Krieger Sámuel (térképész)

Krieger Sámuel
Született	1730 Eperjes
Elhunyt	1785 (54-55 évesen)
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	hidraulika térképész
Sablon • Wikidata • Segítség

Krieger Sámuel (Eperjes, 1730 körül – 1785–90 körül) földmérő mérnök, térképész.

Élete

Tanulmányait 1766 és 1768 között a bécsi hadmérnöki akadémián végezte. Előbb Sopron vármegye mérnökeként kezdett dolgozni, majd 1779-től évi 800 forintos fizetéssel a Helytartótanács, ill. a Hajózási Igazgatóság, később az Országos Építészeti Igazgatóság királyi mérnöke lett. Korának egyik elismert szaktekintélyeként felvételei nagy felkészültségről tanúskodnak, de összefoglaló lapjai nem érik el Mikoviny Sámuel jóval korábbi munkáinak színvonalát. A Helytartótanács 1771 végén elrendelte a tolnai Sárvíz mente vízmérnöki felmérését és lecsapolási tervének elkészítését, majd röviddel ezt követően a Balaton hasonló felmérését is. Krieger 1776-ban készített tervet a Sió, a Kapos szabályozására és a Balaton tavának a lecsapolására és részt vett a korabeli szabályozási munkálatok felülvizsgálatában. Elkészítette a Balaton kiszárítási tervét, tervei szerint három fokozatban képzelte el a tó hatalmas víztömegének elvezetését, a víz elvezetése után csak egy keskeny hajózható csatornát hagytak volna meg, aminek a nyomvonala végig vezetett volna a tó egész hosszában, Keszthelytől Siófokig. 1764 és 1780 között, szabályozási terveket készített a Drávára, a Duna mohácsi szakaszára, valamint a Mosoni-Duna fattyúágra is. Főműve: Regni Hungariae in suos circulos et comitatus divisi tabula nova Krieger megállapításai szerint a Balaton elmocsarasodásához alapvető mértékben hozzájárult a tó természetes vízleeresztő árkainak eliszaposodása illetve a néhány helyen megtörtént mesterséges elrekesztése, amelynek okai szerinte a malmok voltak. A javaslatai nyomán is, az 1751. évi XIV. törvénycikk a malomtulajdonosok számára elõírta, hogy „a malomgátjaikat hordják el, és a malomhoz külön medret ásván, a folyóviz egy részét ugy vezessék el, hogy az elvezetés sem áradást ne okozzon, sem az innen vagy tulról közlekedõ hajóknak akadályul ne szolgáljon”.

Nagyítás

Krieger Sámuel Balaton-térképe 1776-ból, amely a legbecsesebb műszaki emlékeink közé tartozik. Térképe alapján tudjuk, hogy a Balaton összefüggő része volt még a Kis-Balaton keleti medencéje

„	A Balaton tava nyugatról keletnek, hossztengelye mentén mérve 9 német mérföld (80,44 km), hosszúságú; szélessége változó; ahol legkeskenyebb: nem haladja meg a 600 ölet (1,14 km); közepes szélessége a 3000 ölet (5,69 km); legnagyobb szélessége pedig a 8000 ölet (15,170 kim). Három vármegyéhez tartozik; északon és nyugaton Zala, délen Somogy, keleten Veszprém megyék tartozéka, és mintegy 60 községet érint. Nevezetesebb mocsarai: észak felől a Hévízi, a Szigligeti, nyugatról a Zala folyó mocsarai, délről a Keresztúri. Fonyódi, Ordai, Csehi és az Ormándi, s végül a Boglári mocsár. De azért a különböző mocsarak mindegyike keletkezésének mégsem csupán a Balaton tavának vízállása az oka; figyelembe kell vennünk, hogy egyes mocsaraknak mintegy saját tulajdon patakjuk van, amely elárasztja őket (vizével); ezek eredete így értelmezhető. A távolabbi mocsarak közül Kővágóőrs közelében a Bornóchi, magyarul a Bornóti bozót, és a tapolcai (mocsarak) terjedelmük miatt érdemelnek figyelmet. A Balaton tó a Zala folyóból ered.…	”
– Krieger Sámuelnek a Saar—Sió—Kapós és Balaton-tó szabályozása ügyében előterjesztett javaslata és tervezete (OSZK. Fol. Lat. 3920—1776.)részlet

Krieger hatalmas méretű Balaton térképe Lázár deák, Mikoviny Sámuel és Müller Ignác térképei, metszetei és leírásai mellett az egyik legfontosabb és legmegbízhatóbb bizonyítéka a tó hajdani magas vízállásának.

Források

• Fodor Ferenc: Magyar vízimérnökök, Budapest, 1957.
• Magyar életrajzi lexikon, Krieger Sámuel. arcanum.hu
• Halász Imre: A Balaton lecsapolása 18–19. század, historia.hu
• Krieger Sámuel 1730 k.-1785/1790 k, opac-nevter.pim.hu
• Magyarország térképe (1780) Krieger Sámuel, szechenyiterkepek.oszk.hu
• Ihrig Dénes (szerk.): A ​magyar vízszabályozás története, Országos Vízügyi Hivatal, Budapest, 1973

További információk

• Az eltűnt Fok-folyó nyomában, eletestudomany.hu
• Mappa exhibens fluvium Sio a lacum Balaton usque confluxum cum fluvio Sárviz., maps.hungaricana.hu