„Hárs (növénynemzetség)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
| 82. sor: | 82. sor: | ||
== Érdekességek == |
== Érdekességek == |
||
* [[Szőkedencs]] temetőjében a |
* [[Szőkedencs]] temetőjében a út mellett áll egy közel 700 éves ezüst hárs. |
||
* A [[Felvidék]]en a |
* A [[Felvidék]]en a várkastély közelében áll egy több mint 700 éves fa, melyet [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] hársfájának neveznek. |
||
* A hárs neve a [[Lipovánok|lipován]] nyelvjárásban ''lippa,'' s mivel szokás szerint a szentképeket hársfából készült táblára festik, innen van az elnevezésük: „lipován”, azaz „hársfás”.{{forr}} |
* A hárs neve a [[Lipovánok|lipován]] nyelvjárásban ''lippa,'' s mivel szokás szerint a szentképeket hársfából készült táblára festik, innen van az elnevezésük: „lipován”, azaz „hársfás”.{{forr}} |
||
* [[Zeusz]] hársfává változtatta [[Philüra|Philürát]] saját kérésére.<ref>{{CitLib |aut= |aut2= |aut3= |tit=Ausführliches Lexikon der griechischen und römischen Mythologie, 3. Band, 2. Abteilung |subtit=Pasikrateia–Pyxios, nebst Schluss von Palladion und Phoinix |ass=Szerkesztette: Wilhelm Heinrich Roscher |edi= |loc=Leipzig |red=B. G. Teubner |ann=1909 |ser= |sernr= |isbn= |url=http://www.archive.org/stream/ausfhrlichesle0302rosc#page/n352/mode/1up |capaut=Heinrich Wilhelm Stoll |cap=Philyra 1) |pag=2353–2354 |misc=(német nyelven) }}</ref> A philüra az ókori görögöknél hársfát jelent, illetve hárshéjat is, melyre írtak.<ref>{{CitLib |aut=Finály Henrik |tit=A latin nyelv szótára |subtit= |ass= |edi= |loc=Budapest |red=Franklin Társulat |ann=1884 |ser= |sernr= |isbn= |url=http://latin.oszk.hu/cgi-bin3/index.cgi?function=xml&xmlID=cimlap |cap=philyra |pag= |misc= }}</ref> |
* [[Zeusz]] hársfává változtatta [[Philüra|Philürát]] saját kérésére.<ref>{{CitLib |aut= |aut2= |aut3= |tit=Ausführliches Lexikon der griechischen und römischen Mythologie, 3. Band, 2. Abteilung |subtit=Pasikrateia–Pyxios, nebst Schluss von Palladion und Phoinix |ass=Szerkesztette: Wilhelm Heinrich Roscher |edi= |loc=Leipzig |red=B. G. Teubner |ann=1909 |ser= |sernr= |isbn= |url=http://www.archive.org/stream/ausfhrlichesle0302rosc#page/n352/mode/1up |capaut=Heinrich Wilhelm Stoll |cap=Philyra 1) |pag=2353–2354 |misc=(német nyelven) }}</ref> A philüra az ókori görögöknél hársfát jelent, illetve hárshéjat is, melyre írtak.<ref>{{CitLib |aut=Finály Henrik |tit=A latin nyelv szótára |subtit= |ass= |edi= |loc=Budapest |red=Franklin Társulat |ann=1884 |ser= |sernr= |isbn= |url=http://latin.oszk.hu/cgi-bin3/index.cgi?function=xml&xmlID=cimlap |cap=philyra |pag= |misc= }}</ref> |
||
A lap 2018. november 27., 10:40-kori változata
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg) Nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos)
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hárs témájú médiaállományokat és Hárs témájú kategóriát. |
A hárs vagy hársfa (Tilia) nemzetség a mályvafélék családján belül a hársfaformák (Tilioideae) alcsaládba tartozik.
Magháza virágzáskor még ötrekeszű, de az elsőként megtermékenyült magkezdemény gátolja a többi magkezdemény kifejlődését, és a magház teljes üregét kitöltve fejlődik maggá, ezért az érett hárstermés egymagvú makk.
Etimológia
A hárs szó finnugor eredetű, korábbi hás alakja a hársfán kívül ’fakéreg, háncs’ jelentéssel is bírt (a hársfa kérgéből egyébként könnyen készíthető háncs).[1][2]
Fajai
A nemzetség három faja található meg a Kárpát-medencében:
- Az ezüst hárssal (Tilia tomentosa) főképp a városokban találkozunk.
- A kislevelű hárs (Tilia cordata) szolgáltatja a legjobb teaalapanyagot.
- A nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) erdeinkben a hűvösebb északi oldalakon, szurdokvölgyekben nő.
- A nagylevelű és a kislevelű hárs természetes hibridjét európai hárs (Tilia × europaea) néven már Linné leírta. Ez mindkét szülőjénél magasabbra nőhet, egyéb tulajdonságai a két faj között állnak (a levélfonák érzugaiban fehéres-drapp szőrcsomók fejlődnek, termései kissé bordásak).
Az európai hárs kertészeti változatai
- Tilia europea 'Euchlora' (császárhárs),
- Tilia europea 'Pallida'
Felhasználása
Faanyagának világos, idővel kissé sötétedő színe, jellegtelen textúrája van, a geszt és a szíjács nem különül el egymástól. Puha, könnyű faanyag, gyorsan szárad.
A hársak adják minden fafaj közül talán a legkönnyebben, legjobban faragható faanyagot, ez a faszobrászat legkedveltebb anyaga. Minden forgácsoló és forgácsmentes eljárással könnyen megmunkálható, gőzöléssel jól hajlítható, gyönyörűen csiszolható.
Fafaragáshoz, esztergáláshoz, fametszethez, bútorgyártáshoz, furnérkészítéshez, rétegelt lemeznek, facipő készítésére, cellulózgyártásra, rajzszén készítésére használják.
Hársfavirág
A kis- és nagylevelű hársfa virágait a teljes virágzáskor gyűjtik, árnyékos helyen szárítják. Forrázata gyógyhatású, de élvezeti teaként is kedvelt. Felhasználják még gyógyhatású fürdővizekhez, vagy bőrápoló szerként. Hatóanyagait és felhasználását részletesen a kislevelű hárs leírásánál ismertetjük.
Egyes vidékeken hársfabort is készítenek belőle.
Érdekességek
- Szőkedencs temetőjében a út mellett áll egy közel 700 éves ezüst hárs.
- A Felvidéken a várkastély közelében áll egy több mint 700 éves fa, melyet Mátyás király hársfájának neveznek.
- A hárs neve a lipován nyelvjárásban lippa, s mivel szokás szerint a szentképeket hársfából készült táblára festik, innen van az elnevezésük: „lipován”, azaz „hársfás”.[forrás?]
- Zeusz hársfává változtatta Philürát saját kérésére.[3] A philüra az ókori görögöknél hársfát jelent, illetve hárshéjat is, melyre írtak.[4]
Képek
-
A szőkedencsi 700 éves hárs -
Dunabogdányi öreg hársfa. Törzsének kerülete 2010-ben 340 cm -
Földi poszméh (Bombus terrestris) kislevelű hárs (Tilia cordata) virágain
Jegyzetek
- ↑ Hárs, in: Magyar etimológiai szótár. arcanum.hu. (magyarul) Budapest: Arcanum Adatbázis Kft. (Hozzáférés: 2017. augusztus 5.)
- ↑ Końćkɜ, koćkɜ U FU 'háncs, fakéreg' de 'Bast, Baumrinde' en 'bast, bark'. uralonet.nytud.hu. (magyarul) Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete (Hozzáférés: 2017. augusztus 5.)
- ↑ Heinrich Wilhelm Stoll: Philyra 1). In Ausführliches Lexikon der griechischen und römischen Mythologie, 3. Band, 2. Abteilung: Pasikrateia–Pyxios, nebst Schluss von Palladion und Phoinix. Szerkesztette: Wilhelm Heinrich Roscher. Leipzig: B. G. Teubner. 1909. 2353–2354. o. (német nyelven)
- ↑ philyra. In Finály Henrik: A latin nyelv szótára. Budapest: Franklin Társulat. 1884.
