„Munkaidőkeret” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tgr (vitalap | szerkesztései) funkció nélküli forráshivatkozás ki |
Tgr (vitalap | szerkesztései) a 36 hónap az pont három év, csak kevésbé olvasóbarát |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
A munkaidőkeretet a munkáltató egyoldalúan határozhatja meg; bevezetéséhez vagy módosításához nincs szükség szerződésre, azonban írásban ki kell hirdetni. A 2019-től hatályos módosítás szerint a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja.<ref>{{Cite web |url=https://www.hrportal.hu/hr/tulora-2019-20181214.html |title=Túlóra 2019 |accessdate=2018-12-25|publisher=hrportal.hu}}</ref> |
A munkaidőkeretet a munkáltató egyoldalúan határozhatja meg; bevezetéséhez vagy módosításához nincs szükség szerződésre, azonban írásban ki kell hirdetni. A 2019-től hatályos módosítás szerint a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja.<ref>{{Cite web |url=https://www.hrportal.hu/hr/tulora-2019-20181214.html |title=Túlóra 2019 |accessdate=2018-12-25|publisher=hrportal.hu}}</ref> |
||
A munkaidőkeret hossza általában legfeljebb négy hónap lehet; bizonyos munkatípusok (megszakítás nélküli vagy [[Műszak|többműszakos]] munka, [[idényjellegű munka]], [[készenléti jellegű munkakör]], valamint polgári repülésben, belföldi és nemzetközi közúti személyszállításban és árufuvarozásban, a menetrend szerinti helyi és helyközi közúti személyszállításban, vasúti személyszállításban és árufuvarozásban, vagy kikötőben foglalkoztatott munkavállalók) esetén hat hónap. [[Kollektív szerződés|Kollektív szerződéssel]] a munkaidőkeret kiterjeszthető |
A munkaidőkeret hossza általában legfeljebb négy hónap lehet; bizonyos munkatípusok (megszakítás nélküli vagy [[Műszak|többműszakos]] munka, [[idényjellegű munka]], [[készenléti jellegű munkakör]], valamint polgári repülésben, belföldi és nemzetközi közúti személyszállításban és árufuvarozásban, a menetrend szerinti helyi és helyközi közúti személyszállításban, vasúti személyszállításban és árufuvarozásban, vagy kikötőben foglalkoztatott munkavállalók) esetén hat hónap. [[Kollektív szerződés|Kollektív szerződéssel]] a munkaidőkeret kiterjeszthető egy évre (a [[túlóratörvény]]nek is nevezett 2018. évi CXVI. törvény 2019. január 1-jei hatályba lépése után három évre<ref>{{Cite web |url=https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1800116.TV×hift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT |title=2018. évi CXVI. törvény |accessdate=2018-12-25 |work=net.jogtar.hu |publisher=Wolters Kluwer Hungary}}</ref>). Fiatalkorú munkavállaló nem foglalkoztatható egy hétnél hosszabb munkaidőkeretben.<ref>{{Cite web |url=https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV#pr580id |title=2012. évi I. törvény 94. § |accessdate=2018-12-25 |work=net.jogtar.hu |publisher=Wolters Kluwer Hungary}}</ref><ref name=":1">{{Cite web |url=https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV#pr743id |title=2012. évi I. törvény 114. § |accessdate=2018-12-25 |work=net.jogtar.hu |publisher=Wolters Kluwer Hungary}}</ref> |
||
A munkaidőkeretet a [[Munka Törvénykönyve]] 2012-es megújítása vezette be a magyar jogba. Részben a német munkajogon alapul, ahol a heti maximális megengedett munkaidő féléves átlagban van szabályozva.<ref>{{Cite web |url=https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/rabszolgatorveny-tulora-nyugdij-audi-munkaidokeret.674982.html |title=Német modellre épült a magyar munkaidőtörvény - a különbség meghökkentő |accessdate=2018-12-25 |author=K. Kiss Gergely |work=Napi.hu}}</ref> |
A munkaidőkeretet a [[Munka Törvénykönyve]] 2012-es megújítása vezette be a magyar jogba. Részben a német munkajogon alapul, ahol a heti maximális megengedett munkaidő féléves átlagban van szabályozva.<ref>{{Cite web |url=https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/rabszolgatorveny-tulora-nyugdij-audi-munkaidokeret.674982.html |title=Német modellre épült a magyar munkaidőtörvény - a különbség meghökkentő |accessdate=2018-12-25 |author=K. Kiss Gergely |work=Napi.hu}}</ref> |
||
A lap 2018. december 26., 01:21-kori változata
A munkaidőkeret az az időszak, amin belül a munkaidő rugalmasan osztható be; a szokásos megkötéseknek (heti öt nap, napi nyolc óra) ilyenkor nem minden héten, hanem csak a munkaidőkeret egészére számított átlagban kell teljesülnie. Például heti öt munkanap helyett a kéthetes munkaidőkeretben beosztott alkalmazott dolgozhat páros heteken hat napot, páratlan heteken négy napot.
A munkaidőkeret az elszámolási időszak alternatívája; mindkettő lehetővé teszi a munkaidő rugalmas beosztását, hogy a szerződésben megszabott óraszámnak csak egy hosszabb időszak átlagában kelljen teljesülnie, de a munkaidőkeret esetében ezek az időszakok egymást követik, elszámolási időszak alkalmazásakor pedig hetente kezdődnek és párhuzamosan futnak.[1] A ledolgozott órák számát a munkaidőkeret végén kell összeszámolni, és ha a munkavállaló többet dolgozott a keretben előírt óraszámnál, ekkor kell a bérpótlékot kifizetni. A túlmunka független a munkaidőkerettől; a keretben egy adott napra elrendelhető nyolcnál több óra, és ez nem számít túlmunkának, de az előre elrendelt időn kívüli munka igen, valamint a vasárnap és munkaszüneti napon történő munkavégzés is.[2][3]
Az egy napra jutó munkaidő (teljes munkaidős foglalkoztatás esetén) munkaidőkeret alkalmazásával sem lehet kevesebb négy óránál, és nem lehet több tizenkét óránál (a túlórákat is beleszámítva), valamint (heti átlagban) heti negyvennyolc óránál; kivétel ez alól a készenléti jellegű munkakör, vagy ha az alkalmazott a munkáltató hozzátartozója.[4]
A munkaidőkeretet a munkáltató egyoldalúan határozhatja meg; bevezetéséhez vagy módosításához nincs szükség szerződésre, azonban írásban ki kell hirdetni. A 2019-től hatályos módosítás szerint a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja.[5]
A munkaidőkeret hossza általában legfeljebb négy hónap lehet; bizonyos munkatípusok (megszakítás nélküli vagy többműszakos munka, idényjellegű munka, készenléti jellegű munkakör, valamint polgári repülésben, belföldi és nemzetközi közúti személyszállításban és árufuvarozásban, a menetrend szerinti helyi és helyközi közúti személyszállításban, vasúti személyszállításban és árufuvarozásban, vagy kikötőben foglalkoztatott munkavállalók) esetén hat hónap. Kollektív szerződéssel a munkaidőkeret kiterjeszthető egy évre (a túlóratörvénynek is nevezett 2018. évi CXVI. törvény 2019. január 1-jei hatályba lépése után három évre[6]). Fiatalkorú munkavállaló nem foglalkoztatható egy hétnél hosszabb munkaidőkeretben.[7][8]
A munkaidőkeretet a Munka Törvénykönyve 2012-es megújítása vezette be a magyar jogba. Részben a német munkajogon alapul, ahol a heti maximális megengedett munkaidő féléves átlagban van szabályozva.[9]
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ Dihen Lajosné: Így alkalmazható az elszámolási időszak. Adó Online, 2015. október 5. (Hozzáférés: 2018. december 25.)
- ↑ Hajdu-Dudás Mária: A munkaidő keret szabályai. Juhász Adószakértő Iroda, 2018. január 4. (Hozzáférés: 2018. december 25.)
- ↑ Szörényi Marianna: Munkaidőkeret a gyakorlatban – 1. rész. 5percAdó, 2018. június 20. (Hozzáférés: 2018. december 25.)
- ↑ 2012. évi I. törvény 99. §. net.jogtar.hu. Wolters Kluwer Hungary. (Hozzáférés: 2018. december 25.)
- ↑ Túlóra 2019. hrportal.hu. (Hozzáférés: 2018. december 25.)
- ↑ 2018. évi CXVI. törvény. net.jogtar.hu. Wolters Kluwer Hungary. (Hozzáférés: 2018. december 25.)
- ↑ 2012. évi I. törvény 94. §. net.jogtar.hu. Wolters Kluwer Hungary. (Hozzáférés: 2018. december 25.)
- ↑ 2012. évi I. törvény 114. §. net.jogtar.hu. Wolters Kluwer Hungary. (Hozzáférés: 2018. december 25.)
- ↑ K. Kiss Gergely: Német modellre épült a magyar munkaidőtörvény - a különbség meghökkentő. Napi.hu. (Hozzáférés: 2018. december 25.)
Külső hivatkozások
- Bardócz Iván: Munkaidőkeret és elszámolási időszak. Adó Online, 2015. április 15. (Hozzáférés: 2018. december 25.)
- Bardócz Iván: Munkaidőkeret és elszámolási időszak II.. Adó Online, 2015. május 4. (Hozzáférés: 2018. december 25.)