Wladimir Köppen

Wladimir Köppen
Született	1846. szeptember 25. Szentpétervár
Elhunyt	1940. június 22. (93 évesen) Graz
Állampolgársága	orosz német
Gyermekei	Else Köppen
Szülei	Alexandra Fedorovna Adelung Peter von Köppen
Foglalkozása	geográfus eszperantista földtudós meteorológus botanikus klimatológus
Iskolái	Szentpétervári Állami Egyetem Lipcsei Egyetem Heidelbergi Egyetem
Kitüntetései	a Grazi Egyetem díszdoktora Adlerschild des Deutschen Reiches (1937. március 28.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Wladimir Köppen témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Köppen-féle éghajlattípusok

Wladimir Köppen (eredeti, orosz nevén: Vlagyimir Petrovics Kjoppen, (Szentpétervár, 1846. szeptember 25. – Graz, 1940. június 22.) Oroszországban született német-osztrák földrajztudós, meteorológus, éghajlatkutató és botanikus, Alfred Wegener apósa.

Élete

Nagyapja egyike volt azoknak a német tudósoknak, akiket Nagy Katalin cárnő hívott Oroszországba. Édesapja, Peter von Köppen (1793–1864) földrajztudós, történész és etnográfus főképp az orosz kultúra gyökereit kutatta. Eredményeiért II. Sándor cár a kor legmagasabb akadémiai kitüntetésével és (1858-ban) krími tengerparti villával jutalmazta.

Wladimir Szimferopolban járt középiskolába. Botanikát 1864-ben a szentpétervári egyetemen kezdett hallgatni, és hamarosan felkeltette figyelmét a Krím-félsziget növényzeti sokfélesége. 1867-től a Heidelbergi Egyetemen folytatta tanulmányait. Doktori disszertációját (a hőmérséklet és a növények növekedésének kapcsolatáról) a lipcsei egyetemen, 1870-ben védte meg.

A porosz–francia háborúban (1870–71) egy egészségügyi alakulatban szolgált, majd visszatért Oroszországba.

Szakmai tevékenysége mellett mindig intenzíven foglalkoztatták a legkülönfélébb társadalmi kérdések:

• a földreform,
• az iskolarendszer reformja,
• a szegények élelmezése,
• az alkoholizmus,
• a naptárreform stb.

Szakkérdésekről és társadalmi témákról összesen több mint 500 publikációja jelent meg. Úgy vélte, a világbéke legfőbb eszköze az eszperantó nyelv elterjesztése lehet. Eszperantóul épp oly folyékonyan beszélt, mint németül vagy oroszul, és több cikkét eszperantóra is lefordította.

Különösen a gyerekek sorsa érdekelte. Hamburgban fiú árvaházat alapított, és amíg ott élt, tevékenyen részt is vett az ottani munkában. Öt gyermeke mellé (apjuk halála után) egy unokaöccsét és egy unokahúgát is örökbe fogadta.

Több, Oroszországból kivándorolt tudósnak szállást adott Hamburgban, majd segítette áttelepülésüket Amerikába

Rendkívül szerény ember volt: nemesi előnevét nem használta; tudományos címeire, kitüntetéseire nem hivatkozott.

Szakmai pályafutása

1872-ben állt munkába az orosz meteorológiai szolgálatnál, majd hamarosan Németországba költözött, ahol 1875-ben a hamburgi tengerészeti obszervatórium (Deutsche Seewarte) meteorológiai részlegvezetőjévé nevezték ki – itt időjárás-előrejelző rendszert dolgozott ki. Ezen a munkahelyen 1919-ig maradt; posztján veje, Alfred Wegener követte).

1886–1891 között a Német Meteorológiai Szolgálat (Deutsche Meteorologische Gesellschaft) évkönyvének társszerkesztője volt.

1924-ben Grazba költözött; itt kezdte a közös munkát Rudolph Geiger meteorológussal.

Köppen-féle osztályozás

Fő műve az éghajlattípusokat összegző és osztályozó rendszer, ami máig a legismertebb tipizálások egyike. Alapját, a Föld hőmérsékleti öveinek térképét 1884-ben publikálta; az osztályozás matematikai alapjaival és első változatával 1900 táján készült el. Rendszerét 1936-ig fokozatosan finomította. E felosztás alapelemei kizárólag statisztikai módszerekkel feldolgozott meteorológia adatok:

• a hőmérséklet és
• a csapadék értékei

voltak.

Az éghajlat legfőbb kifejezőjének az őshonos növényzetet tekintette. Az első változatban még csak öt alapvető típust:

• A: trópusi öv, amelyben a leghidegebb hónap középhőmérséklete is meghaladja a 18 °C-ot
• B: száraz öv, amelynek határát nem a hőmérséklet, hanem az elegendő csapadék hiánya jelöli ki
• C: meleg mérsékelt öv, amelyben a leghidegebb hónap középhőmérséklete 18 °C és -3 °C között van, rendszeres hótakaró nem keletkezik
• D: kontinentális-boreális, a szélsőségesen nagy évközi hőingadozással jellemzett öv
• E: sarkvidéki, a fatenyészet határán túli hideg, poláris terület

Öt övet különböztetett meg, és ezeket sorban A-tól E-ig az ábécé betűivel jelölte.

Később ezeket a csapadék eloszlásának típusa szerint három altípusra bontotta:

• száraz időszak nélkül (f), → például Cf: meleg-mérsékelt éghajlat az éven belüli egyenletes csapadékeloszlással
• száraz nyári időszakkal (s),
• száraz téli időszakkal (w).

Bevezetett négy újabb földrajzi zónát is:

• sztyepp (S), → pl. BS: száraz éghajlatú sztyepp klíma, rövid csapadékos időszakkal
• sivatag (W)
• tundra (T), → pl. ET: poláris vagy magashegységi tundra éghajlat, rövid nyári vegetációs időszakkal
• örök fagy (F).

Természetesen nem minden alaptípusban fordult elő mindhárom, elméletileg lehetséges alcsoport, így a gyakorlatban 11 éghajlati osztályt jelölt ki, és ezt a rendszert később 6 hőmérsékleti kategória bevezetésével finomította.

Rendszerét 1954-ben Glenn Thomas Trewartha módosította.

Köppen nyomán Magyarországon Zólyomi Bálint dolgozott ki módszert a hazai csapadékjárási típusok statisztikai elemzésére.

Térképek

Térképek a Köppen-osztályozás alapján

• 
  Az "A" (trópusi) csoportba tartozó területek
• 
  "B" (száraz) csoportba tartozó területek
• 
  "Csa" és "Csb" csoportba tartozó területek
• 
  "Cfb", "Cfc", "Cwb", "Cwc" csoportba tartozó területek
• 
  "D" csoportba tartozó területek
• 
  Európa Köppen-féle éghajlati osztályozása

A Föld éghajlati osztályozása

Köppen-Geiger-féle éghajlati osztályozás. Az első betűkód az éghajlati főöv, a 2. kód a csapadéké, a 3. kód a hőmérsékleté. Lásd a lejjebb levő táblázatban.

Af - állandóan csapadékos trópusi esőerdő éghajlat   Am - trópusi monszun éghajlat   As - trópusi szavanna éghajlat   Aw - trópusi, időnként száraz szavanna éghajlat

BWh - forró sivatagi éghajlat   BWk - hideg sivatagi éghajlat   BSh - forró félszáraz éghajlat   BSk - hideg félszáraz éghajlat

Csa - forró nyarú mediterrán éghajlat   Csb - meleg nyarú mediterrán éghajlat   Csc - hideg nyarú mediterrán éghajlat

Cwa - nedves szubtrópusi éghajlat   Cwb - nedves szubtrópusi / szubtrópusi-óceáni-hegyvidéki   Cwc - óceáni szubpoláris éghajlat

Cfa - meleg óceáni / nedves szubtrópusi   Cfb - mérséklet óceáni   Cfc - hideg óceáni éghajlat

Dsa - meleg kontinentális / mediterrán kontinentális   Dsb - mérséklet kontinentális / mediterrán kontinentális   Dsc - hűvös kontinentális éghajlat   Dsd - hideg kontinentális éghajlat

Dwa - meleg kontinentális / nedves kontinentális   Dwb - mérsékelt kontinentális / nedves kontinentális   Dwc - hűvös kontinentális / szubarktikus   Dwd - hideg kontinentális / szubarktikus

Dfa - meleg kontinentális / nedves kontinentális   Dfb - mérsékelt kontinentális / nedves kontinentális   Dfc - hűvös kontinentális / szubarktikus   Dfd - hideg kontinentális / szubarktikus

ET - tundra éghajlat   EF - örök fagy éghajlat

A Köppen-féle térkép betűkódjai
főöv (1. kód)	csapadék (2. kód)	hőmérséklet (3. kód)
A : trópusi	W : sivatag	h : forró-száraz
B : száraz	S : sztyepp	k : hideg-száraz
C : meleg-mérsékelt	f : egyenletesen nedves	a : hosszú, forró nyár
D : kontinentális-boreális	s : száraz nyár	b : hosszú, hűvös nyár
E : poláris és magashegységi	w : száraz tél	c : rövid, hűvös nyár
	m : monszun	d : rövid, hűvös nyár; zord tél
		F : állandó jég
		T : tundra

Művei

Rendkívül termékeny szerző volt; több mint 100 publikációja jelent meg a különböző szaklapokban. Néhány a fontosabbak közül:

• Wladimir Köppen, 1874: Über die Abhängigkeit des Klimatischen Charakters der Winde von Ihrem Ursprunge. Reportorium für Meteorologie.
• Wladimir Köppen, 1884: A Föld meleg övezeteinek térképe.
• Wladimir Köppen, 1899: Grundlinien der Maritimen Meteorologie. (A tengerészeti meteorológia alapjai.)
• Wladimir Köppen, Alfred Wegener, 1924: Die Klimate der geologischen Vorzeit (A földtani múlt éghajlata).
• Wladimir Köppen, Rudolph Geiger, 1927–1940: Handbuch der Klimatologie (Az éghajlattan kézikönyve; befejezetlen).
• Wladimir Köppen, 1931: Grundriss der Klimakunde

Források

• Answers.com: Scientist: Wladimir Peter Köppen
• Köppen, Wladimir Peter
• Encyclopaedia Britannica: George Richard Rumney: Wladimir Köppen