„Szegedy Ferenc (alispán)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Élete: Helyesírás
→‎Élete: nem kinevezték!
7. sor: 7. sor:
A mezőszegedi Szegedy család sarja. Édesapja, mezőszegedi Szegedy Ignác ([[1736]]–[[1796]]) zalai alispán,<ref>Zala megye archontológiája 1338-2000 Szerkesztő: Molnár András Zalaegerszeg, 2000. (Zalai Gyűjtemény, 50.) 254.o.</ref> királyi tanácsos,<ref>Szluha Márton (2012). Vas vármegye nemes családjai. II. kötet. Heraldika kiadó. (598.o.)</ref> édesanyja, a barkóczi [[Rosty család]] származású barkóczi Rosty Katalin Rozália (1753–1787),<ref name="gyoriszemle">{{Cite web|url=http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_GYMS_Gysz_1933/?query=SZO%3D(rosty)&pg=224&layout=s|title=Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.IV. évfolyam. 7-9. szám. 1933. szeptember-novemberADATTÁRGéfin Gyula: Kisfaludy Sándor kiadatlan levelei. (1. közlemény)}}</ref> barkóczi [[Rosty Ferenc]] (1718-1790) vasi alispán, királyi tanácsos és Bajáky Katalin (1726–1782) lánya volt.<ref>Szluha Márton (2012). Vas vármegye nemes családjai. II. kötet. Heraldika kiadó. (400.o.)</ref> Szegedy Ferenc nővére, Kisfaludy Sándorné mezőszegedi [[Szegedy Róza]] (1775–1832) volt.
A mezőszegedi Szegedy család sarja. Édesapja, mezőszegedi Szegedy Ignác ([[1736]]–[[1796]]) zalai alispán,<ref>Zala megye archontológiája 1338-2000 Szerkesztő: Molnár András Zalaegerszeg, 2000. (Zalai Gyűjtemény, 50.) 254.o.</ref> királyi tanácsos,<ref>Szluha Márton (2012). Vas vármegye nemes családjai. II. kötet. Heraldika kiadó. (598.o.)</ref> édesanyja, a barkóczi [[Rosty család]] származású barkóczi Rosty Katalin Rozália (1753–1787),<ref name="gyoriszemle">{{Cite web|url=http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_GYMS_Gysz_1933/?query=SZO%3D(rosty)&pg=224&layout=s|title=Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.IV. évfolyam. 7-9. szám. 1933. szeptember-novemberADATTÁRGéfin Gyula: Kisfaludy Sándor kiadatlan levelei. (1. közlemény)}}</ref> barkóczi [[Rosty Ferenc]] (1718-1790) vasi alispán, királyi tanácsos és Bajáky Katalin (1726–1782) lánya volt.<ref>Szluha Márton (2012). Vas vármegye nemes családjai. II. kötet. Heraldika kiadó. (400.o.)</ref> Szegedy Ferenc nővére, Kisfaludy Sándorné mezőszegedi [[Szegedy Róza]] (1775–1832) volt.


A pozsonyi jogakadémiában végzett és 1804-ben zala vármegye tiszteletbeli aljegyzője lett, majd 1806-ban a szántói járás alszolgabírója. 1809-ben a nemesi felkelésben lovaskapitány volt, majd [[1815]]-ben a liberális szabadkőműves összeköttetésű Szegedy Ferencet nevezték ki Zala vármegye alispánjává, ezáltal leváltották az öreg, konzervatív, császárhű [[Sümeghy József (zalai alispán)|lovászi és szentmargithai Sümeghy József]] (1757–1832) alispánt.<ref name="szegedydeakkonyvtar">{{Cite web|url=http://tudastar.dfmk.hu/zalaiak?p=797|title=Deák Ferenc megyei és városi könyvtár - Szegedy Ferenc életrajza}}</ref> [[1819]]. [[július 5.|július 5]]-én Szegedy elbúcsúzott az alispáni hivatalától, majd császári és királyi kamarási rangot szerzett.<ref name="ztt1994">{{Cite web|url=http://library.hungaricana.hu/hu/view/ZALM_zgy_35/?query=SZO%3D(szegedy%20ferenc)&pg=186&layout=s|title=Zalai történeti tanulmányok 1994. Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994.). Oldalszám: 186}}</ref> Ezután az első alispánná [[Hertelendy György (alispán)|hertelendi és vindornyalaki Hertelendy György]]öt választották meg, akit Szegedy Ferenc támogatott. Amint Szegedy kilépett, megfordították sokan köpönyegjöket, és Sümeghy József részre állottak. Szervezkedni kezdtek ellene Sümeghy hívei, és [[Domján József (zalai alispán)|domjánszegi Dómján József]] másodalispánnal kívánták felváltani, azonban az [[1825]]-ös tisztsújításon Hertelendy továbbra is maradt első alispánként; Szegedy Ferenc és liberális támogatói erőre kaptak.
A pozsonyi jogakadémiában végzett és 1804-ben zala vármegye tiszteletbeli aljegyzője lett, majd 1806-ban a szántói járás alszolgabírója. 1809-ben a nemesi felkelésben lovaskapitány volt, majd [[1815]]-ben a liberális szabadkőműves összeköttetésű Szegedy Ferencet választották meg Zala vármegye első alispánjává, ezáltal leváltották az öreg, konzervatív, császárhű [[Sümeghy József (zalai alispán)|lovászi és szentmargithai Sümeghy József]] (1757–1832) alispánt.<ref name="szegedydeakkonyvtar">{{Cite web|url=http://tudastar.dfmk.hu/zalaiak?p=797|title=Deák Ferenc megyei és városi könyvtár - Szegedy Ferenc életrajza}}</ref> [[1819]]. [[július 5.|július 5]]-én Szegedy elbúcsúzott az alispáni hivatalától, majd császári és királyi kamarási rangot szerzett.<ref name="ztt1994">{{Cite web|url=http://library.hungaricana.hu/hu/view/ZALM_zgy_35/?query=SZO%3D(szegedy%20ferenc)&pg=186&layout=s|title=Zalai történeti tanulmányok 1994. Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994.). Oldalszám: 186}}</ref> Ezután az első alispánná [[Hertelendy György (alispán)|hertelendi és vindornyalaki Hertelendy György]]öt választották meg, akit Szegedy Ferenc támogatott. Amint Szegedy kilépett, megfordították sokan köpönyegjöket, és Sümeghy József részre állottak. Szervezkedni kezdtek ellene Sümeghy hívei, és [[Domján József (zalai alispán)|domjánszegi Dómján József]] másodalispánnal kívánták felváltani, azonban az [[1825]]-ös tisztsújításon Hertelendy továbbra is maradt első alispánként; Szegedy Ferenc és liberális támogatói erőre kaptak.


Később, Szegedy Ferenc, [[1825]]-től 1827-ig [[Deák Antal]] követtársa lett és Zala megyét képviselte a pozsonyi országgyűlésen. Ott ahol ellenzékiként lépett fel a törvénytelen királyi rendeletek által okozott sérelmek orvoslása érdekében. A császári titkosrendőrség jellemzése szerint a diétán volt a mérsékelt – alkotmányos, sérelmi – ellenzék középpontja. Politikai közömbösítése érdekében magas rangú hivatali kinevezéssel próbálták lerendezni: 1827-ben Szabolcs vármegye főispáni helyettesévé nevezték ki, és akkor végleg távozott Zalából. 1829-től a hétszemélyes tábla bírája, 1830-tól pedig Verőce főispánjává nevezték ki.<ref name="ruzsak">{{Cite web|url=http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_ZALA_GZ_Kismono5_Batyk/?query=SZO%3D(szegedy%20ferenc)&pg=93&layout=s|title=Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)IV. fejezet: Batyk az újkorbanA 19. század}}</ref> Miután lemondott a hivataláról, az 1840-es évek derekán, belső titkos tanácsosként, Acsádon lakott Vas megyében. Tagja volt a Tudományos Akadémia igazgatóságának.
Később, Szegedy Ferenc, [[1825]]-től 1827-ig [[Deák Antal]] követtársa lett és Zala megyét képviselte a pozsonyi országgyűlésen. Ott ahol ellenzékiként lépett fel a törvénytelen királyi rendeletek által okozott sérelmek orvoslása érdekében. A császári titkosrendőrség jellemzése szerint a diétán volt a mérsékelt – alkotmányos, sérelmi – ellenzék középpontja. Politikai közömbösítése érdekében magas rangú hivatali kinevezéssel próbálták lerendezni: 1827-ben Szabolcs vármegye főispáni helyettesévé nevezték ki, és akkor végleg távozott Zalából. 1829-től a hétszemélyes tábla bírája, 1830-tól pedig Verőce főispánjává nevezték ki.<ref name="ruzsak">{{Cite web|url=http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_ZALA_GZ_Kismono5_Batyk/?query=SZO%3D(szegedy%20ferenc)&pg=93&layout=s|title=Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)IV. fejezet: Batyk az újkorbanA 19. század}}</ref> Miután lemondott a hivataláról, az 1840-es évek derekán, belső titkos tanácsosként, Acsádon lakott Vas megyében. Tagja volt a Tudományos Akadémia igazgatóságának.

A lap 2018. december 6., 09:39-kori változata

Szegedy Ferenc
Született1786. március 3.
Ötvös
Elhunyt1848. május 24. (62 évesen)[1]
Bécs[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásapolitikus
Tisztsége
  • magyar országgyűlési követ (1825–1827)
  • főispán (1830–1840, Verőce vármegye)
Sablon • Wikidata • Segítség

Mezőszegedi Szegedy Ferenc Xávér Antal Ignác Péter Pál[2] (Ötvös, Zala vm., 1786. március 3. – Bécs, Ausztria, 1848. május 24.) Zala vármegye első alispánja, országgyűlési követ.

Élete

A mezőszegedi Szegedy család sarja. Édesapja, mezőszegedi Szegedy Ignác (1736–1796) zalai alispán,[3] királyi tanácsos,[4] édesanyja, a barkóczi Rosty család származású barkóczi Rosty Katalin Rozália (1753–1787),[5] barkóczi Rosty Ferenc (1718-1790) vasi alispán, királyi tanácsos és Bajáky Katalin (1726–1782) lánya volt.[6] Szegedy Ferenc nővére, Kisfaludy Sándorné mezőszegedi Szegedy Róza (1775–1832) volt.

A pozsonyi jogakadémiában végzett és 1804-ben zala vármegye tiszteletbeli aljegyzője lett, majd 1806-ban a szántói járás alszolgabírója. 1809-ben a nemesi felkelésben lovaskapitány volt, majd 1815-ben a liberális szabadkőműves összeköttetésű Szegedy Ferencet választották meg Zala vármegye első alispánjává, ezáltal leváltották az öreg, konzervatív, császárhű lovászi és szentmargithai Sümeghy József (1757–1832) alispánt.[7] 1819. július 5-én Szegedy elbúcsúzott az alispáni hivatalától, majd császári és királyi kamarási rangot szerzett.[8] Ezután az első alispánná hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Györgyöt választották meg, akit Szegedy Ferenc támogatott. Amint Szegedy kilépett, megfordították sokan köpönyegjöket, és Sümeghy József részre állottak. Szervezkedni kezdtek ellene Sümeghy hívei, és domjánszegi Dómján József másodalispánnal kívánták felváltani, azonban az 1825-ös tisztsújításon Hertelendy továbbra is maradt első alispánként; Szegedy Ferenc és liberális támogatói erőre kaptak.

Később, Szegedy Ferenc, 1825-től 1827-ig Deák Antal követtársa lett és Zala megyét képviselte a pozsonyi országgyűlésen. Ott ahol ellenzékiként lépett fel a törvénytelen királyi rendeletek által okozott sérelmek orvoslása érdekében. A császári titkosrendőrség jellemzése szerint a diétán volt a mérsékelt – alkotmányos, sérelmi – ellenzék középpontja. Politikai közömbösítése érdekében magas rangú hivatali kinevezéssel próbálták lerendezni: 1827-ben Szabolcs vármegye főispáni helyettesévé nevezték ki, és akkor végleg távozott Zalából. 1829-től a hétszemélyes tábla bírája, 1830-tól pedig Verőce főispánjává nevezték ki.[9] Miután lemondott a hivataláról, az 1840-es évek derekán, belső titkos tanácsosként, Acsádon lakott Vas megyében. Tagja volt a Tudományos Akadémia igazgatóságának.

Az alispáni kinevezésekor a következő jellemzés hangzott el róla: "...a mély belátása, egyenes szívű, de az általa jól esmért köznemességnek hízelkedni nem tudó Szegedy...".[10]

Források

Elődje:
Lányi Imre
Verőce vármegye főispánja
1830–1841		Verőce vármegye címere
 Utódja:
a főispáni szék betöltetlen

a következő főispán 1850–től gr. Pejácsevich Péter

  1. ↑ a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2022. szeptember 19.)
  2. ↑ Keresztelési bejegyzése, Gógánfa r.k.
  3. ↑ Zala megye archontológiája 1338-2000 Szerkesztő: Molnár András Zalaegerszeg, 2000. (Zalai Gyűjtemény, 50.) 254.o.
  4. ↑ Szluha Márton (2012). Vas vármegye nemes családjai. II. kötet. Heraldika kiadó. (598.o.)
  5. ↑ Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.IV. évfolyam. 7-9. szám. 1933. szeptember-novemberADATTÁRGéfin Gyula: Kisfaludy Sándor kiadatlan levelei. (1. közlemény)
  6. ↑ Szluha Márton (2012). Vas vármegye nemes családjai. II. kötet. Heraldika kiadó. (400.o.)
  7. ↑ Deák Ferenc megyei és városi könyvtár - Szegedy Ferenc életrajza
  8. ↑ Zalai történeti tanulmányok 1994. Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994.). Oldalszám: 186
  9. ↑ Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)IV. fejezet: Batyk az újkorbanA 19. század
  10. ↑ RENDI TÁRSADALOM - POLGÁRI TÁRSADALOM 3. TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK Salgótarján, 1989. június 15-18. (Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 16. Salgótarján, 1991) III. KONFLIKTUSOK A HELYI TÁRSADALOMBAN7. Molnár András: „Vágtatók” és „fontolva haladók”.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szegedy_Ferenc_(alispán)&oldid=20757121”