„Nagy-Küküllő (folyó)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.197.238 (vita) szerkesztéséről InternetArchiveBot szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
|||
| 25. sor: | 25. sor: | ||
=== Halfaunája === |
=== Halfaunája === |
||
A folyó [[állatok|halfaunája]] roppant változatos. Felső hegyvidéki részén [[Székelyvarság]] falu és [[Székelyudvarhely]] között nagy számban [[pénzes pér]]t, [[fejes domolykó]]t, [[paduc]]ot, [[sebes pisztráng]]ot, [[pataki pisztráng]]ot, [[petényi-márna|petényi-márnát]] és [[Botos kölönte|botos kölöntét]], [[kövi csík]]ot lehet benne találni. Korábban jelentős [[márna|rózsásmárna]]-populációval is büszkélkedhetett a folyó, de egyelőre még nem tisztázott hatások következtében ez a halfaj lehúzódott a folyó legalsó szakaszaira. A dombvidéki szakaszon megmutatkozik, hogy nagyobb mértékű ipari mérgezés már háromszor is történt az elmúlt időszakban és a folyóvíz-szennyezése a lakosság által is rendszeres. Itt ezek ellenére még jelentős a [[Európai harcsa|harcsapopuláció]], mely szinte legendás a horgászok körében és a folyóvízi [[csuka|csukák]] is megtalálhatóak. Jelentős a [[paduc]] állomány, mely a helyi horgászok kedvence és a tiszta részeken, még domolykóra is lehet |
A folyó [[állatok|halfaunája]] roppant változatos. Felső hegyvidéki részén [[Székelyvarság]] falu és [[Székelyudvarhely]] között nagy számban [[pénzes pér]]t, [[fejes domolykó]]t, [[paduc]]ot, [[sebes pisztráng]]ot, [[pataki pisztráng]]ot, [[petényi-márna|petényi-márnát]] és [[Botos kölönte|botos kölöntét]], [[kövi csík]]ot lehet benne találni. Korábban jelentős [[márna|rózsásmárna]]-populációval is büszkélkedhetett a folyó, de egyelőre még nem tisztázott hatások következtében ez a halfaj lehúzódott a folyó legalsó szakaszaira. A dombvidéki szakaszon megmutatkozik, hogy nagyobb mértékű ipari mérgezés már háromszor is történt az elmúlt időszakban és a folyóvíz-szennyezése a lakosság által is rendszeres. Itt ezek ellenére még jelentős a [[Európai harcsa|harcsapopuláció]], mely szinte legendás a horgászok körében és a folyóvízi [[csuka|csukák]] is megtalálhatóak. Jelentős a [[paduc]] állomány, mely a helyi horgászok kedvence és a tiszta részeken, még domolykóra is lehet számítani. Tavak környékén, zsilipen át megszökött [[Kárász (hal)|kárászok]] és [[ponty]]ok is megtalálhatóak a folyóban.<ref>{{cite web |url=http://www.horgaszat-vadaszat.ro/horgaszat/horgaszvizek/nagy-kukullo.html |title=Horgászvizeink – Nagy.Küküllő |date=2008-10-05 |accessdate=2010-06-14 |publisher=horgaszat-vadaszat.ro |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100727123647/http://www.horgaszat-vadaszat.ro/horgaszat/horgaszvizek/nagy-kukullo.html# |archivedate=2010-07-27 }}</ref> |
||
== Néhány jelentős település a folyó mentén == |
== Néhány jelentős település a folyó mentén == |
||
A lap 2018. december 3., 13:13-kori változata
| Nagy-Küküllő | |
 | |
| A Nagy-Küküllő Székelykeresztúr mellett | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Románia |
| Megyék | Hargita, Maros, Szeben és Fehér megye |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 221 km |
| Forrásszint | 1 455 m |
| Vízhozam | 14,5 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 3606 km² |
| Forrás | Görgényi-havasok, Székelyvarság mellett |
| Torkolat | Küküllő (Balázsfalva mellett) → Maros → Tisza → Duna → Fekete-tenger |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy-Küküllő témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Nagy-Küküllő (románul: Târnava Mare, németül: Große Kokel) folyó Romániában, Erdélyben. Az egykori Udvarhelyszék legjelentősebb folyóvize. A Görgényi-havasokban ered és Balázsfalva mellett egyesül a Kis-Küküllővel. Az egyesülést követően Küküllő néven folytatja útját, egészen Mihálcfalváig, ahol beletorkollik a Marosba.
Neve
A küküllő korai török eredetű szó, mely az avarok révén került a magyar nyelvbe, jelentése: kökényes.[1] A Nagy-Küküllő esetében is kökényes vidékre utal a „Küküllő” megnevezés.
Földrajza
A Nagysomlyó-hegy tövéből 1455 méter magasságból ered, a folyóhossza 221 kilométer és a becsült vízgyűjtő területének nagysága 3606 négyzetkilométer. A folyó Székelyudvarhely városát elérve, hegyvidéki jellegből dombvidéki jellegűre vált változatos horgászlehetőségeket biztosítva az itt élők számára. A Nagy-Küküllő az Erdélyi-medencében Balázsfalvánál egyesül a Sóvidékről érkező Kis-Küküllővel, majd közösen Küküllő folyó néven folytatják útjukat a Maros folyóig.[2]
Halfaunája
A folyó halfaunája roppant változatos. Felső hegyvidéki részén Székelyvarság falu és Székelyudvarhely között nagy számban pénzes pért, fejes domolykót, paducot, sebes pisztrángot, pataki pisztrángot, petényi-márnát és botos kölöntét, kövi csíkot lehet benne találni. Korábban jelentős rózsásmárna-populációval is büszkélkedhetett a folyó, de egyelőre még nem tisztázott hatások következtében ez a halfaj lehúzódott a folyó legalsó szakaszaira. A dombvidéki szakaszon megmutatkozik, hogy nagyobb mértékű ipari mérgezés már háromszor is történt az elmúlt időszakban és a folyóvíz-szennyezése a lakosság által is rendszeres. Itt ezek ellenére még jelentős a harcsapopuláció, mely szinte legendás a horgászok körében és a folyóvízi csukák is megtalálhatóak. Jelentős a paduc állomány, mely a helyi horgászok kedvence és a tiszta részeken, még domolykóra is lehet számítani. Tavak környékén, zsilipen át megszökött kárászok és pontyok is megtalálhatóak a folyóban.[3]
Néhány jelentős település a folyó mentén
Székelyvarság, Zeteváralja, Fenyéd, Betfalva, Zetelaka, Küküllőkeményfalva, Székelyudvarhely, Bögöz, Székelykeresztúr, Segesvár, Erzsébetváros, Medgyes, Balázsfalva.
Jegyzetek
- ↑ Kristó Gyula. Korai magyar történeti lexikon (9-14. század).. Akadémiai Kiadó, Budapest, p.387. o. (1994)
- ↑ Kis- és Nagy-Küküllő. mercuriustour.ro, 2010. március 1. (Hozzáférés: 2010. június 14.)[halott link]
- ↑ Horgászvizeink – Nagy.Küküllő. horgaszat-vadaszat.ro, 2008. október 5. [2010. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
További információk
- Kovács-Kendi Lehel: Túraajánló – Tartód vára és a Nagyküküllő forrása. szekelyhon.ro, 2006. július 19. (Hozzáférés: 2010. június 14.)[halott link]
- Nagy Árpád: Székelyvarsági Csurgókő: (Avagy a székelyek vízesése a Nagyküküllő forrásvidékén!). erdelyivendeghazak.ro. [2009. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
.svg){kind=small}
