„Esterházy Miklós (nádor)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Források: Személynév egyértelműsítése
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 765 szerkesztés
Pallastalanítás
52. sor: 52. sor:


{{egyért2|a nádorról|Esterházy Miklós (egyértelműsítő lap)}}
{{egyért2|a nádorról|Esterházy Miklós (egyértelműsítő lap)}}
Galánthai gróf '''Esterházy Miklós''' ([[Galánta]], [[1582]]. [[április 8.]] – [[Nagyhöflány]], [[1645]]. [[szeptember 11.]]) [[nádor]], családja [[fraknó]]i ágának őse.
[[Gróf]] [[galánta]]i '''Esterházy Miklós''' ([[Galánta]], [[1582]]. [[április 8.]] – [[Nagyhöflány]], [[1645]]. [[szeptember 11.]]) [[nádor]], családja [[fraknó]]i ágának őse.


==Életpályája==
==Életpályája==
[[Fájl:Dersffy Orsolya.jpg|bélyegkép|Dersffy Orsolya]]
[[Fájl:Dersffy Orsolya.jpg|bélyegkép|Dersffy Orsolya]]
Esterházy Ferenc, [[pozsony]]i [[Ispán|alispán]] és [[Illésházy Zsófia]] ([[Illésházy István (nádor)|Illésházy István]] nádor testvére) fia volt. 7 bátyja, 2 nővére, 2 öccse és egy húga volt. Szülei [[Protestantizmus|protestáns]]ok voltak. 7 éves korától nagynénjénél, Kubinyi Lászlóné Esterházy Magdolnánál nevelkedett. A [[Nagyszombat (település)|nagyszombat]]i káptalani iskolában, a [[Vágsellye|sellye]]i gimnáziumban, majd a [[bécs]]i [[Jézus Társasága|jezsuiták]]nál neveltették, hol a vallásos érzelmű ifjú a történelmen és retorikán kívül a hittant is komolyan tanulta, minek következtében [[1601]]-ben katolizált. Emiatt atyja kitagadta házából; nagybátyja, a protestáns Illésházy István pedig kéréssel, szorgalmazással, sőt [[trencsén]]i birtokának odaígérésével is visszatartani akarta, de hasztalanul; Illésházyt [[lengyelország]]i bujdosásába is elkísérte, majd a [[Bocskai István|Bocskai]]-felkelés idején is mellette maradt. Halála ([[1609]]) után, a néhai nádor udvarát elhagyta, s [[Mágóchy Ferenc]] [[kassa]]i főkapitányhoz ment, aki alatt hadiszolgálatot viselt. Esterházy először [[1612]]-ben lett közfigyelem és köztisztelet tárgyává, amikor a Mágochy gazdag özvegyével, Dersffy Orsolyával házasságra lépett 1612. november 22-én. A több évvel idősebb tekintélyes családból származó feleség (akivel már az előző férj életében szerelmi viszonya volt) segített a tehetséges politikusnak a felemelkedésben. A házasságból 1616-ban egy fiú, István született, majd [[1619]]-ben [[Dersffy Orsolya]] meghalt. Miklós 1624. július 21-én nősült meg újra, a szintén özvegy (férje gróf [[Thurzó Imre]] volt) [[Nyáry Krisztina|Nyáry Krisztinát]] vette el. Házasságukból 15 év alatt kilenc gyermek született.
Esterházy Ferenc, [[pozsony]]i [[Ispán|alispán]] és [[Illésházy Zsófia]] ([[Illésházy István (nádor)|Illésházy István]] nádor testvére) fia volt. Hét bátyja, két nővére, két öccse és egy húga volt. Szülei [[Protestantizmus|protestánsok]] voltak. Hétéves korától nagynénjénél, Kubinyi Lászlóné Esterházy Magdolnánál nevelkedett. A [[Nagyszombat (település)|nagyszombati]] káptalani iskolában, a [[Vágsellye|sellyei]] gimnáziumban, majd a [[bécs]]i [[Jézus Társasága|jezsuitáknál]] neveltették, ahol a vallásos érzelmű ifjú a történelmen és retorikán kívül a hittant is komolyan tanulta, minek következtében [[1601]]-ben katolizált. Emiatt atyja kitagadta házából; nagybátyja, a protestáns Illésházy István pedig kéréssel, szorgalmazással, sőt [[trencsén]]i birtokának odaígérésével is vissza akarta tartani, de hasztalanul; Illésházyt [[lengyelország]]i bujdosásába is elkísérte, majd a [[Bocskai István|Bocskai]]-felkelés idején is mellette maradt. Halála ([[1609]]) után, a néhai [[nádor]] udvarát elhagyta, s [[Mágóchy Ferenc]] [[kassa]]i főkapitányhoz ment, aki alatt hadiszolgálatot teljesített. Esterházy először [[1612]]-ben lett közfigyelem és köztisztelet tárgyává, amikor Mágóchy gazdag özvegyével, Dersffy Orsolyával házasságra lépett, 1612. november 22-én. A több évvel idősebb, tekintélyes családból származó feleség (akivel már az előző férj életében szerelmi viszonya volt) segített a tehetséges politikusnak a felemelkedésben. A házasságból 1616-ban egy fiú, István született, majd [[1619]]-ben [[Dersffy Orsolya]] meghalt. Miklós 1624. július 21-én nősült meg újra, a szintén özvegy (férje gróf [[Thurzó Imre]] volt) [[Nyáry Krisztina|Nyáry Krisztinát]] vette el. Házasságukból 15 év alatt kilenc gyermek született.


[[II. Mátyás]] [[Magyarország|magyar]] király, akinek kegyét megnyerte, [[1613]]-ban őt testvérével együtt báróvá s egyszersmind tanácsossá s hadi kapitánnyá nevezte ki s [[Regéc]] törvényes urává tette. [[1614]]-ben a nemzet nevében a [[linz]]i gyűlésre küldetett, hol a [[Törökország|török]] háború folytatását tárgyalták. Itt megnyerte a külföldiek tiszteletét, úgyhogy utóbb nem volt fontos ügy, amelyben ő nem vett részt. Egykori hitoktatójának, [[Pázmány Péter]]nek, [[Turóc vármegye|turóc]]i [[prépost]]ból [[esztergomi érsek]]ké neveztetését ő eszközölte ki. [[1617]]-ben [[Bereg vármegye|bereg]]i, [[1618]]-ban [[Zólyom vármegye|zólyom]]i főispán, titkos tanácsos, majd főudvarmester (1618-22) lett. Ezentúl az ország legfontosabb ügyeit többnyire rábízták.
[[II. Mátyás magyar király]] kegyét elnyerve, [[1613]]-ban az uralkodó testvérével együtt báróvá, egyszersmind tanácsossá és várkapitánnyá nevezte ki, s [[Regéc]] törvényes urává tette. [[1614]]-ben a nemzet nevében a [[linz]]i gyűlésre küldték, ahol a [[török hódoltság|török]] háború folytatását tárgyalták. Itt kivívta a külföldiek tiszteletét, úgyhogy ezután nem volt fontos ügy, amelyben ő ne vett volna részt. Egykori hitoktatójának, [[Pázmány Péter]]nek, [[Turóc vármegye|turóci]] [[prépost]]ból [[esztergomi érsek]]ké kinevezését ő eszközölte ki. [[1617]]-ben [[Bereg vármegye|beregi]], [[1618]]-ban [[Zólyom vármegye|zólyomi]] főispán, titkos tanácsos, majd főudvarmester (1618– hogy az 22) lett. Ezentúl az ország legfontosabb ügyeit többnyire rábízták.


[[II. Ferdinánd magyar király|II. Ferdinánd]] alatt, [[1619]]-ben a [[nagykároly]]i békeértekezletnek, utóbb a fellázadt [[Csehország|cseh]] rendekhez küldött országos bizottmány tagja volt; részt vett a [[Hainburg an der Donau|hainburgi]] értekezletekben; majd a [[nikolsburgi béke]] megkötésében munkált közre; mire kamarás, országbíró ([[1622]]-25), [[Érsekújvár]] és a bányavárosi végek kapitánya lett. Az [[1622]]-es nikolsburgi békében [[Bethlen Gábor]]nak átengedett [[munkács]]i uradalma helyett kárpótlásul [[Fraknó]]t és [[Kismarton]]t kapta. A Nyitra vizénél ([[1623]].) kivívott fényes hadi tette után [[Bécs]]ben [[1624]]. [[január 20.]] diadalmenetet tartott, s a királyt a háború erélyes folytatására akará bírni. A [[Balassagyarmat|gyarmat]]i török béke az ő befolyásával köttetett meg.
[[II. Ferdinánd magyar király|II. Ferdinánd]] alatt, [[1619]]-ben a [[nagykároly]]i békeértekezletnek, utóbb a fellázadt [[Csehország|cseh]] rendekhez küldött országos bizottmány tagja volt; részt vett a [[Hainburg an der Donau|hainburgi]] értekezletekben; majd a [[nikolsburgi béke]] megkötésében közreműködött; mire kamarás, országbíró ([[1622]]–25), [[Érsekújvár]] és a bányavárosi végek kapitánya lett. Az 1622-es nikolsburgi békében [[Bethlen Gábor]]nak átengedett [[munkács]]i uradalma helyett kárpótlásul [[Fraknó]]t és [[Kismarton]]t kapta. A Nyitra vizénél ([[1623]]) kivívott fényes hadi tette után [[Bécs]]ben [[1624]]. január 20-án diadalmenetet tartott, s a királyt a háború erélyes folytatására akarta rábírni. A [[Balassagyarmat|gyarmati]] török békét az ő részvételével kötötték meg.
[[Fájl:Esterházy Miklós nádor.jpg|bélyegkép|Esterházy Miklós Wiedemann metszetén]]
[[Fájl:Esterházy Miklós nádor.jpg|bélyegkép|Esterházy Miklós Wiedemann metszetén]]
[[Fájl:Boldogasszony - 2014.12.04 (69).JPG|thumb|Eszterházy Miklós - Boldogasszony, Kegytemplom]]
[[Fájl:Boldogasszony - 2014.12.04 (69).JPG|bélyeg|Eszterházy Miklós – Boldogasszony, Kegytemplom]]
[[1625]]. [[október 25.|október 25-én]] a [[sopron]]i protestáns országgyűlés őt választotta meg, katolikus létére, szavazatai öthatodával nádornak (ezzel [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye|Pest-Pilis-Solt vármegye]] főispánja is lett); [[II. Ferdinánd magyar király|II. Ferdinánd]] pedig [[1626]]-ban [[Fraknó]]vár és ehhez tartozó uradalmak birtokával ajándékozta meg s egyszersmind e vár örökös grófjává és [[Sopron vármegye]] főispánjává emelte. [[Wallenstein]]nek a [[Bethlen Gábor]] hadain kivívott győzelme és az erre következett [[pozsony]]i és [[szőny]]i békekötés folytán a [[Spanyolország|spanyol]] király [[1628]]-ban az [[Aranygyapjas rend]]del tüntette ki. Később Rákóczi ellen hadakozott és kieszközölte az [[1644]]. évi [[kassa]]i békét. II. Ferdinánd halála után sok ellensége támadt, akik nagyon megkeserítették életét. Egyik fia, [[Esterházy Pál (nádor)|Pál]] szintén nádor lesz, és megalapítja családja hercegi ágát.
[[1625]]. [[október 25.|október 25-én]] a [[sopron]]i protestáns országgyűlés őt választotta meg, katolikus létére, szavazatai öthatodával nádornak (ezzel [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye|Pest-Pilis-Solt vármegye]] főispánja is lett); II. Ferdinánd pedig [[1626]]-ban [[Fraknó]]vár és ehhez tartozó uradalmak birtokával ajándékozta meg, s egyszersmind e vár örökös grófjává és [[Sopron vármegye]] főispánjává tette. [[Wallenstein]]nek a Bethlen Gábor hadai fölött kivívott győzelme és az erre következett [[pozsony]]i és [[szőny]]i békekötés folytán a [[Spanyolország|spanyol]] király [[1628]]-ban az [[Aranygyapjas rend]]del tüntette ki. Később [[I. Rákóczi György]] ellen hadakozott, és kieszközölte az [[1644]]. évi [[kassa]]i békét. Ferdinánd halála után sok ellensége támadt, akik nagyon megkeserítették életét. Egyik fia, [[Esterházy Pál (nádor)|Pál]] szintén nádor lesz, és megalapította családja hercegi ágát.


Nádorként tehetséges fiatal arisztokratákkal és nemesekkel vette magát körül, akikből kinevelte a jövő politikai nemzedékét. Habsburg-pártiként [[Erdélyi Fejedelemség|Erdély]] és Magyarország egyesítéséért küzdött, ellenezte Bethlen és [[I. Rákóczi György]] politikáját, mert az önálló erdélyi fejedelemséget a törökök előretolt bástyájának vélte. Ugyanakkor küzdött a [[rendi alkotmány]] körülbástyázásáért, és egy önálló magyar hadseregért. Az [[ellenreformáció]] egyik főalakjaként elérte több főúr (pl. [[Batthyány Ádám (királyi kamarás)|Batthyány I. Ádám]], [[Nádasdy Ferenc (főúr)|Nádasdy Ferenc]]) katolizálását, valamint támogatta a [[barokk]] magyarországi terjedését (a nagyszombati jezsuita templom építtetése). Fraknói és kismartoni udvara kora szellemi központjai közé tartozott.
Nádorként tehetséges fiatal arisztokratákkal és nemesekkel vette magát körül, akikből kinevelte a jövő politikusi nemzedékét. Habsburg-pártiként [[Erdélyi Fejedelemség|Erdély]] és Magyarország egyesítéséért küzdött, ellenezte Bethlen és Rákóczi György politikáját, mert az önálló erdélyi fejedelemséget a törökök előretolt bástyájának vélte. Ugyanakkor küzdött a [[rendi alkotmány]] körülbástyázásáért, és egy önálló magyar hadseregért. Az [[ellenreformáció]] egyik főalakjaként elérte több főúr (pl. [[Batthyány Ádám (királyi kamarás)|Batthyány I. Ádám]], [[Nádasdy Ferenc (főúr)|Nádasdy Ferenc]]) katolizálását, valamint támogatta a [[barokk]] magyarországi terjedését (a nagyszombati jezsuita templom építtetése). Fraknói és kismartoni udvara kora szellemi központjai közé tartozott.


==Művei==
==Művei==
* A Magyar-Országi Palatinusnak, Gróf Eszterhazi Miklosnak, Rákóczi György Erdélyi fejedelemnek irt egynehány Intő Leveleinek igaz Pariája. Pozsony, 1644. (2. kiadása, Győr, 1756. Latin fordításban az eredetinél egy hónappal előbb jelent meg 1644. márcz. Bécsben.)
* A Magyar-Országi Palatinusnak, Gróf Eszterhazi Miklósnak, Rákóczi György Erdélyi fejedelemnek irt egynehány Intő Leveleinek igaz Pariája. Pozsony, 1644 (2. kiadása, [[Győr]], 1756. Latin fordításban az eredetinél egy hónappal előbb jelent meg 1644. márciusban, Bécsben])
* …Intő Leveleinek igaz Pariája. Bécs, 1645. (A Rákóczival folyt egész levelezés. Molnár János, M. Könyvesházában, III. 1783. kivonatokat közölt belőle.)
* …Intő Leveleinek igaz Pariája. Bécs, 1645 (A Rákóczival folyt egész levelezés. Molnár János, M. Könyvesházában, III. 1783. kivonatokat közölt belőle.)
* …Lonyai Sigmondhoz, és némely Vármegyékhez irt egy-nehány Leveleinek igaz Pariája. U. ott, 1645. (Molnár J. az idézett helyen ebből is közölt néhány kivonatot.)
* …Lonyai Sigmondhoz, és némely Vármegyékhez irt egy-nehány Leveleinek igaz Pariája, uo., 1645 (Molnár J. az idézett helyen ebből is közölt néhány kivonatot.)
* [http://real-eod.mtak.hu/6193/ Galantai gróf Esterházy Miklós munkái]. Eredeti kéziratok és kiadások után a szerző életrajzával szerkesztő Toldy Ferenc. Pest, 1852. Ujabb Nemzeti Könyvtár I. folyam: I. Értekező levél gr. Nádasdy Ferenczhez, kit kellessék minekünk az szentirásnak értelmében követnünk, hogy mi is eretnekségben ne essünk. II. Levelek Sennyei István cancellárhoz. 1631. (öt levél.) III. Intő levelek Rákóci György erdélyi fejedelemhez 1643–51. (28 levél.) IV. Levelek Lónyai Zsigmondhoz és némely vármegyékhez 1644–45. V. Okmányos toldalék. (A nádor státusiratai: Opinio, Discursus, Considerationes cz. és levelei.)
* [http://real-eod.mtak.hu/6193/ Galántai gróf Esterházy Miklós munkái]. Eredeti kéziratok és kiadások után a szerző életrajzával szerkesztő Toldy Ferenc. Pest, 1852. Ujabb Nemzeti Könyvtár I. folyam: I. Értekező levél gr. Nádasdy Ferenczhez, kit kellessék minekünk az szentirásnak értelmében követnünk, hogy mi is eretnekségben ne essünk. II. Levelek Sennyei István cancellárhoz, 1631 (öt levél) III. Intő levelek Rákóci György erdélyi fejedelemhez 1643–51. (28 levél) IV. Levelek Lónyai Zsigmondhoz és némely vármegyékhez 1644–45. V. Okmányos toldalék. (A nádor státusiratai: Opinio, Discursus, Considerationes cz. és levelei)


Egy névtelen röpiratról: Magyarországnak mostani állapotjáról egy, hazája szerető, igaz Magyar embernek tanácslása 1621., melyet P. és T. (Pringer és Thewrewk) 1838-ban Pozsonyban ujra kiadtak és E.-nak tulajdonítottak, Jászay Pál (Figyelmező 1839. 21. 22. sz.) kimutatta, hogy az legtöbb hihetőséggel Balásfy Tamás püspöknek tulajdonítható.
Egy névtelen röpiratról: Magyarországnak mostani állapotjáról egy, hazája szerető, igaz Magyar embernek tanácslása 1621, melyet P. és T. (Pringer és Thewrewk) 1838-ban Pozsonyban ujra kiadtak és E.-nak tulajdonítottak, Jászay Pál (Figyelmező 1839. 21. 22. sz.) kimutatta, hogy az legtöbb hihetőséggel Balásfy Tamás püspöknek tulajdonítható.


Leveleiből Beke antal közölt néhányat a Történelmi Tárban (1886.) Emlékiratát az 1631. erdélyi hadjáratról [[Pettkó Béla]] adta ki u. ott (1884.)
Leveleiből Beke Antal közölt néhányat a Történelmi Tárban (1886) Emlékiratát az 1631. erdélyi hadjáratról [[Pettkó Béla]] adta ki ugyanott (1884)


Arcképe: rézmetszet Widemann E.-től; 1649 körül, Hohn rajza s Ehrenreich metszete; aczélmetszet Tyrolertől Pesten, nyomt. Frey, E. névaláirásával a 4. sz. Munkái mellett és kőnyomat Rohntól 1857.
Arcképe: rézmetszet Widemann E.-től; 1649 körül, Hohn rajza s Ehrenreich metszete; aczélmetszet Tyrolertől Pesten, nyomt. Frey, E. névaláirásával a 4. sz. Munkái mellett és kőnyomat Rohntól, 1857


==Jegyzetek==
==Jegyzetek==
84. sor: 84. sor:
==Források==
==Források==
[[Fájl:Fraknó légifotó.jpg|bélyegkép|A fraknói vár]]
[[Fájl:Fraknó légifotó.jpg|bélyegkép|A fraknói vár]]
* Diana Duchoňová: Palatín Mikuláš Esterházy.
* Diana Duchoňová: Palatín Mikuláš Esterházy
* Markó László: A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig (2., bővített, javított kiadás). Helikon Kiadó, 2006. {{ISBN|963-208-970-7}}
* Markó László: A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig (2., bővített, javított kiadás). Helikon Kiadó, Budapest, 2006 {{ISBN|963-208-970-7}}
* Péter Katalin: Esterházy Miklós. Magyar História - Életrajzok. Gondolat kiadó, Budapest 1985. {{ISBN|963-281-605-6}}
* Péter Katalin: Esterházy Miklós. Magyar História - Életrajzok. Gondolat kiadó, Budapest, 1985 {{ISBN|963-281-605-6}}
* [[Bangha Béla]] 1909: Jellemrajzok. Kalocsa.
* [[Bangha Béla]]: Jellemrajzok. Kalocsa, 1909
* [[Szalay László (jogász, 1813–1864)|Szalay László]]: Galántai gróf Eszterházy Miklós, Magyarország nádora.
* [[Szalay László (jogász, 1813–1864)|Szalay László]]: Galántai gróf Eszterházy Miklós, Magyarország nádora
* {{Szinnyei|2||/e/e04906.htm}}
* {{Szinnyei|2||/e/e04906.htm}}


== További információk ==
== További információk ==
* [http://real-eod.mtak.hu/6701/ Esterházy Pál: Galántai gróf Eszterházy Miklós Magyarország nádora. Lauffer és Stolp, Pest, 1863.]
* [http://real-eod.mtak.hu/6701/ Esterházy Pál: Galántai gróf Eszterházy Miklós Magyarország nádora. Lauffer és Stolp, Pest, 1863]


== Kapcsolódó szócikkek ==
== Kapcsolódó szócikkek ==

A lap 2018. december 17., 20:24-kori változata

Esterházy Miklós
Esterházy Miklós képe a pápai ősgalériából
Esterházy Miklós képe a pápai ősgalériából
a Magyar Királyság országbírója
Hivatali idő
1622. augusztus 4. – 1625. október 25.
ElődDrugeth György
UtódAlaghy Menyhért
a Magyar Királyság nádora
Hivatali idő
1625. október 25. – 1645. szeptember 11.
ElődThurzó Szaniszló
UtódDraskovits János
Született1583. április 8.[1][2]
Galánta[3]
Elhunyt1645. szeptember 11. (62 évesen)[1][2][4]
Nagyhöflány
Pártpolitikus a politikai pártok megjelenése előtt
SzüleiEsterházy Ferenc
Illésházy Zsófia
Házastársa
ÉlettársDersffy Orsolya, Nyáry Krisztina
Gyermekei[5]
1. házasságából:
István (1616-1641)
2. házasságából: Magdolna (1625–?),
László (1626–1652),
Kata (1628–másfél éves koráig élt),
Anna (1630–1669),
Mihály (1632–másfél éves koráig élt),
Krisztina (1634–tizenegy hétig élt),
Pál (1635–1713),
Mária (1638–1684),
Ferenc (1641–1683[6][7]).
Foglalkozás
Vallásrómai katolikus
DíjakAranygyapjas rend lovagja (1628)
A Wikimédia Commons tartalmaz Esterházy Miklós témájú médiaállományokat.
Ez a szócikk a nádorról szól. Hasonló címmel lásd még: Esterházy Miklós (egyértelműsítő lap).

Gróf galántai Esterházy Miklós (Galánta, 1582. április 8. – Nagyhöflány, 1645. szeptember 11.) nádor, családja fraknói ágának őse.

Életpályája

Dersffy Orsolya

Esterházy Ferenc, pozsonyi alispán és Illésházy Zsófia (Illésházy István nádor testvére) fia volt. Hét bátyja, két nővére, két öccse és egy húga volt. Szülei protestánsok voltak. Hétéves korától nagynénjénél, Kubinyi Lászlóné Esterházy Magdolnánál nevelkedett. A nagyszombati káptalani iskolában, a sellyei gimnáziumban, majd a bécsi jezsuitáknál neveltették, ahol a vallásos érzelmű ifjú a történelmen és retorikán kívül a hittant is komolyan tanulta, minek következtében 1601-ben katolizált. Emiatt atyja kitagadta házából; nagybátyja, a protestáns Illésházy István pedig kéréssel, szorgalmazással, sőt trencséni birtokának odaígérésével is vissza akarta tartani, de hasztalanul; Illésházyt lengyelországi bujdosásába is elkísérte, majd a Bocskai-felkelés idején is mellette maradt. Halála (1609) után, a néhai nádor udvarát elhagyta, s Mágóchy Ferenc kassai főkapitányhoz ment, aki alatt hadiszolgálatot teljesített. Esterházy először 1612-ben lett közfigyelem és köztisztelet tárgyává, amikor Mágóchy gazdag özvegyével, Dersffy Orsolyával házasságra lépett, 1612. november 22-én. A több évvel idősebb, tekintélyes családból származó feleség (akivel már az előző férj életében szerelmi viszonya volt) segített a tehetséges politikusnak a felemelkedésben. A házasságból 1616-ban egy fiú, István született, majd 1619-ben Dersffy Orsolya meghalt. Miklós 1624. július 21-én nősült meg újra, a szintén özvegy (férje gróf Thurzó Imre volt) Nyáry Krisztinát vette el. Házasságukból 15 év alatt kilenc gyermek született.

II. Mátyás magyar király kegyét elnyerve, 1613-ban az uralkodó testvérével együtt báróvá, egyszersmind tanácsossá és várkapitánnyá nevezte ki, s Regéc törvényes urává tette. 1614-ben a nemzet nevében a linzi gyűlésre küldték, ahol a török háború folytatását tárgyalták. Itt kivívta a külföldiek tiszteletét, úgyhogy ezután nem volt fontos ügy, amelyben ő ne vett volna részt. Egykori hitoktatójának, Pázmány Péternek, turóci prépostból esztergomi érsekké kinevezését ő eszközölte ki. 1617-ben beregi, 1618-ban zólyomi főispán, titkos tanácsos, majd főudvarmester (1618– hogy az 22) lett. Ezentúl az ország legfontosabb ügyeit többnyire rábízták.

II. Ferdinánd alatt, 1619-ben a nagykárolyi békeértekezletnek, utóbb a fellázadt cseh rendekhez küldött országos bizottmány tagja volt; részt vett a hainburgi értekezletekben; majd a nikolsburgi béke megkötésében közreműködött; mire kamarás, országbíró (1622–25), Érsekújvár és a bányavárosi végek kapitánya lett. Az 1622-es nikolsburgi békében Bethlen Gábornak átengedett munkácsi uradalma helyett kárpótlásul Fraknót és Kismartont kapta. A Nyitra vizénél (1623) kivívott fényes hadi tette után Bécsben 1624. január 20-án diadalmenetet tartott, s a királyt a háború erélyes folytatására akarta rábírni. A gyarmati török békét az ő részvételével kötötték meg.

Esterházy Miklós Wiedemann metszetén
Eszterházy Miklós – Boldogasszony, Kegytemplom

1625. október 25-én a soproni protestáns országgyűlés őt választotta meg, katolikus létére, szavazatai öthatodával nádornak (ezzel Pest-Pilis-Solt vármegye főispánja is lett); II. Ferdinánd pedig 1626-ban Fraknóvár és ehhez tartozó uradalmak birtokával ajándékozta meg, s egyszersmind e vár örökös grófjává és Sopron vármegye főispánjává tette. Wallensteinnek a Bethlen Gábor hadai fölött kivívott győzelme és az erre következett pozsonyi és szőnyi békekötés folytán a spanyol király 1628-ban az Aranygyapjas renddel tüntette ki. Később I. Rákóczi György ellen hadakozott, és kieszközölte az 1644. évi kassai békét. Ferdinánd halála után sok ellensége támadt, akik nagyon megkeserítették életét. Egyik fia, Pál szintén nádor lesz, és megalapította családja hercegi ágát.

Nádorként tehetséges fiatal arisztokratákkal és nemesekkel vette magát körül, akikből kinevelte a jövő politikusi nemzedékét. Habsburg-pártiként Erdély és Magyarország egyesítéséért küzdött, ellenezte Bethlen és Rákóczi György politikáját, mert az önálló erdélyi fejedelemséget a törökök előretolt bástyájának vélte. Ugyanakkor küzdött a rendi alkotmány körülbástyázásáért, és egy önálló magyar hadseregért. Az ellenreformáció egyik főalakjaként elérte több főúr (pl. Batthyány I. Ádám, Nádasdy Ferenc) katolizálását, valamint támogatta a barokk magyarországi terjedését (a nagyszombati jezsuita templom építtetése). Fraknói és kismartoni udvara kora szellemi központjai közé tartozott.

Művei

  • A Magyar-Országi Palatinusnak, Gróf Eszterhazi Miklósnak, Rákóczi György Erdélyi fejedelemnek irt egynehány Intő Leveleinek igaz Pariája. Pozsony, 1644 (2. kiadása, Győr, 1756. Latin fordításban az eredetinél egy hónappal előbb jelent meg 1644. márciusban, Bécsben])
  • …Intő Leveleinek igaz Pariája. Bécs, 1645 (A Rákóczival folyt egész levelezés. Molnár János, M. Könyvesházában, III. 1783. kivonatokat közölt belőle.)
  • …Lonyai Sigmondhoz, és némely Vármegyékhez irt egy-nehány Leveleinek igaz Pariája, uo., 1645 (Molnár J. az idézett helyen ebből is közölt néhány kivonatot.)
  • Galántai gróf Esterházy Miklós munkái. Eredeti kéziratok és kiadások után a szerző életrajzával szerkesztő Toldy Ferenc. Pest, 1852. Ujabb Nemzeti Könyvtár I. folyam: I. Értekező levél gr. Nádasdy Ferenczhez, kit kellessék minekünk az szentirásnak értelmében követnünk, hogy mi is eretnekségben ne essünk. II. Levelek Sennyei István cancellárhoz, 1631 (öt levél) III. Intő levelek Rákóci György erdélyi fejedelemhez 1643–51. (28 levél) IV. Levelek Lónyai Zsigmondhoz és némely vármegyékhez 1644–45. V. Okmányos toldalék. (A nádor státusiratai: Opinio, Discursus, Considerationes cz. és levelei)

Egy névtelen röpiratról: Magyarországnak mostani állapotjáról egy, hazája szerető, igaz Magyar embernek tanácslása 1621, melyet P. és T. (Pringer és Thewrewk) 1838-ban Pozsonyban ujra kiadtak és E.-nak tulajdonítottak, Jászay Pál (Figyelmező 1839. 21. 22. sz.) kimutatta, hogy az legtöbb hihetőséggel Balásfy Tamás püspöknek tulajdonítható.

Leveleiből Beke Antal közölt néhányat a Történelmi Tárban (1886) Emlékiratát az 1631. erdélyi hadjáratról Pettkó Béla adta ki ugyanott (1884)

Arcképe: rézmetszet Widemann E.-től; 1649 körül, Hohn rajza s Ehrenreich metszete; aczélmetszet Tyrolertől Pesten, nyomt. Frey, E. névaláirásával a 4. sz. Munkái mellett és kőnyomat Rohntól, 1857

Jegyzetek

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 3.)
  2. ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. június 24.)
  4. ↑ Eßterházy, Nikolaus, Palatin von Ungarn (BLKÖ)
  5. ↑ Ipolyi Arnold: Bedegi Nyáry Krisztina 99. lábjegyzete (mek) - 1887
  6. ↑ PIM Opac[halott link]
  7. ↑ Gesztesi Csengő 32. szám (3. old.); József Attila Megyei és Városi Könyvtár - 2006. július

Források

A fraknói vár

További információk

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Esterházy_Miklós_(nádor)&oldid=20789883”