„Ispán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
A cím legkorábbi említése [[777]]-ből ismert, ekkor mint [[avarok|avar]] előkelő címe szerepel a [[kremsmünsteri apátság]] alapítólevelében.<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |pages=662 |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |isbn=963-05-6722-9}}</ref> |
A cím legkorábbi említése [[777]]-ből ismert, ekkor mint [[avarok|avar]] előkelő címe szerepel a [[kremsmünsteri apátság]] alapítólevelében.<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |pages=662 |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |isbn=963-05-6722-9}}</ref> |
||
Körmendi Ferenc tanulmánya az ispán szót a görögből eredezteti. "Az ógörög nyelvben az isz jelentése erő, hatalom, a pán értelme pedig teljes,<ref> Györkössy A., Kapitánffy I., Tegyey I. (szerk.), Ógörög–magyar |
Körmendi Ferenc tanulmánya az ispán szót a görögből eredezteti. "Az ógörög nyelvben az isz jelentése erő, hatalom, a pán értelme pedig teljes,<ref> Györkössy A., Kapitánffy I., Tegyey I. (szerk.), Ógörög–magyar szótár. Budapest. 1990.</ref> így az iszpán magyar jelentése egyértelműen teljhatalom."<ref>"Tudjuk, az ispán a magyar államigazgatásban a király teljhatalommal felruházott képviselője volt egy megyében, minden más személy az ispán alatt állt. Aki az ispánt megsértette vagy megtámadta, az a királyt sértette vagy támadta meg. Mivel e szó megfejtése száz százalékban összhangban áll az ispánok által betöltött tisztséggel, e tény már önmagában is elég kellene hogy legyen a görög eredet elfogadására. De még további cáfolhatatlan bizonyítékokat sorolhatunk fel; így VII. Konstantín bizánci császár /9/ könyvében ír egy Iszpánosz nevű személyről, ami írott formában bizonyítja e szó ismert mivoltát a középkori Bizáncban. További, döntő értesüléseket kapunk az ispán szóval kapcsolatban Spanyolország történelméből. Tudjuk, az iszpán már az ókori időkben átkerült a görög nyelvből a latinba hispan, hyspan alakban, változatlan jelentéssel. Megjegyezzük, a h betű a latin alakban azért jelent meg, mert a görög kiejtésben az i magánhangzó a szó elején úgynevezett erős hehezetet kap, vagyis hi-ként hangzik /26/, amit a latinok fonetikusan írtak le. A spanyol történetíróktól olvashatjuk /27/, hogy amikor a rómaiak kb. 150 évvel időszámításunk kezdete előtt meghódították a Pireneusi félsziget (mai Spanyolország) egy kisebb részét, azt mindjárt két ispánságra osztották, majd újabb területek gyarmatosításával számuk tovább nőtt, míg végül ezen területeket együtt Hispaniának, Hyspaniának nevezték el. Érdekes megjegyezni, a Pallas Nagy Lexikona cikkírója Ispán címszó alatt megemlíti /28/, hogy középkori kódexekben ispán, hyspan, hispány, espan, span alakban található e szó írott formában, de sem eredetét, sem e változatok származását nem tárgyalja. A fent elmondottakból azonban egyértelmű görög eredete, s ennek magyar változata az ispán, latin alakja a hyspan (magyarosan hispány), spanyol az espan (innen az Espana=Spanyolország), a span pedig a szlávban máshonnan átvett jövevényszó." Körmendi Ferenc: Földrajzi neveink és jövevényszavaink más megközelítésben http://szgnye.vmmi.org/kormendi2006.htm</ref> |
||
Györffy György szerint a kifejezés az ''úr, elöljáró'' jelentésű [[szláv nyelvek|szláv]] ''pan'', ''span'', ''zsupán'' szócsoportból származna, amely kapcsolódik a zsupa ’területi egység’ szóhoz,<ref name="Györffy:István:16.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 16 / Vármegyeszervezés az európai intézmények tükrében. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref> de a szláv eredetet számos bizonyíték cáfolja.<ref>"Annak téves feltételezését, hogy e szó magyar változata a szláv zsupán szóból ered, nemcsak a közölt tények cáfolják, hanem a zsupa jelentése is. Egyértelműen mutatja ezt a horvát katolikus egyház belső igazgatásában évszázadok óta változatlan használata, ahol a zsupa községet jelent. Ahol együtt élnek magyarok és horvátok, ott a katolikus egyházközségi hivatal horvátul „zsupni ured katolicske crkve” szavakkal van lefordítva, melyben a zsupni=községi. Koszovóban a szerbek zsupa alatt falut értenek. A zsupanija jelentése több község közösségének területe (kerület), s a világi igazgatásban, vezetésben legkorábban ennek ura volt a zsupán, akkor, amikor – VII. Konstantín megjegyzése szerint /9/ – a szlávoknak még fejedelmeik sem voltak, csak zsupánjaik. Ők tehát eredetileg törzsfőnökök lehettek, nem a (nem létező) király teljhatalmú képviselői." Körmendi, i.m.</ref> |
Györffy György szerint a kifejezés az ''úr, elöljáró'' jelentésű [[szláv nyelvek|szláv]] ''pan'', ''span'', ''zsupán'' szócsoportból származna, amely kapcsolódik a zsupa ’területi egység’ szóhoz,<ref name="Györffy:István:16.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 16 / Vármegyeszervezés az európai intézmények tükrében. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref> de a szláv eredetet számos bizonyíték cáfolja.<ref>"Annak téves feltételezését, hogy e szó magyar változata a szláv zsupán szóból ered, nemcsak a közölt tények cáfolják, hanem a zsupa jelentése is. Egyértelműen mutatja ezt a horvát katolikus egyház belső igazgatásában évszázadok óta változatlan használata, ahol a zsupa községet jelent. Ahol együtt élnek magyarok és horvátok, ott a katolikus egyházközségi hivatal horvátul „zsupni ured katolicske crkve” szavakkal van lefordítva, melyben a zsupni=községi. Koszovóban a szerbek zsupa alatt falut értenek. A zsupanija jelentése több község közösségének területe (kerület), s a világi igazgatásban, vezetésben legkorábban ennek ura volt a zsupán, akkor, amikor – VII. Konstantín megjegyzése szerint /9/ – a szlávoknak még fejedelmeik sem voltak, csak zsupánjaik. Ők tehát eredetileg törzsfőnökök lehettek, nem a (nem létező) király teljhatalmú képviselői." Körmendi, i.m.</ref> |
||
[[latin nyelv|Latin]] megfelelője a ''comes'' ([[gróf]]) volt, de bekerült latinba a görögből ''hispan, hyspan'' formában is, mely földrajzi nevekben is |
[[latin nyelv|Latin]] megfelelője a ''comes'' ([[gróf]]) volt, de bekerült latinba a görögből ''hispan, hyspan'' formában is, mely földrajzi nevekben is megjelenik ''(Hispania)''.<ref>Körmendi, i.m.</ref> Zsupán formában a dunai bolgároknál és az avaroknál egyaránt előfordul, megtaláljuk a [[nagyszentmiklósi kincs]] görög betűs feliratában is. A cím korai alakja ''spán''.<ref name="Korai magyar"/> |
||
[[13. század]]i adatok alapján a magyar úri [[Nemzetség (társadalmi csoport)|nemzetségek]] vezetőit is az ispán cím illette meg. Feltételezhető, hogy a szlávok ispánnak hívták a honfoglaló magyarok nemzetségfőit (''bő''it),<ref name="Fogalomtár">{{cite book|others=szerkesztette Bán Péter |title=Magyar történelmi fogalomtár |pages=194-195 |publisher=Gondolat, Budapest |year=1989 |id=ISBN 963 282 202 1}}</ref> akik azután a [[vármegye]]szervezet kiépítésekor a megye első emberei lettek.<ref name="Györffy:István:16.fejezet"/> |
[[13. század]]i adatok alapján a magyar úri [[Nemzetség (társadalmi csoport)|nemzetségek]] vezetőit is az ispán cím illette meg. Feltételezhető, hogy a szlávok ispánnak hívták a honfoglaló magyarok nemzetségfőit (''bő''it),<ref name="Fogalomtár">{{cite book|others=szerkesztette Bán Péter |title=Magyar történelmi fogalomtár |pages=194-195 |publisher=Gondolat, Budapest |year=1989 |id=ISBN 963 282 202 1}}</ref> akik azután a [[vármegye]]szervezet kiépítésekor a megye első emberei lettek.<ref name="Györffy:István:16.fejezet"/> |
||
Körmendi Ferenc szerint az ispán szó [[III. Béla magyar király|III. Béla]] révén került Magyarországra.<ref>"Az ispán szót [[III. Béla magyar király|III. Béla]] hozhatta magával Magyarországra Bizáncból, ahol nevelkedett, mert az ő uralkodása utáni időből való az első levél, melyben az Ispán mint személynév megjelenik. Tudjuk, ő alakította át a megyerendszert is, amikor a megyék számát majd kétszeresére növelte." Körmendi, i.m.</ref> |
Körmendi Ferenc szerint az ispán szó [[III. Béla magyar király|III. Béla]] révén került Magyarországra.<ref>"Az ispán szót [[III. Béla magyar király|III. Béla]] hozhatta magával Magyarországra Bizáncból, ahol nevelkedett, mert az ő uralkodása utáni időből való az első levél, melyben az Ispán mint személynév megjelenik. Tudjuk, ő alakította át a megyerendszert is, amikor a megyék számát majd kétszeresére növelte." Körmendi, i.m.</ref> |
||
== Megyésispán == |
== Megyésispán == |
||
| 24. sor: | 24. sor: | ||
Az ispán a középkorban maga választotta meg helyettesét – a 13. századig udvarispánt ''(curialis comes)'', azután alispánt ''(vicecomes)'' – a [[Familiaritás|familiáris]]ai közül.<ref name="Fogalomtár"/> |
Az ispán a középkorban maga választotta meg helyettesét – a 13. századig udvarispánt ''(curialis comes)'', azután alispánt ''(vicecomes)'' – a [[Familiaritás|familiáris]]ai közül.<ref name="Fogalomtár"/> |
||
Egy ispán kezén már az [[Árpád-kor]]ban is több megye lehetett, egyben országos méltóságokat is betölthetett, de a 14. század közepéig önmagában is [[báró]]nak számított, és közhitelű pecséttel rendelkezett. A 14. századtól a |
Egy ispán kezén már az [[Árpád-kor]]ban is több megye lehetett, egyben országos méltóságokat is betölthetett, de a 14. század közepéig önmagában is [[báró]]nak számított, és közhitelű pecséttel rendelkezett. A 14. századtól a [[vármegyei törvényszék]] (''sedes iudiciaria'', ''sedria'') elnöke, részesült az itt beszedett bírságokból, a megyei vámokból és jövedelmekből. A 14. századtól a tisztségül kapott [[királyi birtok]] teljes jövedelmét élvezte [[honor]]ként, és a vármegye katonai parancsnoka volt.<ref name="Korai magyar"/> |
||
==Főispán== |
==Főispán== |
||
A [[16. század]] elejétől az ispánt általánosan '''főispánnak''' ''(supremus comes)'' |
A [[16. század]] elejétől az ispánt általánosan '''főispánnak''' ''(supremus comes)'' hívták és egyre inkább örökölhető pozícióvá vált.<ref name="Korai magyar"/> |
||
Az újkori magyar közigazgatásban a főispán és az alispán tisztsége elvált egymástól. Míg az előbbit a király nevezte ki, és a királyt (illetve a kiegyezés után a kormányt) képviselte, addig az alispán a nemes vármegye közönsége által választott tisztségviselő volt, és 1870-től ''a [[törvényhatóság]] első tisztviselőjeként'' működött. A megyei főispánok mellett az 1870: XLII. tc. majd az 1886: XXII. tc. törvények a thj. városok élére is főispánokat nevezett ki. Őket nevezték szabad királyi városi főispánnak. Ők voltak a kormány képviselői a városi közigazgatásban.<ref>{{Pécs Lexikon|1|243}}</ref> Létezett még az [[örökös főispán]]i cím is, ez azonban csak egy titulus maradt, s többnyire valamely magas egyházi vagy politikai pozícióval járt együtt, illetve egyes családok bizonyos ágai kapták (igaz nem automatikusan, hanem királyi kinevezéssel). |
Az újkori magyar közigazgatásban a főispán és az alispán tisztsége elvált egymástól. Míg az előbbit a király nevezte ki, és a királyt (illetve a kiegyezés után a kormányt) képviselte, addig az alispán a nemes vármegye közönsége által választott tisztségviselő volt, és 1870-től ''a [[törvényhatóság]] első tisztviselőjeként'' működött. A megyei főispánok mellett az 1870: XLII. tc. majd az 1886: XXII. tc. törvények a thj. városok élére is főispánokat nevezett ki. Őket nevezték szabad királyi városi főispánnak. Ők voltak a kormány képviselői a városi közigazgatásban.<ref>{{Pécs Lexikon|1|243}}</ref> Létezett még az [[örökös főispán]]i cím is, ez azonban csak egy titulus maradt, s többnyire valamely magas egyházi vagy politikai pozícióval járt együtt, illetve egyes családok bizonyos ágai kapták (igaz nem automatikusan, hanem királyi kinevezéssel). |
||
| 40. sor: | 40. sor: | ||
== Kamaraispán == |
== Kamaraispán == |
||
{{csonk-szakasz}} |
{{csonk-szakasz}} |
||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
||
== Kapcsolódó szócikkek == |
== Kapcsolódó szócikkek == |
||
{{wikiszótár}} |
{{wikiszótár}} |
||
A lap 2018. december 6., 01:59-kori változata
Az ispán (latinul: comes) legismertebb jelentésében a vármegye király által kinevezett első emberét jelentette a középkorban, az újkorban a tisztség neve főispán lett. Ilyen minőségében megfelelt a frank grófnak (grafio). Ispán állt a királyi udvartartás (udvarispán), a királyi kápolna (kápolnaispán), a pénzügyigazgatás különböző szintjei (harmincadispán, pénzverőispán, sókamaraispán, urburaispán) élén, de az úri nemzetségek, egyes kiváltságolt népcsoportok vezetőit (besenyők ispánja, székelyispán), a magánuradalmak első embereit is így hívták.
Az ispán szó eredete és külföldi párhuzamai
A cím legkorábbi említése 777-ből ismert, ekkor mint avar előkelő címe szerepel a kremsmünsteri apátság alapítólevelében.[1]
Körmendi Ferenc tanulmánya az ispán szót a görögből eredezteti. "Az ógörög nyelvben az isz jelentése erő, hatalom, a pán értelme pedig teljes,[2] így az iszpán magyar jelentése egyértelműen teljhatalom."[3] Györffy György szerint a kifejezés az úr, elöljáró jelentésű szláv pan, span, zsupán szócsoportból származna, amely kapcsolódik a zsupa ’területi egység’ szóhoz,[4] de a szláv eredetet számos bizonyíték cáfolja.[5] Latin megfelelője a comes (gróf) volt, de bekerült latinba a görögből hispan, hyspan formában is, mely földrajzi nevekben is megjelenik (Hispania).[6] Zsupán formában a dunai bolgároknál és az avaroknál egyaránt előfordul, megtaláljuk a nagyszentmiklósi kincs görög betűs feliratában is. A cím korai alakja spán.[1]
13. századi adatok alapján a magyar úri nemzetségek vezetőit is az ispán cím illette meg. Feltételezhető, hogy a szlávok ispánnak hívták a honfoglaló magyarok nemzetségfőit (bőit),[7] akik azután a vármegyeszervezet kiépítésekor a megye első emberei lettek.[4]
Körmendi Ferenc szerint az ispán szó III. Béla révén került Magyarországra.[8]
Megyésispán
A megyés ispán (comes parochiae, comes castri, comes comitatus, comes provinciae) a középkori magyar közigazgatásban a vármegye élén álló, a király által kinevezett és bármikor felmenthető tisztviselő. Bírói hatalma csak a várbirtokra terjedt ki, míg közigazgatási (pl. piacfelügyelet) funkciói az egész megyére, így az udvarbirtokra is. Az Árpád-korban a várbirtok jövedelmének egyharmada illette meg.[9][10] A várnépek tartották el szállásadási kötelezettség (descensus) címen. Erdélyben a vajda, Szlavóniában a bán nevezte ki.[1] Közigazgatási feladata mellett az ispán bírói jogokat is gyakorolt, de ez alól kivételt képeztek talán kezdettől az egyházi birtokok, amelyek az egyház és nagyon korán az udvari birtokok, amelyek az udvarispán (nádor) bírói hatáskörébe kerültek.[10]
Az ispán vezette a megyei hadsereget, amiben a hadnagy (maior exercitus) segítette. Segítségére volt még az ispáni központ gondviselője, a várnagy (maior castri) és a bíráskodásban a királybíró (iudex regius), majd a talán várbíró–udvarispán (curialis comes) végül az alispán (vice comes). A vásári rendtartásban az ispán megbízottja volt az ispán ércpecsétjét hordozó billogos, akinek feladata volt többek között az is, hogy a templom helyett a vásárt látogatót megbüntesse.[9]
Az ispán a középkorban maga választotta meg helyettesét – a 13. századig udvarispánt (curialis comes), azután alispánt (vicecomes) – a familiárisai közül.[7]
Egy ispán kezén már az Árpád-korban is több megye lehetett, egyben országos méltóságokat is betölthetett, de a 14. század közepéig önmagában is bárónak számított, és közhitelű pecséttel rendelkezett. A 14. századtól a vármegyei törvényszék (sedes iudiciaria, sedria) elnöke, részesült az itt beszedett bírságokból, a megyei vámokból és jövedelmekből. A 14. századtól a tisztségül kapott királyi birtok teljes jövedelmét élvezte honorként, és a vármegye katonai parancsnoka volt.[1]
Főispán
A 16. század elejétől az ispánt általánosan főispánnak (supremus comes) hívták és egyre inkább örökölhető pozícióvá vált.[1]
Az újkori magyar közigazgatásban a főispán és az alispán tisztsége elvált egymástól. Míg az előbbit a király nevezte ki, és a királyt (illetve a kiegyezés után a kormányt) képviselte, addig az alispán a nemes vármegye közönsége által választott tisztségviselő volt, és 1870-től a törvényhatóság első tisztviselőjeként működött. A megyei főispánok mellett az 1870: XLII. tc. majd az 1886: XXII. tc. törvények a thj. városok élére is főispánokat nevezett ki. Őket nevezték szabad királyi városi főispánnak. Ők voltak a kormány képviselői a városi közigazgatásban.[11] Létezett még az örökös főispáni cím is, ez azonban csak egy titulus maradt, s többnyire valamely magas egyházi vagy politikai pozícióval járt együtt, illetve egyes családok bizonyos ágai kapták (igaz nem automatikusan, hanem királyi kinevezéssel).
Várispán, határispán, erdőispán
Várispán (comes castri) volt először is minden megyés ispán, aki a vármegye várszervezete és várbirtoka által alkotott várispánság élén állt. Ez a várispánság a vármegyében lévő udvarbirtokokkal, magán- és egyházi uradalmakkal együtt alkotta a vármegyét. Várispánok voltak a határispánságok vezetői, a határispánok (comes confinii) is[1] és léteztek a korai időben belső várispánságok is a források szerint, amelyek céljáról keveset tudunk, de sejthetően ilyenekkel vette körül már Géza fejedelem Koppány somogyi szállásterületét.[12]
Az erdőispán erdőispánság élén állt.
Kamaraispán
Jegyzetek
- ↑ a b c d e f szerk.: Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest, 662. o. (1994). ISBN 963-05-6722-9
- ↑ Györkössy A., Kapitánffy I., Tegyey I. (szerk.), Ógörög–magyar szótár. Budapest. 1990.
- ↑ "Tudjuk, az ispán a magyar államigazgatásban a király teljhatalommal felruházott képviselője volt egy megyében, minden más személy az ispán alatt állt. Aki az ispánt megsértette vagy megtámadta, az a királyt sértette vagy támadta meg. Mivel e szó megfejtése száz százalékban összhangban áll az ispánok által betöltött tisztséggel, e tény már önmagában is elég kellene hogy legyen a görög eredet elfogadására. De még további cáfolhatatlan bizonyítékokat sorolhatunk fel; így VII. Konstantín bizánci császár /9/ könyvében ír egy Iszpánosz nevű személyről, ami írott formában bizonyítja e szó ismert mivoltát a középkori Bizáncban. További, döntő értesüléseket kapunk az ispán szóval kapcsolatban Spanyolország történelméből. Tudjuk, az iszpán már az ókori időkben átkerült a görög nyelvből a latinba hispan, hyspan alakban, változatlan jelentéssel. Megjegyezzük, a h betű a latin alakban azért jelent meg, mert a görög kiejtésben az i magánhangzó a szó elején úgynevezett erős hehezetet kap, vagyis hi-ként hangzik /26/, amit a latinok fonetikusan írtak le. A spanyol történetíróktól olvashatjuk /27/, hogy amikor a rómaiak kb. 150 évvel időszámításunk kezdete előtt meghódították a Pireneusi félsziget (mai Spanyolország) egy kisebb részét, azt mindjárt két ispánságra osztották, majd újabb területek gyarmatosításával számuk tovább nőtt, míg végül ezen területeket együtt Hispaniának, Hyspaniának nevezték el. Érdekes megjegyezni, a Pallas Nagy Lexikona cikkírója Ispán címszó alatt megemlíti /28/, hogy középkori kódexekben ispán, hyspan, hispány, espan, span alakban található e szó írott formában, de sem eredetét, sem e változatok származását nem tárgyalja. A fent elmondottakból azonban egyértelmű görög eredete, s ennek magyar változata az ispán, latin alakja a hyspan (magyarosan hispány), spanyol az espan (innen az Espana=Spanyolország), a span pedig a szlávban máshonnan átvett jövevényszó." Körmendi Ferenc: Földrajzi neveink és jövevényszavaink más megközelítésben http://szgnye.vmmi.org/kormendi2006.htm
- ↑ a b Györffy György. 16 / Vármegyeszervezés az európai intézmények tükrében., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2
- ↑ "Annak téves feltételezését, hogy e szó magyar változata a szláv zsupán szóból ered, nemcsak a közölt tények cáfolják, hanem a zsupa jelentése is. Egyértelműen mutatja ezt a horvát katolikus egyház belső igazgatásában évszázadok óta változatlan használata, ahol a zsupa községet jelent. Ahol együtt élnek magyarok és horvátok, ott a katolikus egyházközségi hivatal horvátul „zsupni ured katolicske crkve” szavakkal van lefordítva, melyben a zsupni=községi. Koszovóban a szerbek zsupa alatt falut értenek. A zsupanija jelentése több község közösségének területe (kerület), s a világi igazgatásban, vezetésben legkorábban ennek ura volt a zsupán, akkor, amikor – VII. Konstantín megjegyzése szerint /9/ – a szlávoknak még fejedelmeik sem voltak, csak zsupánjaik. Ők tehát eredetileg törzsfőnökök lehettek, nem a (nem létező) király teljhatalmú képviselői." Körmendi, i.m.
- ↑ Körmendi, i.m.
- ↑ a b Magyar történelmi fogalomtár, szerkesztette Bán Péter, Gondolat, Budapest, 194-195. o.. ISBN 963 282 202 1 (1989)
- ↑ "Az ispán szót III. Béla hozhatta magával Magyarországra Bizáncból, ahol nevelkedett, mert az ő uralkodása utáni időből való az első levél, melyben az Ispán mint személynév megjelenik. Tudjuk, ő alakította át a megyerendszert is, amikor a megyék számát majd kétszeresére növelte." Körmendi, i.m.
- ↑ a b Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2
- ↑ a b Györffy György. 18 / Uralkodó osztály és világi birtok., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2
- ↑ Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 243. o. ISBN 978-963-06-7919-0
- ↑ Györffy György. 9 / István trónjának biztosítása és Koppány lázadása., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2
Kapcsolódó szócikkek
