„Munkaidőkeret” változatai közötti eltérés

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
8. sor: 8. sor:


A munkaidőkeret hossza általában legfeljebb négy hónap lehet; bizonyos munkatípusok (megszakítás nélküli vagy [[műszak|többműszakos]] munka, [[idényjellegű munka]], [[készenléti jellegű munkakör]], valamint polgári repülésben, belföldi és nemzetközi közúti személyszállításban és árufuvarozásban, a menetrend szerinti helyi és helyközi közúti személyszállításban, vasúti személyszállításban és árufuvarozásban, vagy kikötőben foglalkoztatott munkavállalók) esetén hat hónap. [[Kollektív szerződés]]sel a munkaidőkeret kiterjeszthető egy évre (a Munka Törvénykönyve [[túlóratörvény|2019. január 1-jén hatályba lépő módosításával]] három évre<ref>{{Cite web |url=https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1800116.TV&timeshift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT |title=2018. évi CXVI. törvény |accessdate=2018-12-25 |work=net.jogtar.hu |publisher=Wolters Kluwer Hungary}}</ref>).<ref>{{Cite web |url=https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV#pr580id |title=2012. évi I. törvény 94. § |accessdate=2018-12-25 |work=net.jogtar.hu |publisher=Wolters Kluwer Hungary}}</ref>
A munkaidőkeret hossza általában legfeljebb négy hónap lehet; bizonyos munkatípusok (megszakítás nélküli vagy [[műszak|többműszakos]] munka, [[idényjellegű munka]], [[készenléti jellegű munkakör]], valamint polgári repülésben, belföldi és nemzetközi közúti személyszállításban és árufuvarozásban, a menetrend szerinti helyi és helyközi közúti személyszállításban, vasúti személyszállításban és árufuvarozásban, vagy kikötőben foglalkoztatott munkavállalók) esetén hat hónap. [[Kollektív szerződés]]sel a munkaidőkeret kiterjeszthető egy évre (a Munka Törvénykönyve [[túlóratörvény|2019. január 1-jén hatályba lépő módosításával]] három évre<ref>{{Cite web |url=https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1800116.TV&timeshift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT |title=2018. évi CXVI. törvény |accessdate=2018-12-25 |work=net.jogtar.hu |publisher=Wolters Kluwer Hungary}}</ref>).<ref>{{Cite web |url=https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV#pr580id |title=2012. évi I. törvény 94. § |accessdate=2018-12-25 |work=net.jogtar.hu |publisher=Wolters Kluwer Hungary}}</ref>

Az [[Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség|OMMF]] 2004-es ellenőrzése idején a munkaidőkeretet jellemzően a kereskedelemben, a vendéglátásban, a benzinkutaknál és az építőiparban alkalmazták.<ref>{{Cite web|url=https://munkaugyilevelek.hu/2005/01/a-munkaidokeret-szabalyai/|title=A munkaidőkeret szabályai|work=A Munkaadó Lapja|date=2005-01-15|accesdate=2018-12-25}}</ref>


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==

A lap 2018. december 26., 03:20-kori változata

A munkaidőkeret az az időszak, amin belül a munkaidő rugalmasan osztható be; a szokásos megkötéseknek (heti öt nap, napi nyolc óra) ilyenkor nem minden héten, hanem csak a munkaidőkeret egészére számított átlagban kell teljesülnie. Például heti öt munkanap helyett a kéthetes munkaidőkeretben beosztott alkalmazott dolgozhat páros heteken hat napot, páratlan heteken négy napot.

A munkaidőkeret az elszámolási időszak alternatívája; mindkettő lehetővé teszi a munkaidő rugalmas beosztását, hogy a szerződésben megszabott óraszámnak csak egy hosszabb időszak átlagában kelljen teljesülnie, de a munkaidőkeret esetében ezek az időszakok egymást követik, elszámolási időszak alkalmazásakor pedig hetente kezdődnek és párhuzamosan futnak.[1] A ledolgozott órák számát a munkaidőkeret végén kell összeszámolni, és ha a munkavállaló többet dolgozott a keretben előírt óraszámnál, ekkor kell a bérpótlékot kifizetni. A túlmunka független a munkaidőkerettől; a keretben egy adott napra elrendelhető nyolcnál több óra, és ez nem számít túlmunkának, de az előre elrendelt időn kívüli munka igen, valamint a vasárnap és munkaszüneti napon történő munkavégzés is.[2][3]

Az egy napra jutó munkaidő (teljes munkaidős foglalkoztatás esetén) munkaidőkeret alkalmazásával sem lehet kevesebb négy óránál, és nem lehet több tizenkét óránál (a túlórákat is beleszámítva), valamint (heti átlagban) heti negyvennyolc óránál; kivétel ez alól a készenléti jellegű munkakör, vagy ha az alkalmazott a munkáltató hozzátartozója.[4] Fiatalkorú munkavállalót naponta legfeljebb nyolc órát lehet foglalkoztatni, legfeljebb egyhetes munkaidőkeretben, és a heti pihenőnap és pihenőidő egyenlőtlenül nem osztható be.[5]

A munkaidőkeretet a munkáltató egyoldalúan határozhatja meg; bevezetéséhez vagy módosításához nincs szükség szerződésre, azonban írásban ki kell hirdetni. Várandós vagy legfeljebb három éves gyermeket nevelő anya, vagy legfeljebb három éves gyermeket nevelő egyedülálló szülő esetén a munkáltató csak a munkavállaló beleegyezésével alkalmazhat munkaidőkeretet.[6]

A munkaidőkeret hossza általában legfeljebb négy hónap lehet; bizonyos munkatípusok (megszakítás nélküli vagy többműszakos munka, idényjellegű munka, készenléti jellegű munkakör, valamint polgári repülésben, belföldi és nemzetközi közúti személyszállításban és árufuvarozásban, a menetrend szerinti helyi és helyközi közúti személyszállításban, vasúti személyszállításban és árufuvarozásban, vagy kikötőben foglalkoztatott munkavállalók) esetén hat hónap. Kollektív szerződéssel a munkaidőkeret kiterjeszthető egy évre (a Munka Törvénykönyve 2019. január 1-jén hatályba lépő módosításával három évre[7]).[8]

Az OMMF 2004-es ellenőrzése idején a munkaidőkeretet jellemzően a kereskedelemben, a vendéglátásban, a benzinkutaknál és az építőiparban alkalmazták.[9]

Jegyzetek

  1. ↑ Dihen Lajosné: Így alkalmazható az elszámolási időszak. Adó Online, 2015. október 5. (Hozzáférés: 2018. december 25.)
  2. ↑ Hajdu-Dudás Mária: A munkaidő keret szabályai. Juhász Adószakértő Iroda, 2018. január 4. (Hozzáférés: 2018. december 25.)
  3. ↑ Szörényi Marianna: Munkaidőkeret a gyakorlatban – 1. rész. 5percAdó, 2018. június 20. (Hozzáférés: 2018. december 25.)
  4. ↑ 2012. évi I. törvény 99. §. net.jogtar.hu. Wolters Kluwer Hungary. (Hozzáférés: 2018. december 25.)
  5. ↑ 2012. évi I. törvény 114. §. net.jogtar.hu. Wolters Kluwer Hungary. (Hozzáférés: 2018. december 25.)
  6. ↑ 2012. évi I. törvény 113. §. net.jogtar.hu. Wolters Kluwer Hungary. (Hozzáférés: 2018. december 25.)
  7. ↑ 2018. évi CXVI. törvény. net.jogtar.hu. Wolters Kluwer Hungary. (Hozzáférés: 2018. december 25.)
  8. ↑ 2012. évi I. törvény 94. §. net.jogtar.hu. Wolters Kluwer Hungary. (Hozzáférés: 2018. december 25.)
  9. ↑ A munkaidőkeret szabályai. A Munkaadó Lapja, 2005. január 15.

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Munkaidőkeret&oldid=20815279”