„Szirmabesenyő” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Ssycell (vitalap | szerkesztései)
620 szerkesztés
Átrendezés
Ssycell (vitalap | szerkesztései)
620 szerkesztés
40. sor: 40. sor:
== Nevezetességei ==
== Nevezetességei ==


*[[Szirmay-kastély (Szirmabesenyő)|'''Szirmay-kastély''']]: XVIII. században épült barokk kastély. A kastély tulajdonosa a gróf [[Szirmay család]] volt egészen az államosításig, ami után oktatási intézményként működött tovább. Többek között [[Szinyei Merse Pál]] – akiről a jelenlegi helyi általános iskolát elnevezték –, és [[Ferenc József]] is vendégeskedett az épületben. Kastélyparkja a mai sportpálya területén helyezkedett el.
*[[Szirmay-kastély (Szirmabesenyő)|'''Szirmay-kastély''']]: XVIII. században épült barokk kastély. A kastély tulajdonosa a gróf [[Szirmay család]] volt egészen az államosításig, ami után oktatási intézményként működött tovább. Többek között [[Szinyei Merse Pál]] – akiről a jelenlegi helyi általános iskolát elnevezték –, és [[Ferenc József]] is vendégeskedett az épületben. Kastélyparkja – ahol Szinyei Merse Pál ''Kerti padon'' című alkotása született – a mai sportpálya területén helyezkedett el.


*'''Kisboldogasszony templom:''' 1762-ben épült meg a gróf Szirmay család kezdeményezéséből. A templom a család kegyuraságát élvezte, az 1880-as évekre állapota erősen leromlott. 1886-ban helyreállították, és a mai napig folynak munkálatok a a templom állapotának külső és belső szépségének megőrzése érdekében. 2016-ban a régi plébánia mellé felhúztak egy új parókiát.
*'''Kisboldogasszony templom:''' 1762-ben épült meg a gróf Szirmay család kezdeményezéséből. A templom a család kegyuraságát élvezte, az 1880-as évekre állapota erősen leromlott. 1886-ban helyreállították, és a mai napig folynak munkálatok a a templom állapotának külső és belső szépségének megőrzése érdekében. 2016-ban a régi plébánia mellé felhúztak egy új parókiát.

A lap 2018. december 16., 19:56-kori változata

Szirmabesenyő
Szirmabesenyő címere
Szirmabesenyő címere		 Szirmabesenyő zászlaja
Szirmabesenyő zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállásnagyközség
PolgármesterHuszti Gábor[1]
Irányítószám3711
Körzethívószám46
Testvértelepülései
Lista
Huszt
Népesség
Teljes népesség4356 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség261,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,75 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 08′ 58″, k. h. 20° 47′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 58″, k. h. 20° 47′ 45″
Szirmabesenyő (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Szirmabesenyő
Szirmabesenyő
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Szirmabesenyő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szirmabesenyő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Nem tévesztendő össze a következővel: Szirma.
Autóbusz Szirmabesenyőn

Szirmabesenyő nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban. A dinamikusan fejlődő település az utóbbi időben több kulturális és gasztronómiai program szervezője.

Fekvése

A Bükk-vidék keleti részén, a Sajó nyugati partja mellett fekszik, Miskolctól 4 km távolságra. A község és környékének átlagos tengerszint feletti magassága 115-120 méter. További szomszédos települései Sajóvámos (4 km-re) és Sajókeresztúr (2 km-re).

Nevének eredete

A Miskolc nemzetséghez tartozó Besenyő család volt első középkori tulajdonosa, névadóként besenyő közösség lakta a mai település elődjét.

Története

Szirmabesenyő (Besenyő) nevét 1291-ben említették először az oklevelek Besenew néven. Az első ismert lakói a Miskolc nemzetséghez tartozó Besenyeiek voltak. 1291-ben Besenyei Sándor fiai voltak Szirmabesenyő (Besenyő) birtokosai. 1332-ben már említették Mindenszentekről elnevezett egyházát is. A pápai tizedjegyzék adatai szerint Besenyő település papja 1332-ben 6, 1333-ban 5, 1334-ben 6 és 1335-ben 3 garas pápai tizedet fizetett. 1939-ben egyesült hivatalosan Sajóbesenyővel.

Népesség

A település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a roma nemzetiségűnek vallja magát[3].

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
4317
4240
4181
4171
4847
4356
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

Nevezetességei

  • Szirmay-kastély: XVIII. században épült barokk kastély. A kastély tulajdonosa a gróf Szirmay család volt egészen az államosításig, ami után oktatási intézményként működött tovább. Többek között Szinyei Merse Pál – akiről a jelenlegi helyi általános iskolát elnevezték –, és Ferenc József is vendégeskedett az épületben. Kastélyparkja – ahol Szinyei Merse Pál Kerti padon című alkotása született – a mai sportpálya területén helyezkedett el.
  • Kisboldogasszony templom: 1762-ben épült meg a gróf Szirmay család kezdeményezéséből. A templom a család kegyuraságát élvezte, az 1880-as évekre állapota erősen leromlott. 1886-ban helyreállították, és a mai napig folynak munkálatok a a templom állapotának külső és belső szépségének megőrzése érdekében. 2016-ban a régi plébánia mellé felhúztak egy új parókiát.
  • Görög katolikus templom: 2000-ben húzták fel a szirmabesenyői kiserdő szélén a körülbelül 500 fős egyházközség részére.
  • Református templom: 2000-ben alakították át a település számára feleslegessé vált mozit az egyre növekedő létszámú helyi református egyházközösség templomává.
  • Király-hegy: Nevével ellentétben egy dombság. Ezen a területen működik a helyi lovarda. Az 1880-as filoxérajárvány miatt megcsappant a helyi bortermelés, ezért ma már egy nagyobb részben kihalt de ígéretes lehetőségeket takaró pincefaluként van számon tartva. A '70-es években hétvégi házakat alakítottak ki, a dombság nyugati oldalát napjainkban több család lakja.
  • Négus-kert: Parkosított terület közel a polgármesteri hivatalhoz. Ezen a helyen található meg az első és a második világháborúban, illetve az 1956-os forradalom miskolci sortűzében elhunyt helyi áldozatok emlékművei.
  • Kocka tó: A Sajó kanyarulatában található régi kavicsbányató, amely jelenleg horgásztóként működik. A víz átlagos mélysége 2-3 méter, a nyugati oldalán egy 6-8 méteres árok helyezkedik el.

Testvértelepülések

Források

  • Györffy György: Borsodvármegye.
  • Fejezetek Szirmabesenyő múltjából (Studio Kft. Miskolc 2000.)
  • Szirmay Gábor: A szirmai és szirmabesenyői Szirmay család története (Debrecen 2005.)

Jegyzetek

  1. ↑ Szirmabesenyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2016. július 13.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  • Szirmabesenyő (magyar nyelven). Magyarország helységnévtára. ksh.hu. (Hozzáférés: 2016. július 13.)


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szirmabesenyő&oldid=20785958”