 2002-es országgyűlési választáson a Fidesz és az MDF Komárom-Esztergom megyei területi listájáról szerzett mandátumot. A gazdasági bizottság alelnöke volt.

2002-ben az újjáalakult KDNP alelnökévé választották, 2003 óta az országos választmány elnöke. 2006-ban a Fidesz és a KDNP közös országos listájáról szerzett mandátumot, 2010-ben pedig a Békés megyei területi listáról. 2010-ben az Országgyűlés egyik alelnökévé választották.

Több civil egyesület tagja.

Családja

Nős, felesége közgazdász és ikonfestő. Két felnőtt gyermek édesapja, nagyobbik fia a II. kerületi képviselő-testület tagja.

Források és jegyzetek

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Latorcai_János&oldid=20816425”