„Alsó-Ausztria” változatai közötti eltérés

	Alsó-Ausztria (Niederösterreich)
; Alsó-Ausztria címere	; Alsó-Ausztria zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Ausztria
Székhely	Sankt Pölten
Legnagyobb város	Sankt Pölten
Járás	Ausztria (1918. november 12. – )
Települések	573
Polgármester	Johanna Mikl-Leitner
Kormányzó	Johanna Mikl-Leitner (ÖVP)
ISO 3166-2	AT-3
	Népesség
Teljes népesség	1 684 287 fő (2020. jan. 1.)
Rangsorban	2.
Népsűrűség	81 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	279 m
Legmagasabb pont	Schneeberg, 2076 m
Terület	19 177,78 km²
Rangsorban	1.
Időzóna	CET, UTC+1
	Kerületei
	Térkép
	Elhelyezkedése
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 20′, k. h. 15° 45′Koordináták: é. sz. 48° 20′, k. h. 15° 45′
	Alsó-Ausztria weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Alsó-Ausztria témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

[ellenőrzött változat]

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2018. november 23., 09:30-kori változata

Alsó-Ausztria (németül Niederösterreich) Ausztria egyik tartománya, székhelye 1986 óta Sankt Pölten (addig Bécs volt).

Az Ausztria északkeleti részében található tartományt északról Csehország, nyugatról Felső-Ausztria tartomány, délről Stájerország, délkeletről Burgenland tartomány, északkeletről pedig Szlovákia határolja.

A legnagyobb osztrák tartományba enklávészerűen ékelődik Bécs városa.

Nagy folyója a Duna.

A legnagyobb városok:

A tartományt hagyományosan négy részre osztják:

Ezek a néprajzi-gazdálkodási alapokon nyugvó tájnevek a 19. század végén terjedtek el német nyelterületen.^[2]

Szent Lipót (III. Lipót őrgróf) ünnepnapja, november 15. („hl. Leopold, Festtag des Landespatrons”). Szent Lipót azonos Bécs és Felső-Ausztria védőszentjével.

Vezető iparágai az építőipar és a gépgyártás. jelentős bevételeket hoz a turizmus.^[3]

Ausztriában 2015-ben 1000 szélerőmű állt, ebből a legtöbb Alsó-Ausztriában 509 db 963 MW teljesítménnyel.^[4]

@@ 51. sor: / 51. sor: @@
 * Mustnegyed ''(Mostviertel)''.
-Ezek a néprajzi-gazdálkodási alapokon nyugvó tájnevek a 19. század végén terjedtek el német nyelterületen.<ref>[http://www.inf.elte.hu/karunkrol/digitkonyv/Jegyzet2015/Farago%20Imre_TFJ_karpat_terseg_053.pdf/ Faragó Imre: Térképészeti földrajz I. A Kárpát-térség térképészeti földrajza]</ref>
+Ezek a néprajzi-gazdálkodási alapokon nyugvó tájnevek a 19. század végén terjedtek el német nyelterületen.<ref>{{Cite web |url=http://www.inf.elte.hu/karunkrol/digitkonyv/Jegyzet2015/Farago%20Imre_TFJ_karpat_terseg_053.pdf/# |title=Faragó Imre: Térképészeti földrajz I. A Kárpát-térség térképészeti földrajza |accessdate=2016-02-29 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160804005040/http://www.inf.elte.hu/karunkrol/digitkonyv/Jegyzet2015/Farago%20Imre_TFJ_karpat_terseg_053.pdf# |archivedate=2016-08-04 }}</ref>
 [[Fájl:Krems danube001 2004.jpg|bélyegkép|középre|500px|[[Krems]]]]

Sablon:Alsó-Ausztria járásai m v sz Alsó-Ausztria 20 járása (Bezirk) és 4 önálló tartományi városa (Statutarstadt)
Városok	Bécsújhely (Wiener Neustadt) (WN) Krems an der Donau (KS) St. Pölten (P) Waidhofen an der Ybbs (WY)
Járások	Amstetten (AM) Baden (BA) Bruck an der Leitha (BL) Gänserndorf (GF) Gmünd (GM) Hollabrunn (HL) Horn (HO) Korneuburg (KO) Krems (KR) Lilienfeld (LF) Melk (ME) Mistelbach (MI) Mödling (MD) Neunkirchen (NK) St. Pölten (Land) (PL) Scheibbs (SB) Tulln (TU) Waidhofen an der Thaya (WT) Bécsújhelyvidék (WN) Zwettl (ZT)