„A szervezet folyadékterei” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Új oldal, tartalma: „Az emberi és állati szervezetek legnagyobb mennyiségben lévő összetevője a víz, amely nem oszlik meg egyenletesen az egyes szervek és szervrendszerek köz…” Címke: tataroz vagy építés alatt sablon kihelyezve |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
A 19. század második felében élt Claude Bernard francia orvos-fiziológus a mai napig érvényes megállapítása szerint az élő szervezet valójában nem a külső környezetében létezik, hanem egy folyékony belső környezetben, amelyet a keringő folyadék alkot, amely körülveszi valamennyi szöveti elemét. A külső környezetben csak tartózkodik a szervezet, de élni a saját testfolyadékában él.<ref>Fonyó A.: ''Az orvosi élettan tankönyve'', Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 7. kiadás, 2014. 23. oldal. ISBN 978-963-226-504-9</ref> |
A 19. század második felében élt Claude Bernard francia orvos-fiziológus a mai napig érvényes megállapítása szerint az élő szervezet valójában nem a külső környezetében létezik, hanem egy folyékony belső környezetben, amelyet a keringő folyadék alkot, amely körülveszi valamennyi szöveti elemét. A külső környezetben csak tartózkodik a szervezet, de élni a saját testfolyadékában él.<ref>Fonyó A.: ''Az orvosi élettan tankönyve'', Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 7. kiadás, 2014. 23. oldal. ISBN 978-963-226-504-9</ref> |
||
A testfolyadék döntő zömét kitevő víz mind szerkezeti, mind funkcionális szempontból meghatározó jelentőségű az élő szervezetekben. Egyrészt a szervezet oldószere, és így a biokémiai folyamatok reakcióközege. Másrészt reakciópartnernek is tekinthető, mert kiindulási anyagként vagy reakció végtermékként vesz részt biokémiai folyamatokban. Makromolekulákhoz kötve tekinthetjük strukturális elemnek is. |
A testfolyadék döntő zömét kitevő víz mind szerkezeti, mind funkcionális szempontból meghatározó jelentőségű az élő szervezetekben. Egyrészt a szervezet oldószere, és így a biokémiai folyamatok reakcióközege. Másrészt reakciópartnernek is tekinthető, mert kiindulási anyagként vagy reakció végtermékként vesz részt biokémiai folyamatokban. Makromolekulákhoz kötve tekinthetjük strukturális elemnek is.<ref> Nelson, D. L., Cox, M. M.: ''Lehninger Principales of biochemistry'' W. H. Freeman and Company, New York, 2008. 5. kiadás. 43–54. oldal, ISBN 978-0-7167-7108-1</ref> |
||
Az állati szervezet víztartalma a törzsfejlődés és egyedfejlődés során egyre csökken. A medúza víztartalma 98%, a békaféléké 80%. Az emberi szervezet testtömegének 50-72%-a víz, amely az életkor függvényében csökken. Míg a 3 hónapos emberi magzat víztartalma 94%, addig az újszülötté már csak 72%. A felnőtt emberben 50-60% víz található. Az átlagos zsírtartalmú férfi testének víztartalma 60%, szemben a nagyobb átlagos zsírtartalommal rendelkező női szervezettel, melynek víztartalma 50%.<ref>Bálint P.: ''Orvosi élettan'', Medicina, 1972, 47. oldal.</ref>. Az emberi szervek víztartalma figyelemre méltó eléréseket mutat. Míg a zsírszövet szervtömegre vonatkoztatott relatív víztartalma csak 10% körüli érték, addig a zsigeri szervek esetében ez az érték 80% körül mozog. |
Az állati szervezet víztartalma a törzsfejlődés és egyedfejlődés során egyre csökken. A medúza víztartalma 98%, a békaféléké 80%. Az emberi szervezet testtömegének 50-72%-a víz, amely az életkor függvényében csökken. Míg a 3 hónapos emberi magzat víztartalma 94%, addig az újszülötté már csak 72%. A felnőtt emberben 50-60% víz található. Az átlagos zsírtartalmú férfi testének víztartalma 60%, szemben a nagyobb átlagos zsírtartalommal rendelkező női szervezettel, melynek víztartalma 50%.<ref>Bálint P.: ''Orvosi élettan'', Medicina, 1972, 47. oldal.</ref>. Az emberi szervek víztartalma figyelemre méltó eléréseket mutat. Míg a zsírszövet szervtömegre vonatkoztatott relatív víztartalma csak 10% körüli érték, addig a zsigeri szervek esetében ez az érték 80% körül mozog. |
||
[[Fájl:Paul Ehrlich in seinem Laboratorium.jpg|bélyegkép|[[Paul Ehrlich]] német orvos-mikrobiológus (1854–1915) ]] |
[[Fájl:Paul Ehrlich in seinem Laboratorium.jpg|bélyegkép|[[Paul Ehrlich]] német orvos-mikrobiológus (1854–1915) ]] |
||
== Folyadékterek == |
|||
== Intracelluláris tér == |
|||
== Extracelluláris tér == |
|||
== Az egyes folyadékterek meghatározásának lehetőségei == |
|||
{{Tataroz}} |
{{Tataroz}} |
||
A lap 2018. november 25., 03:27-kori változata
Az emberi és állati szervezetek legnagyobb mennyiségben lévő összetevője a víz, amely nem oszlik meg egyenletesen az egyes szervek és szervrendszerek között. A víz egyrészt sejteken belül, másrészt a sejteken kívül, több, funkcionálisan és anatómiailag jól elkülönülő teret létrehozva együttesen alkotják a szervezet folyadéktereit,[m 1] melyeknek tanulmányozása elsősorban az élettan tudományág tárgykörébe tartozik.[1]
A szervezet víztartalma
A 19. század második felében élt Claude Bernard francia orvos-fiziológus a mai napig érvényes megállapítása szerint az élő szervezet valójában nem a külső környezetében létezik, hanem egy folyékony belső környezetben, amelyet a keringő folyadék alkot, amely körülveszi valamennyi szöveti elemét. A külső környezetben csak tartózkodik a szervezet, de élni a saját testfolyadékában él.[2]
A testfolyadék döntő zömét kitevő víz mind szerkezeti, mind funkcionális szempontból meghatározó jelentőségű az élő szervezetekben. Egyrészt a szervezet oldószere, és így a biokémiai folyamatok reakcióközege. Másrészt reakciópartnernek is tekinthető, mert kiindulási anyagként vagy reakció végtermékként vesz részt biokémiai folyamatokban. Makromolekulákhoz kötve tekinthetjük strukturális elemnek is.[3]
Az állati szervezet víztartalma a törzsfejlődés és egyedfejlődés során egyre csökken. A medúza víztartalma 98%, a békaféléké 80%. Az emberi szervezet testtömegének 50-72%-a víz, amely az életkor függvényében csökken. Míg a 3 hónapos emberi magzat víztartalma 94%, addig az újszülötté már csak 72%. A felnőtt emberben 50-60% víz található. Az átlagos zsírtartalmú férfi testének víztartalma 60%, szemben a nagyobb átlagos zsírtartalommal rendelkező női szervezettel, melynek víztartalma 50%.[4]. Az emberi szervek víztartalma figyelemre méltó eléréseket mutat. Míg a zsírszövet szervtömegre vonatkoztatott relatív víztartalma csak 10% körüli érték, addig a zsigeri szervek esetében ez az érték 80% körül mozog.
Folyadékterek
Intracelluláris tér
Extracelluláris tér
Az egyes folyadékterek meghatározásának lehetőségei
 |
Ezen a lapon nagyobb átalakítás zajlik. Néhány napnál tovább ne hagyd ezt a sablont a cikken! A szerkesztési ütközések elkerülése érdekében a vitalapot használd javaslattételre! Legutóbbi módosítás: 2018. november 25. |
Jegyzetek
- ↑ Az élettan szakirodalma a folyadéktér helyett gyakran a folyadékkompartment kifejezést használja.
Hivatkozások
- ↑ Bálint P. : Orvosi élettan. Medicina, 1972. 46. oldal.
- ↑ Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 7. kiadás, 2014. 23. oldal. ISBN 978-963-226-504-9
- ↑ Nelson, D. L., Cox, M. M.: Lehninger Principales of biochemistry W. H. Freeman and Company, New York, 2008. 5. kiadás. 43–54. oldal, ISBN 978-0-7167-7108-1
- ↑ Bálint P.: Orvosi élettan, Medicina, 1972, 47. oldal.
