„Honoré d’Autun” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a kötőjel nélkül |
a {{Latin írók}} eltávolítása (WP:BÜ), apróbb javítások |
||
| 24. sor: | 24. sor: | ||
== Élete és munkássága == |
== Élete és munkássága == |
||
Talán Dél-Németországban, de elképzelhető, hogy Angliában született 1080 körül. [[Canterburyi Szent Anzelm]] tanítványa volt, aki nagy hatást gyakorolt rá. 1097-ben [[Regensburg|Ratisbonne]] mellett kolostorba vonult egy ''Augustoduna'' nevű helyen. Életének hátralévő részét arra fordította, hogy a klérus számára írt tankönyveket, és összefoglalásokat. |
Talán Dél-Németországban, de elképzelhető, hogy Angliában született 1080 körül. [[Canterburyi Szent Anzelm]] tanítványa volt, aki nagy hatást gyakorolt rá. 1097-ben [[Regensburg|Ratisbonne]] mellett kolostorba vonult egy ''Augustoduna'' nevű helyen. Életének hátralévő részét arra fordította, hogy a klérus számára írt tankönyveket, és összefoglalásokat. |
||
Rendkívül elhivatott volt a tudományok iránt – tőle származik a híres kijelentés, mely szerint ''„Az ember számára a tudatlanság száműzetés, míg a tudás az otthon”''. Számára a tudomány egy vándorút a száműzetésből az otthon felé. Felrúgta [[Hét szabad művészet|a hét szabad művészet]] ókorból származó elvét, és olyan új tudományágakat kreált, nyolcadik tudományként, mint az orvostudomány, amelyben [[Hippokratész]] betegségekről és gyógymódokról szóló tanait ismertette meg az olvasókkal. A kilencedik tudomány számára a mechanika, a tizedik a közgazdaság. |
Rendkívül elhivatott volt a tudományok iránt – tőle származik a híres kijelentés, mely szerint ''„Az ember számára a tudatlanság száműzetés, míg a tudás az otthon”''. Számára a tudomány egy vándorút a száműzetésből az otthon felé. Felrúgta [[Hét szabad művészet|a hét szabad művészet]] ókorból származó elvét, és olyan új tudományágakat kreált, nyolcadik tudományként, mint az orvostudomány, amelyben [[Hippokratész]] betegségekről és gyógymódokról szóló tanait ismertette meg az olvasókkal. A kilencedik tudomány számára a mechanika, a tizedik a közgazdaság. |
||
| 86. sor: | 86. sor: | ||
* [[Patrologia Latina]] |
* [[Patrologia Latina]] |
||
{{Latin írók}} |
|||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
||
{{Portál|középkor||vallás}} |
{{Portál|középkor||vallás}} |
||
A lap 2018. december 21., 20:41-kori változata
| Autuni Honorius | |
| Német-római Birodalom – Középkori teológia – | |
_Delw%27r_Byd.jpg) | |
| Élete | |
| Született | 1080 körül |
| Elhunyt | 1154 |
| Pályafutása | |
| Hatottak rá | Canterburyi Szent Anzelm |
| Fontosabb művei | Elucidarium |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Autuni Honorius témájú médiaállományokat. | |
Honoré d'Autun, magyarosan Autuni Honorius (latinul: Honorius Augustudonensis), (1080 körül – 1154) latin nyelven író középkori német vagy angol származású, a Német-római Birodalom területén működő keresztény teológus, történetíró.
Élete és munkássága
Talán Dél-Németországban, de elképzelhető, hogy Angliában született 1080 körül. Canterburyi Szent Anzelm tanítványa volt, aki nagy hatást gyakorolt rá. 1097-ben Ratisbonne mellett kolostorba vonult egy Augustoduna nevű helyen. Életének hátralévő részét arra fordította, hogy a klérus számára írt tankönyveket, és összefoglalásokat.
Rendkívül elhivatott volt a tudományok iránt – tőle származik a híres kijelentés, mely szerint „Az ember számára a tudatlanság száműzetés, míg a tudás az otthon”. Számára a tudomány egy vándorút a száműzetésből az otthon felé. Felrúgta a hét szabad művészet ókorból származó elvét, és olyan új tudományágakat kreált, nyolcadik tudományként, mint az orvostudomány, amelyben Hippokratész betegségekről és gyógymódokról szóló tanait ismertette meg az olvasókkal. A kilencedik tudomány számára a mechanika, a tizedik a közgazdaság.
Rengeteg művet hagyott hátra, melyek közül kettő emelkedik ki. Az Elucidarium összefoglalja a teológia rendszerét. Az Imago Mundi földrajzzal és csillagászattal foglalkozik, valamint bemutatja a világ történetét.
Műveinek listája[1]
- De philosophia mundi
- De solis affectionibus
- De imagine mundi
- Summa totius de omnimoda historia
- De scriptoribus ecclesiasticis
- Hexaemeron
- De decem plagis Aegypti spiritualiter
- Exposotio psalmorum selectorum
- Quastiones et responsiones in Proverbia et Ecclesiasten
- Exposotio in Cantica canticorum
- Sigillum B. Mariae
- Gemma animae
- Sacramentarium
- Speculum Ecclesiae
- Elucidarium
- Liber duodecim quaestionum
- Libellus octo quaestionum
- Inevitabile sive Dialogus de libero arbitrio
- Scala coeli maior
- Scala coeli minor
- De anima exsilio et patria
- De vita claustrali
- Eucharisticon
- Summa gloria de Apostolico et Augusto
Jegyzetek
- ↑ A Patrologia Latina 172. kötete alapján
Források
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Honorius Augustodunensis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Magyar nyelvű forrás
- Fináczy Ernő: A középkori nevelés története. – Vezérfonal egyetemi előadásokhoz – Budapest (1914; 1926; 1985). ISBN 963 02 3492 0
