„Szellemi kulturális örökség” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Hiányzó névelő Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
a link |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[file:UNESCO-ICH-blue.svg|right|150px]] |
[[file:UNESCO-ICH-blue.svg|right|150px]] |
||
Az [[UNESCO]] az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az 1972-es világörökség egyezmény kiterjesztéseként 2003-ban fogadta el a '''szellemi kulturális örökség megőrzéséért''' létrejött egyezményt (eredeti címe: ''Convention for the Safeguarding of the Intangible Cultural Heritage''). A nemzetközi jogi dokumentum a csatlakozott részes államok számára meghatározza a végrehajtással kapcsolatos lépéseket, feladatokat. |
Az [[UNESCO]] az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az 1972-es [[világörökség]] egyezmény kiterjesztéseként 2003-ban fogadta el a '''szellemi kulturális örökség megőrzéséért''' létrejött egyezményt (eredeti címe: ''Convention for the Safeguarding of the Intangible Cultural Heritage''). A nemzetközi jogi dokumentum a csatlakozott részes államok számára meghatározza a végrehajtással kapcsolatos lépéseket, feladatokat. |
||
==Szellemi kulturális örökség== |
==Szellemi kulturális örökség== |
||
A lap 2018. november 29., 01:26-kori változata
Az UNESCO az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az 1972-es világörökség egyezmény kiterjesztéseként 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséért létrejött egyezményt (eredeti címe: Convention for the Safeguarding of the Intangible Cultural Heritage). A nemzetközi jogi dokumentum a csatlakozott részes államok számára meghatározza a végrehajtással kapcsolatos lépéseket, feladatokat.
Szellemi kulturális örökség
A szellemi kulturális örökség lehet: szóbeli hagyomány, és kifejezési forma, tradicionális előadó művészet; társadalmi szokás és rítus, ünnepi esemény; a természettel és a világegyetemmel kapcsolatos ismeretek; valamint a hagyományos kézművestermékek előállításához szükséges tudás és készség. A UNESCO által az egyezmény alapján nyilvántartott hivatalos lista 2017 elején 429 kulturális egységet tartalmazott.
Külön lista tartalmazza a sürgős védelmet igénylő szellemi kulturális örökségeket; ezek általában a végleges eltűnéssel fenyegetett népszokások és szertartások, amelyek megőrzése fokozott állami támogatást igényel.
Szellemi kulturális örökség Magyarországon
Magyarország 2006-ban ratifikálta csatlakozását az UNESCO szellemi kulturális örökség megőrzéséért létrejött Egyezményhez (XXXVIII./2006 törvény). [1]
Az egyezmény szakmai koordinálásáért Magyarországon a Szabadtéri Néprajzi Múzeum a felelős.
Magyarország a UNESCO által nyilvántartott világörökségi lista mellett a kulturális miniszter 2009. május 19-én kelt felhívásával[2] létrehozta a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékét is. A nemzeti jegyzékre került örökségek használhatják a „Szellemi Kulturális Örökség Magyarországon” logóját.
Az UNESCO jegyzékben szereplő magyarországi tételek:
- Mohácsi busójárás (2009)
- Táncházmozgalom (2011)
- Matyó népművészet (2012)
- A népzenei örökség megőrzése Kodály-módszerrel (2016)
- Solymászat (2017; Egyesült Arab Emirátus, Ausztria, Belgium, Csehország, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország, Kazahsztán, Koreai Köztársaság, Mongólia, Marokkó, Pakisztán, Protugália, Katar, Szaúd-Arábia, Spanyolország, Szíria közös öröksége)
Hivatkozások
- ↑ Csonka-Takács Eszter: [http://szellemikulturalisorokseg.hu/doks/egyezmeny.pdf UNESCO Egyezmény a szellemi kulturális örökség megőrzéséről] (magyar és angol nyelven) (pdf) pp. 28. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010
- ↑ Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter: Felhívás a magyar szellemi kulturális örökség megőrzésére (magyar nyelven) (pdf) pp. 1, 2009. 05