„Kazbek (hegy)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 47. sor: | 47. sor: | ||
==Leírása== |
==Leírása== |
||
A Kazbek Khokh tartományban található hegyvidék, amely a Nagy-Kaukázus központjától északra fut, az Ardon és a [[Tyerek (folyó)|Tyerek]] folyó szurdokjai vágják át. Keleti lábánál fut az egykori grúz hadi út, mely a [[Darjal-szoros]]nál 2,378 méter. A régió rendkívül aktív tektonikailag, rendszeres időközönként számos apró földrengéssel. Egy aktív geotermikus/meleg forrásrendszer is körülveszi a hegyet. A Kazbek egy potenciálisan aktív vulkán, amely trachytékből épül fel lávával burkolva, és dupla kúp alakú, amelynek alapja 1.770 méter magasságban fekszik. A Kazbek a Kazbegi vulkanikus csoport vulkáni kúpjainak legmagasabb pontja, amely magában foglalja a Khabarjina hegyet (3.142 méter). |
A Kazbek Khokh tartományban található hegyvidék, amely a [[Nagy-Kaukázus]] központjától északra fut, az Ardon és a [[Tyerek (folyó)|Tyerek]] folyó szurdokjai vágják át. Keleti lábánál fut az egykori grúz hadi út, mely a [[Darjal-szoros]]nál 2,378 méter. A régió rendkívül aktív tektonikailag, rendszeres időközönként számos apró földrengéssel. Egy aktív geotermikus/meleg forrásrendszer is körülveszi a hegyet. A Kazbek egy potenciálisan aktív vulkán, amely trachytékből épül fel lávával burkolva, és dupla kúp alakú, amelynek alapja 1.770 méter magasságban fekszik. A Kazbek a Kazbegi vulkanikus csoport vulkáni kúpjainak legmagasabb pontja, amely magában foglalja a Khabarjina hegyet (3.142 méter). |
||
A lejtők meredeksége miatt a Kazbek gleccserei nem túl nagyok. A Kazbek gleccsereinek összterülete 135 km². A legismertebb gleccser a Dyevdorak (Devdaraki), amely az északkeleti lejtőn egy azonos nevű szurdokra csúszik, elérve a 2,295 métert. |
A lejtők meredeksége miatt a Kazbek gleccserei nem túl nagyok. A Kazbek gleccsereinek összterülete 135 km². A legismertebb gleccser a Dyevdorak (Devdaraki), amely az északkeleti lejtőn egy azonos nevű szurdokra csúszik, elérve a 2,295 métert. |
||
A lap 2018. november 23., 07:59-kori változata
| Kazbek (მყინვარწვერი) | |
 | |
| A Kazbek látképe Sztepancminda városától | |
| Magasság | 5,047 m |
| Hely | Grúzia |
| Hegység | Kaukázus |
| Relatív magasság | 2373 m |
| Típus | Vulkán (alvó) |
| Utolsó kitörés | 750 BCE ± 50 év |
| Elhelyezkedése | |
 Kazbek
Pozíció Oroszország térképén
| |
 é. sz. 42° 41′ 57″, k. h. 44° 31′ 06″Koordináták: é. sz. 42° 41′ 57″, k. h. 44° 31′ 06″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kazbek témájú médiaállományokat. | |
Kazbek (grúz nyelven: მყინვარწვერი, Mkinvarcveri, oszét nyelven: Сана, Sæna, csecsen nyelven: Башлам, Bashlam, orosz írással: Казбек), egy alvó vulkán, a Kaukázus egyik legnagyobb hegye Grúzia és Észak-Oszétia-Alania határán Oroszországban.
A Kazbek 5047 méteres magasságával Grúzia harmadik legmagasabb csúcsa (a Shkhara hegy és a Janga után), egyben a Kaukázus hegység hetedik legmagasabb csúcsa. A Kazbek a Kaukázus második legmagasabb vulkáni csúcsa, az Elbrusz után. A csúcs közvetlenül a Sztepancminda településtől nyugatra fekszik.
Leírása
A Kazbek Khokh tartományban található hegyvidék, amely a Nagy-Kaukázus központjától északra fut, az Ardon és a Tyerek folyó szurdokjai vágják át. Keleti lábánál fut az egykori grúz hadi út, mely a Darjal-szorosnál 2,378 méter. A régió rendkívül aktív tektonikailag, rendszeres időközönként számos apró földrengéssel. Egy aktív geotermikus/meleg forrásrendszer is körülveszi a hegyet. A Kazbek egy potenciálisan aktív vulkán, amely trachytékből épül fel lávával burkolva, és dupla kúp alakú, amelynek alapja 1.770 méter magasságban fekszik. A Kazbek a Kazbegi vulkanikus csoport vulkáni kúpjainak legmagasabb pontja, amely magában foglalja a Khabarjina hegyet (3.142 méter).
A lejtők meredeksége miatt a Kazbek gleccserei nem túl nagyok. A Kazbek gleccsereinek összterülete 135 km². A legismertebb gleccser a Dyevdorak (Devdaraki), amely az északkeleti lejtőn egy azonos nevű szurdokra csúszik, elérve a 2,295 métert.
A Kazbek gleccserei közé tartoznak még: Mna, Denkara, Gergeti, Abano és a Chata.
Kazbegi természetvédelmi terület
A Kazbek hegy területét 1979-ben a szovjet kormány természetvédelmi területnek nyilvánította. A terület bükkösöket, alpesi erdőket és alpesi réteket is magába foglal. Az itt élő növények és állatok közül sok a kaukázusi régióban endemikus.
Galéria
Források
- Enciklopedia Britannica.
- Grúzia: A Kaukázus uralkodó országa . Odyssey kiadványok: Hong Kong. 1999. ISBN 962-217-748-4 .
- Ez a cikk részben vagy egészben az angol Wikipédia hasonló cikke alapján készült.