„Krieger Sámuel (térképész)” változatai közötti eltérés

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Inritter (vitalap | szerkesztései)
13 538 szerkesztés
3. sor: 3. sor:
}}
}}
[[Kép:Regni Hungariae in suos circulos et comitatus divisi tabula nova.jpg|bélyegkép|265px|Regni Hungariae in suos circulos et comitatus divisi tabula nova (1785)]]
[[Kép:Regni Hungariae in suos circulos et comitatus divisi tabula nova.jpg|bélyegkép|265px|Regni Hungariae in suos circulos et comitatus divisi tabula nova (1785)]]
'''Krieger Sámuel''' ([[Eperjes (Szlovákia)|Eperjes]], 1730 körül – 1785–90 körül) földmérő mérnök, térképész.
'''Krieger Sámuel''' ([[Eperjes (Szlovákia)|Eperjes]], 1730 körül – 1785–90 körül) földmérő mérnök, térképész.
⚫
== Élete ==


⚫
== Élete ==
Tanulmányait 1766 és 1768 között a [[bécs]]i hadmérnöki akadémián végezte. Előbb [[Sopron vármegye]] mérnökeként kezdett dolgozni, majd 1779-től évi 800 forintos fizetéssel a [[Helytartótanács]], ill. a Hajózási Igazgatóság, később az Országos Építészeti Igazgatóság királyi mérnöke lett. Korának egyik elismert szaktekintélyeként felvételei nagy felkészültségről tanúskodnak, de összefoglaló lapjai nem érik el [[Mikoviny Sámuel]] jóval korábbi munkáinak színvonalát. Térképein az „operans Mathematikus" („munkálkodó mérnök") címet használta.<ref name=Bendefy1972/> A Helytartótanács 1771 végén elrendelte a tolnai [[Sárvíz (folyó)|Sárvíz]] mente vízmérnöki felmérését és lecsapolási tervének elkészítését, majd röviddel ezt követően a Balaton hasonló felmérését is.<ref>[http://archive.li/BdVtl#selection-237.51-237.233 Honismeret 2000/2, Vízimunkálatok a Sió-Kapos-Sárvíz vízrendszerén a XVIII-XIX. században], archive.li</ref> Báró Sigray Károly királyi biztos 1772-ben az érintett megyék képviselőivel, valamint Böhm Ferenc és Krieger Sámuel földmérő mérnökökkel<ref>[https://mult-kor.hu/20140722_igy_abrazoltak_a_balatont_az_ujkorban Így ábrázolták a Balatont az újkorban], mult-kor.hu</ref> bejárta [[Simontornya|Simontornyától]] [[Siófok]]ig a [[Sió]]t és a [[Kapos]]t, és a malom­gátak hibás elhelyezéséből eredő bajokat tanulmányozták.<ref>[https://szarazmalom.files.wordpress.com/2011/11/vizimalmok_szelmalmok_szarazmalmok.pdf Balázs György: Vízimalmok, szárazmalmok, szélmalmok a 18-19. században], szarazmalom.files.wordpress.com</ref> Krieger [[1776]]-ban készített tervet a [[Sió]]<ref>[https://maps.hungaricana.hu/hu/OSZKTerkeptar/2264/ elaboravit Samuel Krieger Mappa exhibens fluvium Sio a lacum Balaton usque confluxum cum fluvio Sárviz.], maps.hungaricana.hu</ref>, a [[Kapos]] szabályozására és a [[Balaton]] tavának a lecsapolására<ref name=Bendefy>[https://library.hungaricana.hu/hu/view/HidrologiaiTajekoztato_1973/?pg=67&layout=s DR. Bendefy László: Krieger Sámuel 1776. év tervezete a Ralaton lecsapolásáról ], library.hungaricana.hu</ref><ref>[https://24.hu/tudomany/2014/07/23/le-akartak-csapolni-a-balatont/ Le akarták csapolni a Balatont], 24.hu</ref> és részt vett a korabeli szabályozási munkálatok felülvizsgálatában. Elkészítette a Balaton kiszárítási tervét, tervei szerint három fokozatban képzelte el a tó hatalmas víztömegének elvezetését, a víz elvezetése után csak egy keskeny hajózható csatornát hagytak volna meg, aminek a nyomvonala végig vezetett volna a tó egész hosszában, Keszthelytől Siófokig.<ref>[http://www.hetek.hu/eletmod/201708/a_balaton_dicserete A Balaton dicsérete], hetek.hu</ref> A kiszárításra vonatkozó tervek végrehajtását a Kapos, a Sárvíz és a Sió szabályozási munkálatainak befejezéséig felfüggesztették.<ref>[https://docplayer.hu/1597497-Csemez-attila-created-by-xmlmind-xsl-fo-converter.html Csemez Attila: Tájtervezés - tájrendezés], docplayer.hu</ref>
Tanulmányait 1766 és 1768 között a [[bécs]]i hadmérnöki akadémián végezte. Előbb [[Sopron vármegye]] mérnökeként kezdett dolgozni, majd 1779-től évi 800 forintos fizetéssel a [[Helytartótanács]], ill. a Hajózási Igazgatóság, később az Országos Építészeti Igazgatóság királyi mérnöke lett. Korának egyik elismert szaktekintélyeként felvételei nagy felkészültségről tanúskodnak, de összefoglaló lapjai nem érik el [[Mikoviny Sámuel]] jóval korábbi munkáinak színvonalát. Térképein az „operans Mathematikus" („munkálkodó mérnök") címet használta.<ref name=Bendefy1972/> A Helytartótanács 1771 végén elrendelte a tolnai [[Sárvíz (folyó)|Sárvíz]] mente vízmérnöki felmérését és lecsapolási tervének elkészítését, majd röviddel ezt követően a Balaton hasonló felmérését is.<ref>[http://archive.li/BdVtl#selection-237.51-237.233 Honismeret 2000/2, Vízimunkálatok a Sió-Kapos-Sárvíz vízrendszerén a XVIII-XIX. században], archive.li</ref> Báró Sigray Károly királyi biztos 1772-ben az érintett megyék képviselőivel, valamint Böhm Ferenc és Krieger Sámuel földmérő mérnökökkel<ref>[https://mult-kor.hu/20140722_igy_abrazoltak_a_balatont_az_ujkorban Így ábrázolták a Balatont az újkorban], mult-kor.hu</ref> bejárta [[Simontornya|Simontornyától]] [[Siófok]]ig a [[Sió]]t és a [[Kapos]]t, és a malom­gátak hibás elhelyezéséből eredő bajokat tanulmányozták.<ref>[https://szarazmalom.files.wordpress.com/2011/11/vizimalmok_szelmalmok_szarazmalmok.pdf Balázs György: Vízimalmok, szárazmalmok, szélmalmok a 18-19. században], szarazmalom.files.wordpress.com</ref> Krieger [[1776]]-ban készített tervet a [[Sió]]<ref>[https://maps.hungaricana.hu/hu/OSZKTerkeptar/2264/ elaboravit Samuel Krieger Mappa exhibens fluvium Sio a lacum Balaton usque confluxum cum fluvio Sárviz.], maps.hungaricana.hu</ref>, a [[Kapos]] szabályozására és a [[Balaton]] tavának a lecsapolására<ref name=Bendefy>[https://library.hungaricana.hu/hu/view/HidrologiaiTajekoztato_1973/?pg=67&layout=s DR. Bendefy László: Krieger Sámuel 1776. év tervezete a Ralaton lecsapolásáról ], library.hungaricana.hu</ref><ref>[https://24.hu/tudomany/2014/07/23/le-akartak-csapolni-a-balatont/ Le akarták csapolni a Balatont], 24.hu</ref> és részt vett a korabeli szabályozási munkálatok felülvizsgálatában. Elkészítette a Balaton kiszárítási tervét, tervei szerint három fokozatban képzelte el a tó hatalmas víztömegének elvezetését, a víz elvezetése után csak egy keskeny hajózható csatornát hagytak volna meg, aminek a nyomvonala végig vezetett volna a tó egész hosszában, Keszthelytől Siófokig.<ref>[http://www.hetek.hu/eletmod/201708/a_balaton_dicserete A Balaton dicsérete], hetek.hu</ref> A kiszárításra vonatkozó tervek végrehajtását a Kapos, a Sárvíz és a Sió szabályozási munkálatainak befejezéséig felfüggesztették.<ref>[https://docplayer.hu/1597497-Csemez-attila-created-by-xmlmind-xsl-fo-converter.html Csemez Attila: Tájtervezés - tájrendezés], docplayer.hu</ref>


17. sor: 17. sor:
== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
{{jegyzetek}}

== Források ==
== Források ==
* Fodor Ferenc: Magyar vízimérnökök, Budapest, 1957.
* Fodor Ferenc: Magyar vízimérnökök, Budapest, 1957.
29. sor: 30. sor:
* [http://www.eletestudomany.hu/az_eltunt_fok-folyo_nyomaban Az eltűnt Fok-folyó nyomában], eletestudomany.hu
* [http://www.eletestudomany.hu/az_eltunt_fok-folyo_nyomaban Az eltűnt Fok-folyó nyomában], eletestudomany.hu
* [https://maps.hungaricana.hu/hu/OSZKTerkeptar/2264/ Mappa exhibens fluvium Sio a lacum Balaton usque confluxum cum fluvio Sárviz.], maps.hungaricana.hu
* [https://maps.hungaricana.hu/hu/OSZKTerkeptar/2264/ Mappa exhibens fluvium Sio a lacum Balaton usque confluxum cum fluvio Sárviz.], maps.hungaricana.hu

{{nemzetközi katalógusok}}
{{nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Földrajz}}

[[Kategória:1730-ban született személyek]]
[[Kategória:1785-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:Magyar térképészek]]
[[Kategória:Eperjesiek]]

A lap 2018. december 20., 20:25-kori változata

Krieger Sámuel
Született1730
Eperjes
Elhunyt1785 (54-55 évesen)
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • hidraulika
  • térképész
Sablon • Wikidata • Segítség
Regni Hungariae in suos circulos et comitatus divisi tabula nova (1785)

Krieger Sámuel (Eperjes, 1730 körül – 1785–90 körül) földmérő mérnök, térképész.

Élete

Tanulmányait 1766 és 1768 között a bécsi hadmérnöki akadémián végezte. Előbb Sopron vármegye mérnökeként kezdett dolgozni, majd 1779-től évi 800 forintos fizetéssel a Helytartótanács, ill. a Hajózási Igazgatóság, később az Országos Építészeti Igazgatóság királyi mérnöke lett. Korának egyik elismert szaktekintélyeként felvételei nagy felkészültségről tanúskodnak, de összefoglaló lapjai nem érik el Mikoviny Sámuel jóval korábbi munkáinak színvonalát. Térképein az „operans Mathematikus" („munkálkodó mérnök") címet használta.[1] A Helytartótanács 1771 végén elrendelte a tolnai Sárvíz mente vízmérnöki felmérését és lecsapolási tervének elkészítését, majd röviddel ezt követően a Balaton hasonló felmérését is.[2] Báró Sigray Károly királyi biztos 1772-ben az érintett megyék képviselőivel, valamint Böhm Ferenc és Krieger Sámuel földmérő mérnökökkel[3] bejárta Simontornyától Siófokig a Siót és a Kapost, és a malom­gátak hibás elhelyezéséből eredő bajokat tanulmányozták.[4] Krieger 1776-ban készített tervet a Sió[5], a Kapos szabályozására és a Balaton tavának a lecsapolására[6][7] és részt vett a korabeli szabályozási munkálatok felülvizsgálatában. Elkészítette a Balaton kiszárítási tervét, tervei szerint három fokozatban képzelte el a tó hatalmas víztömegének elvezetését, a víz elvezetése után csak egy keskeny hajózható csatornát hagytak volna meg, aminek a nyomvonala végig vezetett volna a tó egész hosszában, Keszthelytől Siófokig.[8] A kiszárításra vonatkozó tervek végrehajtását a Kapos, a Sárvíz és a Sió szabályozási munkálatainak befejezéséig felfüggesztették.[9]

1764 és 1780 között, szabályozási terveket készített a Drávára, a Duna mohácsi szakaszára, valamint a Mosoni-Duna fattyúágra is. Főműve: Regni Hungariae in suos circulos et comitatus divisi tabula nova[10] Krieger megállapításai szerint a Balaton elmocsarasodásához alapvető mértékben hozzájárult a tó természetes vízleeresztő árkainak eliszaposodása illetve a néhány helyen megtörtént mesterséges elrekesztése, amelynek okai szerinte a malmok voltak. A javaslatai nyomán is, az 1751. évi XIV. törvénycikk a malomtulajdonosok számára elõírta, hogy „a malomgátjaikat hordják el, és a malomhoz külön medret ásván, a folyóviz egy részét ugy vezessék el, hogy az elvezetés sem áradást ne okozzon, sem az innen vagy tulról közlekedõ hajóknak akadályul ne szolgáljon”.[11]

Krieger Sámuel Balaton-térképe 1776-ból, az első olyan térkép, amely a tó partvonalát térben helyesen ábrázolja[12] és amely a legbecsesebb műszaki emlékeink közé tartozik. Térképe alapján tudjuk, hogy a Balaton összefüggő része volt még a Kis-Balaton keleti medencéje[13]
Nagyítás
Krieger Sámuel Balaton-térképe 1776-ból, az első olyan térkép, amely a tó partvonalát térben helyesen ábrázolja[12] és amely a legbecsesebb műszaki emlékeink közé tartozik. Térképe alapján tudjuk, hogy a Balaton összefüggő része volt még a Kis-Balaton keleti medencéje[13]
„ A Balaton tava nyugatról keletnek, hossztengelye mentén mérve 9 német mérföld (80,44 km), hosszúságú; szélessége változó; ahol legkeskenyebb: nem haladja meg a 600 ölet (1,14 km); közepes szélessége a 3000 ölet (5,69 km); legnagyobb szélessége pedig a 8000 ölet (15,170 kim). Három vármegyéhez tartozik; északon és nyugaton Zala, délen Somogy, keleten Veszprém megyék tartozéka, és mintegy 60 községet érint. Nevezetesebb mocsarai: észak felől a Hévízi, a Szigligeti, nyugatról a Zala folyó mocsarai, délről a Keresztúri. Fonyódi, Ordai, Csehi és az Ormándi, s végül a Boglári mocsár. De azért a különböző mocsarak mindegyike keletkezésének mégsem csupán a Balaton tavának vízállása az oka; figyelembe kell vennünk, hogy egyes mocsaraknak mintegy saját tulajdon patakjuk van, amely elárasztja őket (vizével); ezek eredete így értelmezhető. A távolabbi mocsarak közül Kővágóőrs közelében a Bornóchi, magyarul a Bornóti bozót, és a tapolcai (mocsarak) terjedelmük miatt érdemelnek figyelmet. A Balaton tó a Zala folyóból ered.… ”
– Krieger Sámuelnek a Saar—Sió—Kapós és Balaton-tó szabályozása ügyében előterjesztett javaslata és tervezete (OSZK. Fol. Lat. 3920—1776.)részlet [6]

Krieger hatalmas méretű Balaton térképe Lázár deák, Mikoviny Sámuel és Müller Ignác térképei[14], metszetei és leírásai mellett az egyik legfontosabb és legmegbízhatóbb bizonyítéka a tó hajdani magas vízállásának.[6]

1781-ben vita keletkezett Sopron vármegye és a Helytartótanács között. 1781. januárjában a megyei tanácsülés 139/1781. sz. határozatával kimondta, hogy hozzájárul ahhoz, hogy Krieger a megyei szolgálattól ismét a helytartótanács kerületi mérnöki hivatalának állományába helyeztessék át.[1]

Jegyzetek

  1. ↑ a b Hidrológiai tájékoztató, 1972Dr. Bendefy László: Krieger Sámuel
  2. ↑ Honismeret 2000/2, Vízimunkálatok a Sió-Kapos-Sárvíz vízrendszerén a XVIII-XIX. században, archive.li
  3. ↑ Így ábrázolták a Balatont az újkorban, mult-kor.hu
  4. ↑ Balázs György: Vízimalmok, szárazmalmok, szélmalmok a 18-19. században, szarazmalom.files.wordpress.com
  5. ↑ elaboravit Samuel Krieger Mappa exhibens fluvium Sio a lacum Balaton usque confluxum cum fluvio Sárviz., maps.hungaricana.hu
  6. ↑ a b c DR. Bendefy László: Krieger Sámuel 1776. év tervezete a Ralaton lecsapolásáról , library.hungaricana.hu
  7. ↑ Le akarták csapolni a Balatont, 24.hu
  8. ↑ A Balaton dicsérete, hetek.hu
  9. ↑ Csemez Attila: Tájtervezés - tájrendezés, docplayer.hu
  10. ↑ Regni Hungariae in suos circulos et comitatus divisi tabula nova,maps.hungaricana.hu
  11. ↑ 1751. évi XIV. törvénycikk az országban a közönségre nézve káros malmok megszüntetéséről, net.jogtar.hu
  12. ↑ Ecology of Lake Balaton - Zlinszky András: A Balaton és a környező mocsarak történelmi rekonstrukciója térinformatikai módszerekkel, epa.oszk.hu
  13. ↑ A Balaton első valósághű térképi ábrázolása, mnl.gov.hu
  14. ↑ A Magyar Királyság, Horvát-Szlavónia, Dalmácia, Erdély, valamint Bosznia, Szerbia, Bulgária és Havasalföld egy részének térképe 1769-ben., maps.hungaricana.hu

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Krieger_Sámuel_(térképész)&oldid=20798704”