„Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)” változatai közötti eltérés

Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Rosszkornyifog 5 évvel ezelőtt a(z) Georgia témában
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎IV. Henrik: (új szakasz)
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
Rosszkornyifog (vitalap | szerkesztései)
frusztrált nacionalizmus
942. sor: 942. sor:


WOW! {{D}} – [[Szerkesztő:Burumbátor|<font color="#000080" >'''Burumbátor'''</font>]] <sup>[[Szerkesztővita:Burumbátor|<font color="#006400" >''Súgd ide!''</font>]]</sup> 2018. november 21., 09:58 (CET)
WOW! {{D}} – [[Szerkesztő:Burumbátor|<font color="#000080" >'''Burumbátor'''</font>]] <sup>[[Szerkesztővita:Burumbátor|<font color="#006400" >''Súgd ide!''</font>]]</sup> 2018. november 21., 09:58 (CET)

Arról se feledkezzünk meg, hogy a fehéroroszok vagy a grúzuk a nemzetépítés azon szakaszában járnak, melyen Közép-Európa népei már a 18–19. században túlléptek. Minden nemzetnek joga van ahhoz, hogy kidolgozza a nemzeti mitológiáját vagy hogy megteremtse a nyelvpolitikáját. Eddig okés, de érthetetlen számomra, hogy miért kell a magyar Wikipédiának kiszolgálnia más országok frusztrált, kisebbségi komplexussal terhelt nacionalizmusát.
– [[Szerkesztő:Rosszkornyifog|Rosszkornyifog]] <sup>[[Szerkesztővita:Rosszkornyifog|vita]]</sup> 2018. november 21., 10:19 (CET)


== Chung Sze-yuan? Chung Sze-yuen? Vagy más? ==
== Chung Sze-yuan? Chung Sze-yuen? Vagy más? ==

A lap 2018. november 21., 10:20-kori változata

Kocsmafal – nyelvi (helyesírási, stilisztikai, elnevezési és átírási) kérdések szekciója

Itt kérhetsz helyesírási, nyelvhasználati-stilisztikai ügyekben segítséget, itt érdemes megvitatni a lapok elnevezésével és az idegen írásrendszerű nyelvek szavainak átírásával kapcsolatos problémákat. (Az eddig összegyűjtött helyesírási irányelveket, tapasztalatainkat a WP:HELYES oldalon igyekszünk rendszerré szervezni, stilisztikai kérdésekkel a WP:STIL és a WP:FORMA megfelelő szakaszai foglalkoznak.)

  • Új témát mindig a lap alján kezdj! Vagy használd a következő linket: Új szakasz nyitása!
  • Ne felejtsd el aláírni a hozzászólásodat (a ~~~~ jelek begépelésével vagy a szerkesztőablak fölötti aláírás gomb használatával)!
Tippek a Kocsmafal hatékonyabb használatára
  • Ha egy jó ötletednek nem akad pillanatnyilag megvalósítója, de többen helyeslik, vedd fel a később megvalósítandó Jó ötletek tárházába, nehogy elsüllyedjen a kegyetlenül falánk archívumban!
  • Ha személyes segítőtársat szeretnél, akivel megbeszélheted szerkesztési problémáidat, akkor ide kattintva kérhetsz mentort magadnak.
  • Ha nem tudod eldönteni, hogy valamely speciális probléma/feladat kire tartozik, nézz körül a különleges szerkesztői jogokkal felruházott Wikipédia-munkatársak feladatkörét ismertető lapon!
  • Ha valamilyen enciklopédikus információ után kutattál a cikkekben, de nem találtad meg, fordulj a Tudakozóhoz.

Sorozatepizódok egyértelműsítésének egységesítése

Ma már számos sorozat egyes epizódjairól is vannak önálló szócikkeink, számuk nem elenyésző. Mivel gyakran triviális (magyar) címet kapnak, ezért egyértelműsíteni kell őket, azonban az egyértelműsítő toldatokban jelenleg nincs egységesség. Tapasztalatom szerint a leggyakoribb forma az Epizódcím (Sorozatnév), de lehetne így is: Epizódcím (Sorozatnév-epizód), ami kifejezőbb is, mint az előző. Arról is meg kellene állapodni, hogy minden epizódcímet egyértelműsítünk vagy csak azt, amelyiket szükséges. Korábbi megbeszélések: [1], [2]. A megbeszélés eredményét be kellene majd vésni a Wikipédia:Elnevezési szokásokba is, hogy lehessen rá hivatkozni. --Sasuke88  vita 2015. október 13., 08:46 (CEST)Válasz

Én személy szerint az Epizódcím (Sorozatnév-epizód) formát tartanám a legjobbnak, illetve csak akkor egyértelműsítenék, ha valóban szükséges. --Sasuke88  vita 2015. október 13., 08:46 (CEST)Válasz

 támogatom Teljes mértékben egyetértek. Jelenleg a sok tanulnivaló miatt nem vagyok sokszor wikiközelben, de az ezzel járó botos munkában majd részt tudok venni. --Ákos97 почта 2015. október 15., 19:41 (CEST)Válasz

@Ákos97: Mármint az Epizódcím (Sorozatnév-epizód) formát támogatod, illetve, hogy csak ott egyértelműsítsünk, ahol szükséges? – Sasuke88  vita 2015. október 16., 20:29 (CEST)Válasz
Mindkettőt. – Ákos97 почта 2015. október 18., 17:04 (CEST)Válasz
OK! --Sasuke88  vita 2015. október 25., 20:33 (CET)Válasz

Senki többet? @Teemeah, RepliCarter: Ti szoktatok sorozatokkal foglalkozni, mit gondoltok erről? --Sasuke88  vita 2015. október 25., 20:33 (CET)Válasz

A Sorozatnév-epizód körülményes lehet, pláne hosszú című sorozatoknál. Mert míg mondjuk a Jóbarátok egyszerű, addig mondjuk egy Hot Wheels – Az 5-ös osztag esetén ez így nézne ki: Epizódcím (Hot Wheels – Az 5-ös osztag-epizód), ami már önmagában is furán mutat a kötőjelek miatt, de a kettőspontos sorozatok esetében is fura: Epizódcím (Randy Cunningham: Kilencedikes nindzsa-epizód). Xiaolong Üzenő 2015. október 25., 23:22 (CET)Válasz

Az ilyen összetételekről (többszavas cím + köznév) többször is beszéltem Laczkó Krisztinával amikor tanított, és abban egyeztünk meg, hogy gyakorlatilag leírhatatlanok :). Az ajánlás szerint a cím idézőjelbe kerül, és utána kötjük kötőjellel jön az utótag („Trónok harca”-epizód), de az idézőjeles megoldás nem igazán jellemző a Wikipédián. Alternatíva lenne, ha megoldanánk, hogy a cím dőlttel legyen szedve a címsorban (Trónok harca-epizód), de ha az se megy, akkor inkább külön kellene írni őket, tehát Jóbarátok-epizód, de Trónok harca epizód. – Máté (vitalap) 2015. október 26., 05:43 (CET)Válasz

@Teemeah, Máté, Ákos97: Akkor maradjon inkább az eddig leginkább használt Epizódcím (Sorozatnév) forma? A sorozatnév döntése megoldható a {{cím}}(?) sablonnal, de akkor az meg azt vonná magával, hogy következetesen minden címet döntünk a fő cikkcímben, mint az enwikin. A "Trónok harca epizód" szerintem helyesírásilag nem megfelelő. --Sasuke88  vita 2015. október 26., 08:25 (CET)Válasz
Trónok harca-epizód: szerintem így helyes. De a lényeg: hát szerintem akkor inkább maradjon, mert a hosszú címek esetén valóban furán néz ki. – Ákos97 почта 2015. október 26., 08:56 (CET)Válasz
A Trónok harca-epizód határozottan nem helyes. Nézd meg az OH-t! Az az idézőjeles alakot javasolja. Erről beszéltem Laczkó tanárnővel, az OH egyik szerzőjével, hogy a cím összetartozását mindenképpen jelölni kell valahogy, csak akkor köthető hozzá kötőjellel bármi. Amúgy ha a {{Sorozatepizód infobox}}(?)-ba beletennénk valami luás ügyeskedést, a cím dőlt szedése automatikusan is kivitelezhető lenne, az le tudja választani az „-epizód)” végződést, és a nyitózárójelet is megtalálja, hogy azok ne legyenek kurzívak. Vagy az idézőjel. Vagy csak a cím, epizód nélkül. – Máté (vitalap) 2015. október 26., 11:36 (CET)Válasz

Jó lenne az epizódos egyért, de én is amellett vagyok, hogy a hosszú és körülmányes sorozatcímek esetében nagyon furán fest, nagyon hosszú lesz a szócikk címe. Vannak pl. felkiáltójelre vagy kérdőjelre végződő sorozatok, ezeknél valóban kellene az idézőjel a címbe, mert nagyon furcsak lenne? Kakukktojás (Halálig szeretlek!-epizód).

Estleg nem lehet azt csinálni, mint az évszám, film esetében? Mondjuk: Kakukktojás (1999, epizód) vagy Kakukktojás (Halálig szeretlek!, epizód) Xiaolong Üzenő 2015. október 26., 10:57 (CET)Válasz

Szerintem nincs gond az írásjelre végződő címekkel, nincs abban fura, hogy „Halálig szeretlek!”-epizód, Halálig szeretlek!-epizód, Keresem…-epizód vagy Keresem…-epizód. Ilyenek vannak. Viszont az évszámos megoldás nekem nem szimpatikus epizódoknál. – Máté (vitalap) 2015. október 26., 11:36 (CET)Válasz
Teemeah, a vesszős megoldás kifejezetten tetszik. – Ákos97 почта 2015. október 26., 13:53 (CET)Válasz

Én Teemeah vesszős javaslatát furának találom, inkább maradjunk az Epizódcím (Sorozatnév-epizód) vagy Epizódcím (Sorozatnév) valamelyikénél. --Sasuke88  vita 2015. október 27., 08:36 (CET)Válasz

Amúgy lehetne simán (sorozatepizód) is az egyértelműsítés, ahol meg ütközés van, ott (sorozatepizód, Halálig szeretlek!). – Máté (vitalap) 2015. október 27., 09:32 (CET)Válasz

Sorozatepizódoknál valahogy fura, ami a leglogikusabb lenne, hogy (sorozatepizód). Szerintem mindenképpen szerepeljen a kiegészítésben a sorozat címe, de ne ilyen vesszős formában. --Sasuke88  vita 2015. november 5., 10:05 (CET)Válasz
Támogatom a (sorozatepizód) formát. – Ákos97 почта 2015. december 6., 23:24 (CET)Válasz
Szerintem is az a legegyszerűbb, és a leginkább wikikonform. – Máté (vitalap) 2015. december 7., 07:01 (CET)Válasz

Támogatom az Epizódcím (Sorozatnév) formát. Lehetőleg mindenhol így kellene alkalmazni (esetleg bottal átnevezni, hogy gyorsabban menjen), ne építsünk be kivételt és kiskaput ez alól, mert az vitákat és fölösleges munkát generálna. Célszerű lenne a szócikként még nem létező, de linkként valamelyik cikkben szereplő címeket is átnevezni erre a formára. misibacsi*üzenet 2016. október 25., 17:03 (CEST)Válasz

Igen, a sorozatnevet is bele kellene írni, szerintem. De nem lenne szebb a {Epizód címe (Sorozat címe)} formátum? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 89.135.93.166 (vitalap | szerkesztései) 2017. január 26., 18:40‎

Én is támogatom az Epiódcím (sorozatepizód) formát. Szerintem egy egyszerű, egységes, és az olvasó is kellőképpen informálva van a cikk megnyitása előtt.
Wünscher vita 2017. július 13., 00:42 (CEST)Válasz

Republikánus Párt (USA) → Republikánus Párt (Amerikai Egyesült Államok)

Függőben Függőben Ne kerüljön süllyesztőbe, mert a felemás állapot biztosan nem jó. – Puskás Zoli vita 2016. november 18., 16:32 (CET)Válasz

@Oppashi átnevezte a Republikánus Párt (USA) cikket magyar egyértelműsítő tagosra a demokraták cikkével történő egységesítés jegyében, @Nemokap kérte a hivatkozások botos javítását, én ezt elkezdtem, @Malatinszky viszont jelezte, hogy egy ilyen sok cikket érintő változtatást szerinte előzetesen egyeztetni kell(ett volna). A botot természetesen leállítottam, és most várom a véleményeket. Én továbbra is úgy gondolom, hogy a magyar elnevezést kell használnunk, és a linkjavítás – bár sok cikket érint – egyszeri botfeladat, utána nincs vele több teendő, így nem érzem különösebben nagy hatású változtatásnak ezt az átnevezést. – Puskás Zoli vita 2016. november 9., 16:46 (CET)Válasz

Konkrétan annak az országnak elterjedt magyar neve az USA (/usa/, és nem /júeszéj/ kiejtéssel), az Egyesült Államok, az Amerikai Egyesült Államok, de még az Amerika is. Nekem nincs kifogásom az ellen, hogy a teljes hivatalos nevet használjuk egyértelműsítő tagnak (különösen, hogy a másik nagy pártot Demokrata Párt (Amerikai Egyesült Államok) néven emlegetjük), azt viszont elvi kérdésnek tartom, hogy az ilyesmit beszéljük meg.

A gyakorlatunk egyébként nem egységes: például a Munkáspárt (Norvégia) vagy a Liberális Demokrata Párt (Szerbia) esetében nem a hivatalos magyar nevet (Norvég Királyság ill. Szerb(ia) Köztársaság) használjuk egyértelműsítő tagnak, és ha már egységesítünk, jó lenne az uniformizálásba bevonni az alábbi cikkeket is:

a nagy- és kisbetűzésre is tekintettel. Malatinszky vita 2016. november 9., 16:57 (CET)Válasz

Sajnos az Amerikai Egyesült Államok abban a szerencsétlen helyzetben van, hogy nincs igazi hétköznapi neve. Mint pl. Orosz Föderációnak Oroszország, Kínai Népköztársaságnak Kína stb stb. Mondjuk Magyarországnak viszont akkor csak az van Vigyor Amerikának nem hívhatjuk, mert az egy földrész, ha meg Egyesült Államoknak hívjuk, akkor ezzel az erővel elétehetnénk az Amerikai-t is... Kénytelenek leszünk az Amerikai Egyesült Államok nevet használni. Oppashi Rakontu 2016. november 9., 17:07 (CET)Válasz

A cikkcímekben egységesen az Amerikai Egyesült Államok használatát javasolnám. Nem azért, mert ez a hivatalos, hanem mert ez a pontos megnevezése az országnak. Értjük persze azt is, hogy USA, meg a „csupasz” Egyesült Államokat is, de nekem ezek pongyolának tűnnek egy címben. (Az AkH. 12. kiadásának szótári részében is szerepel egyébként mind a három.) Szöveg közben mindenféle gátlás nélkül használom ezeket is. A kongresszus és annak házai esetében szerintem a helyes forma az Amerikai Egyesült Államok szenátusa, mert jobb híján körülírjuk, mivel az eredeti tulajdonnevet (United States Senate) nem tudjuk pontosan magyarra fordítani. – Puskás Zoli vita 2016. november 9., 22:55 (CET)Válasz

Szerintem az USA se nem pongyola, se nem pontatlan. Teljesen egyértelmű mozaikszó, aminek egy és csakis egy jelentése van. Az ilyen mozaikszavakat többnyire még cikkcímekben sem írjuk ki. Mondjuk nehogy nekiessünk a NASA cikknek National Aeronautics and Space Administration* címre átnevezni. Vagy ennél jobb példák a NATO kezdetű cikkek, amik a teljes névvel szereplő szervezet ellenére sem Északatlanti Szövetséggel kezdődnek. Az egyértelműsítő tag kizárólag szerkesztési és számítógépes problémákat old meg. Ráadásul a linkelésnél egy csomó energiát takarít meg (nem mintha ez döntő lenne, de mint tudjuk, emberek írnak a wikipédián, akiknek némi komfortérzetre is igényük van, és nekem például ehhez tartozik, hogy egy az olvasó számára nem látható linkkódban nem erőltetünk valamiféle kilométer hosszú tagot, csak mert az nagyon hivatalos).

PS: Most látom, hogy a NASA teljes neve meg ráadásul piros, még átirányítás sincs róla. Kipróbálom ezt is: United States of Amerika és az előnézetben látom, hogy ez is piros. Na ennyit a hivatalosságról. – LApankuš 2016. november 9., 23:10 (CET)Válasz

A NASA-t nem keverném ide, annak nincs más használatban lévő magyar neve, a teljes angol név meg magyar szövegben végképp nem használható, mert jóformán senki se (én legalábbis biztosan nem :-)) tudná kapásból miről is van szó. Épp ezért abban sem látok kivetnivalót, hogy a United States of Amerika piros, hiszen nem magyarul van. A NATO viszont jó példa, ott tényleg ugyanígy egyenértékűen használjuk az angol rövidítést és a teljes magyar megnevezést. A szerkesztői kényelmi szempont viszont a teljes névvel sem sérül, hiszen ha jól csináljuk meg az átirányításokat, akkor az USA egyértelműsítő tagos hivatkozásokat a karbantartó botok simán lecserélik a másikra, legfeljebb pár napig zöldek lesznek a linkek, de abból meg az egyszerű olvasó úgysem lát semmit, úgyhogy nyugodtan lehet írni továbbra is (USA)-t akkor is, ha a másik változatot választjuk. – Puskás Zoli vita 2016. november 9., 23:38 (CET)Válasz

A United States of Amerika természetesen piros, mert keverék (még jó, hogy nem piros!), de a United States of America már zöld. Wikizoli vita 2016. november 10., 07:48 (CET)Válasz

Sry, elírtam az éccakai félálomban. De mindegy, a lényegen nem változtat. Tök feleslegesnek, sőt értelmetlennek tartom a zárójeles tagban kiírni a teljes nevet, amikor egyértelmű mozaikszavunk van rá. Az USA, NSZK, NDK, KNDK, stb. betűszavak összetéveszthetetlenül megjelölnek egy államalakulatot, ami a technikai jellegű egyértelműsítésben teljesen elegendő. – LApankuš 2016. november 10., 09:25 (CET)Válasz

Az USÁnak van közkeletű rövid neve, az Egyesült Államok, a teljes neve az Amerikaival kiegészített. Éppen ezért nem igazán jó a róla szóló cikkünk címe sem, olyan mintha mondjuk a Németország-cikket Német Szövetségi Köztársaságnak hívnánk. – Hollófernyiges vita 2016. november 10., 07:58 (CET)Válasz

Az USA-nak (AkH.12 288. a)) van közkeletű rövid neve, az Amerika. Azt mégsem akarjuk használni. OFF: Mondjuk az Egyesült Államok még mindig jobb, mint amikor Nagy-Britanniát (Britain) kényszeresen Egyesült Királyságnak hívjuk, mert hogy a Brit-sziget angolul Great Britain. Ettől a szőr feláll a hátamon. Miért olyan nehéz megérteni, hogy magyarul más a terminológia, mint angolul?Máté (vitalap) 2016. november 10., 08:14 (CET)Válasz
@Máté: Nyilván nem használjuk, mert Amerika egy kontinens. Ez olyan, mintha az Európai Unió helyett csak Európát mondanánk. Óriási a különbség. Az Egyesült Királyság pedig jóhogy Egyesült Királyság, mivel Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága. Erre rövidebb, pontos név nincsen :-) Oppashi Rakontu 2016. november 10., 08:41 (CET)Válasz
1) nyilván. 2) de van, a Nagy-Britannia. Merthogy Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága a Brit-sziget országaiból (Great Britain) és Észak-Írországból (Northern Ireland) áll, közös nevükön Nagy-Britannia (Britain), Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) meg a szerintem ocsmány Egyesült Királyság (United Kingdom).Máté (vitalap) 2016. november 10., 08:46 (CET)Válasz
@Máté: De hát akkor Nagy-Britannia = Brit-sziget, nem? Ugyanakkor az EK-nak még része Észak-Írország is... 1+1=/=1 Egyébként nézd a jó oldalát: ha a következő skót referendum sikeres lesz, többet nem kell ezzel bajlódni :-) Oppashi Rakontu 2016. november 10., 08:55 (CET)Válasz
Nem, mert a Nagy-Britanniát kifejezetten az egész országra értve használjuk, és nem a Brit-szigetre. Köznyelvben és hivatalosan is. – Máté (vitalap) 2016. november 10., 08:59 (CET)Válasz

Az Egyesült Államok de facto a gondolkodásunkban az Amerikai Egyesült Államokat jelenti, de figyelni kell arra, hogy pl. Mexikó hivatalos neve Mexikói Egyesült Államok, nem beszélve a Mikronéziai Egyesült Államokról... -Némo (Morgóhely) 2016. november 10., 08:57 (CET)Válasz

Szerintem az USA is ugyanúgy az Amerikai Egyesült Államokat jelenti. Szerencsésebb lett volna a másik pártot USA-taggal ellátni, mint fordítva. – LApankuš 2016. november 12., 14:40 (CET)Válasz

Ha nincs kifogás ellene, ha már át lett nevezve, akkor a botos átnevezés jó lenne, ha mehetne tovább, hogy a fele ne így, ne úgy nézzen ki. (Lásd Kocsmafal - botos oldal) - Némo (Morgóhely) 2016. november 12., 20:05 (CET)Válasz

 megjegyzés Botmunka szempontjából mindegy, hogy az érintett cikkek másik felét javítom az eddigiekhez hasonlóan, vagy a már javítottakat vissza, az viszont tényleg jó lenne, ha sikerülne megegyezni, hogy USA, Amerikai Egyesült Államok vagy simán Egyesült Államok legyen a cikk címében a zárójelben. A két „vesztes” pedig nyugodtan lehet automatikusan javítható átirányítás, így azokkal se lesz gond. – Puskás Zoli vita 2016. november 12., 22:00 (CET)Válasz

Számomra egyértelmű, hogy ha ki akarjuk írni, akkor Amerikai Egyesült Államok. Ha rövidíteni akarjuk USA. De Egyesült Államok semmiképpen, mert más államok is használják ezt a nevet, így zavar lehet. -Némo (Morgóhely) 2016. november 12., 22:09 (CET)Válasz

Mivel komoly ellenzés, úgy tűnik, nincsen, marajunk az Amerikai Egyesült Államok formánál. Da akkor nevezzük át az alábbi két cikket is:

és persze uszítsuk rá Puskás Zoli botját ennek a hivatkozásaira is. Malatinszky vita 2016. november 12., 23:41 (CET)Válasz

 támogatom-Némo (Morgóhely) 2016. november 12., 23:44 (CET)Válasz

Szerintem az A. E. Á. a maga 11 szótagjával rémítően hosszú, nem véletlen, hogy ezt a köznyelv nem akarja minden esetben elskandálni, hanem arra szorítkozik, hogy USA, vagy Egyesült Államok. Hat szótag még menedzselhetőnek tűnik, úgy mint az Egyesült Királyságnál is. Szerintem ez a forma lenne a legjobb, egyetértek Andrással. De ha mégsem így lesz, akkor a bottal sztenderdizálási nekibuzdulásba bevehetnénk azokat a 19. századi pártokat, amelyek az én szócikkeimben szembejönnek? Úgy mint Whig Párt (USA), Semmittudók mozgalom(ebből még pártot is kéne csinálni). Igazából a Kategória:Amerikai pártok mind nevében mind maradék tagjaiban szintén egységesítés alá kéne kerüljön. Sierrahun vita 2016. november 13., 09:57 (CET)Válasz

Mint Malatinszky leszögezte, „komoly ellenkezés nincs”, tehát úgy tűnik, hiába értesz egyet a komolytalan érveimmel. Vigyor – LApankuš 2016. november 13., 13:01 (CET)Válasz

De én egyetértek. Az Amerikai Egyesült Államok-beliek (ugye fura nemzetiségnév?) is legtöbbször Unkted Statesnek hívják országukat, még az US rövidítés is előfordul. Az Egyesült Királyság sem államnév, ennek hosszabb változata az államnév, és még a tankönyvek is Nagy-Britanniának hívják. Ha a történelmét megnézzük, Spanyolország is egy egyesült királyság. Hasonlóan Mexikó és Mikronézia mindenkinek egyesült államok, az USA pedig Egyesült Államok. Én az USA-t támogatom, ugyanis az, hogy usát és nem uesát mondunk, már bizonyítja, hogy ez több mint mozaikszó. Ha létrejön egy olyan ország, hogy Marokkó és Algéria közti Egyesült Berber Törzsi Területek Katonai Szövetségi Köztársasága, és van ennek egy pár betűs rövidítése, akkor bár az államnak a hosszabbik lenne a címe, az már kifejezetten beteges cím, hogy:

Példapárt (A Marokkó és Algéria közti egyesült Berber Törzsi Területek Katonai Szövetségi Köztársaság) Akárcsak az USA esetében, hosszabb szöveg van a zérójelben, mint azon kívül...– RuIsZa bevitel 2016. november 15., 07:04 (CET)Válasz

Kérdés: Ha már úgyis félig lement a bot, nem fejezhetné be? Elég gáz, hogy a cikkek felénél megvan, másiknál nincs meg... -) -Némo (Morgóhely) 2016. november 22., 14:49 (CET)Válasz

Az a baj, hogy komoly támogatás sincs, úgyhogy nem igazán tudom mi legyen. – Puskás Zoli vita 2016. december 9., 21:42 (CET)Válasz

1-én és 1-jén – avagy probléma az AkH12 bevezetésével

Sziasztok!

A Botgazdák üzenőfalán felmerültek alapján hozom át ide az alábbi problémát. Az 12. kiadás megjelenésével a korábban hibás 1-én (elsején) alakot helyessé nyilvánították, viszont most probléma merült fel, hogy attól még nem kéne-e 1-jén alakra átírni botos szerkesztéssel, ugyanis ez az elfogadottabb változat. Az 1-én alakot rengetegen használták korábban is, viszont attól még senki sem mondja azt, hogy elseén. A kérdés az, hogy legyen össze-vissza katyvasz és bármelyiket lehessen használni, vagy pedig legyen az 1-jén alak (ami korábban is helyes volt) egységesítve? Ezt a kérdés kiterjeszthetjük akár az elsejétől (1-től/1-étől vagy 1-jétől) és az elsejéig (1-ig vagy 1-jéig) alakokra is. – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 8., 19:03 (CEST)Válasz

Én kizárólag a kötőjel után feltüntetett j-s alakot (1-jén, 1-jétől, 1-jéig) támogatom. – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 8., 19:03 (CEST)Válasz

+1 Wikizoli vita 2017. április 8., 19:10 (CEST)Válasz

A Wikipédia a saját leírása szerint a szabályzatot tekinti irányadónak. Én egyfelől a Wikipédia irányelveinek hitelességét kérdőjelezem meg, ha a Wikipédiában átírják a szabályzat által helyesnek tartott formákat. Másfelől nem látom értelmét annak, hogy elvessünk egy új alakot, ami valószínűleg egyre többször fog szerepelni különböző szövegekben.– Bencoke vita 2017. április 8., 19:24 (CEST)Válasz

Attól még hogy mindkettő helyes, az minimum elvárás kell hogy legyen bármilyen szöveggel szemben, hogy azon belül következetesen csak az egyik vagy csak a másik formát használjuk. Hogy ez most azt jelenti, hogy egy szócikken belül (lásd i. sz. és Kr. u.), vagy azt, hogy az egész Wikipédián belül, az más kérdés. – Máté (vitalap) 2017. április 8., 20:59 (CEST)Válasz

Ezzel még egyet is tudok érteni.– Bencoke vita 2017. április 8., 21:27 (CEST)Válasz

A botgazdák üzenőfalán is leírtam, hogy a korábban kizárólag (most pedig szintén) helyes -je, -jén alakok egységes használatát támogatom. (Ami csak annyit jelent, hogy egy bot kijavíthatja az -én alakot a -jén alakra, és ezzel nincs semmi probléma). Samat üzenetrögzítő 2017. április 9., 19:26 (CEST)Válasz

És miért kéne két helyes változat közül egységesen az egyiket használni? Következőnek meg jönni fog a kérés, hogy legyen az összes jazz dzsessz?– Bencoke vita 2017. április 10., 11:08 (CEST)Válasz

És miért kéne két különböző fajtát használni? – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 10., 11:23 (CEST)Válasz

Nem kell. Nem is mondom, hogy ha véletlenül mindenhol csak az egyik fordulna elő, akkor szándékosan cseréljük át néhányat a másikra, hogy mindkettő szerepeljen. Ez jelentené azt, hogy mindkettőt kelljen használni.– Bencoke vita 2017. április 10., 11:39 (CEST)Válasz

Bocsánat, ritkán járok erre, csak két megjegyzés:

  • Emlékeim szerint a 10. kiadásban még csak az 1-én volt a helyes, a 11.-ben csak az 1-jén, most egyesítették a kettőt, tehát nem arról van szó, hogy egy korábban teljesen rossz alakot helyesnek nyilvánítottak, hanem inkább megengedőbb lett a szabályzat. Kevés ponton látunk ilyet, becsüljük meg. Ettől függetlenül persze egységesíthetünk, ez némi munkával jár, hiszem a javítócsomagot rendszeresen kézzel kell futtatni, és ezt a munkaidőt fordíthatnánk hasznosabb javításokra is.
  • Az ehhez szükséges javítócsomagom készen áll, és látható BinBot javítócsomagjai között, csak a 12. kiadás megjelenése óta ezt a javítást nem futtattam. Előtte elég sokszor. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. április 10., 15:43 (CEST)Válasz

@Samat:, az „egy bot kijavíthatja” jól hangzik, de mindig vedd figyelembe, hogy helyesírási javításokat CSAK kézi ellenőrzéssel szabad végezni. Ennek ellenére ha az egységesítést szavazzátok meg, akkor visszateszem a feladatok közé a javítást, és megint csinálni fogom, ahogy a 12. kiadás megjelenése előtt is, csak ne bánjunk ilyen könnyedén a botmunkával. Nincs vele probléma, csak munka. :-) Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. április 10., 15:48 (CEST)Válasz

@Bináris: nem gondolom, hogy azt írtam volna, hogy automatikus üzemmódban kellene javítani őket, és olyat sem írtam, hogy ne lenne munka. Azt hiszem, még mindig nekem van a huwikin az egyik legtöbb kézi botszerkesztésem (is), pontosan tudom, miről írsz. A bot kijavíthatja megjegyzés arra vonatkozott, hogy szabályaink szerint nem javíthat bot olyat, amiről nincs közösségi konszenzus. Samat üzenetrögzítő 2017. április 10., 21:03 (CEST)Válasz

Elfogadom, amit mondasz, és örülök neki, de akkor is félreérthető ez a fogalmazás, és azért teszem szóvá, mert nagyon sokan vannak félreértésben ezzel kapcsolatban, és nem szeretném ezeket a félreértéseket erősíteni. Helyesebb talán úgy fogalmazni, hogy egy botgazda kijavíthatja. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. április 11., 09:28 (CEST)Válasz

Azt csináltok egyébként, amit akartok, az én hozzászólásomat még csak szavazatnak se vegyétek, csupán leírtam mi a véleményem erről.– Bencoke vita 2017. április 10., 23:33 (CEST)Válasz

Én az 1-jén alakot használom az őskáosz óta. Az 1-én alak fura és magyartalan, olyan mintha azt mondanánk, egyedikén :-). – Sasuke88  vita 2017. április 14., 01:27 (CEST)Válasz

De milyen logika alapján? Az 1 ugyanúgy jelenthet elsőt és elsejét is. Miért aszerint ragozzátok, hogy elsőt jelent?– Bencoke vita 2017. április 16., 20:48 (CEST)Válasz

Elsőén, elsőjén / elsőt, elsőjét? Egy ékezet és már szegedi tájszólásról beszélünk (elsöjén). – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 16., 21:21 (CEST)Válasz
Tehát ha jól értem szerinted az 1-jén szóból az 1 azt jelenti hogy else?– Bencoke vita 2017. április 16., 21:29 (CEST)Válasz
Megváltozik a szótő. :P – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 16., 21:31 (CEST)Válasz

És mire változik meg? Csak nem elsőre, amiről én is beszélek?– Bencoke vita 2017. április 16., 21:33 (CEST)Válasz

Nem, az első változik else szótőre. – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 16., 21:44 (CEST)Válasz

Tehát visszatértünk a kérdésemhez. Mi alapján mondjátok, hogy az 1 első és nem elseje?– Bencoke vita 2017. április 16., 21:49 (CEST)Válasz

Senki nem mondta, hogy az 1 első. Az 1 pont és toldalékolás nélkül egy (tőszámnév). A helyes írásmód pedig a helyesírási szabályzatból és szószedetéből derül ki. Egyébként gyakori tőhangváltás tanúi lehetünk (külső–külseje, belső–belseje, első–elseje). Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. április 16., 21:56 (CEST)Válasz

Ha a szószedetből derül ki, akkor mire ilyen nagy a felháborodás? Hogy be mertek rakni mégegy alakot az eddigi mellé?– Bencoke vita 2017. április 16., 22:04 (CEST)Válasz

Itt semmiféle felháborodás sincs, lényegében csak egy szavazás indult. – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 16., 22:10 (CEST)Válasz

A nem tudom minek kell a rossz nyelvtant helyessé tenni nem egészen erre utal.– Bencoke vita 2017. április 16., 22:18 (CEST)Válasz

Jó, édes mindegy, az lenne a lényeg, hogy most akkor ki mire szavaz. Na most már van felháborodás. :) – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 16., 22:28 (CEST)Válasz

Szerintem már van elegendő szavazat.– Bencoke vita 2017. április 16., 22:37 (CEST)Válasz

Most ebből lesz valami? – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. június 27., 11:00 (CEST)Válasz

A szabályzat csak kanonizálja a szokásokat, nem megszabja. A -jén szabályos volt a 10. kiadásban is, viszont pl. a „hivatalos” levelek többsége nem vett tudomást a 11. kiadásról. Az új szabályzat csak ezt szentesítette. Nem kell vele semmit csinálni, még cikken belül sem. Hagyjuk meg „stílusértékét” azoknak, akik élnek vele. (Bár én sosem tenném, mert ronda és logikátlan.) Voxfax vita 2017. augusztus 14., 20:04 (CEST)Válasz

Ha stílusvitáról is van szó, mélyen egyetértek azokkal, akik berzenkednek az 1-i és 1-én írásmóddal kapcsolatban. Ha már lentebb szóba került, ide is idevésem. Szabályzattól függetlenül a birtokos személyragos változatot tartom szabatosnak. Pontosságát törő magyar szövegben az alapalak január 6. vagy január 6-a, mindkettő "ejtése" január hatodika, nem január hat vagy január hatodik, így a továbbképzés során ehhez az alapalakhoz járulnak a további toldalékok: hatodikán (6-án és nem 6-n), hatodikai (6-ai és nem 6-i), hatodikáig (6-áig és nem 6-ig) stb. Még élőbeszédben sem mondok olyat, hogy hatodiki. Arról nem beszélve, hogy az új szabályzat akkor lenne következetes, ha a birtokos személyrag “elnyelését” minden esetben engedné. De továbbra sem helyes a január 6-n. Akkor hogy lehet helyes a január 6-i vagy a január 6-ig? Az elseje ugyanez, az írott január 1. és január 1-je kimondva egyaránt január elseje. A pont kikerül a toldalékolt alakokból, a kötőjeles változattal kell továbbdolgoznunk: 1-jén, 1-jei stb. Pasztilla 2017. november 7., 20:57 (CET)Válasz

A portálnevek végződése – szorgos segítőket keresek!

Függőben Függőben Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 4., 21:27 (CEST)Válasz

A Wikipédia:Kocsmafal (javaslatok)#Portálsablonok okosítása szakaszban Einstein2 felvetette, hogy egységesíteni kellene a portálok névvégződéseit. (pl. -i és szóköz, egybeírás, teljesen egyedi megjelenő alak.) Ez nagyon jó javaslat. A megoldásnak két ága van: a tartalmi, amit itt kellene megoldanunk, és a technikai, amit átviszek a sablonműhelybe. Jelenleg vagy nincs egységesen elfogadott írásmódjuk a portáloknak, vagy nem követhető, hogy hol állapodtak meg róla, és mi az.

Létrehoztam a Portál:Portálok/Névvégződések allapot. Ezt a táblázatot kéne kitölteni és végül a kitöltött alakjában jóváhagyni, aztán majd csinálunk vele valamit, de legyen egy viszonyítási pont. Ebben kérem a segítségeteket. A vizsgálat eredménye lehet az is, hogy törlünk valamit (főleg átirányításokra gondolok), de ami zöld vagy kék, amellett legyen valami, amit akár a sablon hasznosíthat, akár bottal ellenőrizhető és javítható.

A vitát itt folytassuk le, az allapon csak az eredmény legyen a jelenlegi derékszög-párhuzamos formátumában, hogy géppel fel lehessen dolgozni! Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 2., 09:40 (CEST)Válasz

@Bennó, Adam78: be tudtok szállni? Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 2., 09:42 (CEST)Válasz

@Bináris: Nagyon köszönöm, hogy foglalkozol vele. Első körben kiegészítettem a listát a földrajzi nevek végződéseivel, ezek szerintem nem szorulnak megbeszélésre (a megyeneveken kívül mind kötőjelesek). Nyitottam egy bővíthető szakaszt a nem egyértelmű elnevezések megbeszélésére. – ✮ Einstein2 vitalap 2017. augusztus 2., 12:34 (CEST)Válasz

Kérdéses írásmódok

Szerintem a második. Oppashi Mesélj csak 2017. november 1., 09:53 (CET)Válasz
Én pedig pont azt láttam, hogy lósporttól hemzseg. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 5., 19:20 (CEST)Válasz
Sok benne a lósport is, de érzésem szerint több mint felét alkotják a lófajták és a nem csupán a lósporthoz kapcsolódó dolgok (pl. a galoppozni a ló nem csak versenyeken szokott, lószerszámokat használtak igavonásnál, csatákban stb.). És szerintem a ló az alapja a lovasnak is. :) Mondjuk ez a szemléletbeli különbség nem befolyásolja a helyesírást: mindketten azt mondjuk, hogy egybeírtan helyes. --Sphenodon vita 2017. augusztus 5., 21:42 (CEST)Válasz

• összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Vagyis egybeírja a háborúja és a portál szavakat. Elkezdtem javítani egy szóközzel, aztán láttam, hogy maga a portál így írja a nevét: Csillagok háborúja-portál (vagyis kötőjellel). Szóval a második gond, hogy nem tudom eldönteni melyik a helyes írásmód (én a szóközre voksolnék):

    • Csillagok háborúja portál, vagy
    • Csillagok háborúja-portál?

Palotabarát vita 2018. április 20., 07:14 (CEST)Válasz

Igen, külön jó, vö. Különírt összetételtípusok listája#Részletes_bemutatás_példákkal. Ádám 2018. május 26., 01:18 (CEST)Válasz

Antiochiaiak

Függőben Függőben Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 24., 07:40 (CEST)Válasz

Ahogy Lenin mondta: Что делать? Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 13., 17:20 (CEST)Válasz

Ha azt mondjátok, hogy nincs az egésszel semmi probléma, és maradjon minden, ahogy van, mert így jó, az is egy válasz. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 24., 07:40 (CEST)Válasz

Nem néztem végig az összes cikket, hogy melyik milyen időről szól. Az biztos, hogy helyes az antiokheiai a görög időkben, és helyes az antiochiai a római időkben. Aztán Bizánc fennhatósága alatt megint antiokheiai. Legalábbis azután, ahogy a bizánci császárok nevében is áttérünk a latinosról a görögösre. – LApankuš 2017. augusztus 24., 10:02 (CEST)Válasz

Én még betenném ide a több helyen használt Antiókhia elnevezést is, a keresztes államoknál néhány szócikk így hivatkozik rájuk. Qedrák vita 2018. június 18., 12:57 (CEST)Válasz

Kaukázusi Ibéria

Ide is bemásolom a szakaszcímben már zöld linkként szereplő cikk vitalapjára írtakat. Véleményt kérnék.

Most már tényleg ideje lenne ezt a cikkcímet rendbe tenni. Egy magyarul nem is tudó ember nevezte át először a cikket, majd gyakorlatilag szerkesztési háborút indítva nevezte vissza, mikor én helyreállítottam a nevet. Azóta nem vettem észre, hogy már megint rossz a cím.

Leszögezem, szerintem kell a kaukázusi jelző a cím mellé, ugyanis van egy Ibériai-félsziget, amit gyakran csak Ibériaként emlegetünk, így az Ibér Királyság, az Ibériai Királyság és Ibéria kifejezetten megtévesztő. – LApankuš 2017. szeptember 4., 12:32 (CEST)Válasz

Kértem a névtér felszabadítását az átnevezéshez. Tambo vita 2017. szeptember 4., 12:42 (CEST)Válasz

Ibéria (Kaukázus)? – Hollófernyiges vita 2017. szeptember 4., 12:46 (CEST)Válasz

(Szerkesztési ütközés után) Akkor most a Kaukázusi Ibéria a helyes cím? Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. szeptember 4., 12:47 (CEST)Válasz

Szerintem helyesebb lenne az Ibéria (Kaukázus) mint Hollófernyiges. Tambo vita 2017. szeptember 4., 12:55 (CEST)Válasz

Szerintem az Ibéria (Kaukázus) feltételezné, hogy van egy Ibéria (???) című cikk is. De nincs. Viszont még a magyar nyelvű szakirodalom is Kaukázusi Ibéria (vagy Iberia) néven említi sokszor. Ebben az esetben nem gondolnám, hogy a zárójel a jó megoldás, amikor van más lehetőség is. – LApankuš 2017. szeptember 4., 14:07 (CEST)Válasz

De az állam neve nem "Kaukázusi Ibéria" volt, hanem csak szimplán Ibéria. Olyan mintha lenne Magyarországi Velence meg Olaszországi Velence című cikkünk. Az egyértelműsítésre viszont tényleg szükség lehet, mert a legtöbb embernek a szóról a félsziget ugrik be. – Hollófernyiges vita 2017. szeptember 4., 14:44 (CEST)Válasz

Az állam neve Kartli volt. Ibériának csak Európában nevezték. Szerintem vagy Kaukázusi Ibéria, vagy Kartli Királyság. – LApankuš 2017. szeptember 4., 14:52 (CEST)Válasz

Én a Kartli Királyságra szavazok, arról például rögtön leesett volna, hogy Grúziáról beszélünk, és kevesebb félreértést is okoz. Ez a lokális néven alapuló magyar elnevezés. A többi legyen átirányítás, és megemlíthető a bevezetőben. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. szeptember 4., 15:03 (CEST)Válasz

Csakhogy Kartli királyságból volt egy középkori változat is, vagyis akkor meg idő szerint kellene egyértelműsíteni. És ahogy nézem, a grúzokon kívül mindenki más a görög nevén, Ibériaként ismeri. Miért nem jó az Ibériai Királyság (Kaukázus)? – Hollófernyiges vita 2017. szeptember 4., 15:23 (CEST)Válasz

Értem. Nem akarom kötni az ebet a karóhoz, de az egyértelműsített alak, azaz Kartli Királyság (ókor) és Kartli Királyság (középkor) sokkal jobban eligazítja már cím alapján is a témában kevésbé járatos olvasót, és már a címében is rávilágít az összefüggésre. Az Ibériai-félszigettel ellenben nincs semmilyen összefüggés, amire rá kéne világítani, sőt. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. szeptember 4., 15:36 (CEST)Válasz

Hát, ha szavazásról van szó, akkor én a mostani, Ibériai Királyság mellett teszem le a voksomat. Igaz nem vagyok jártas a történelemben, (sem ;-)) de nekem a Kartli semmit nem mondott. – Pegy22 vita 2017. szeptember 4., 15:42 (CEST)Válasz

Máshol általában az államok hivatalos nevének magyar verzióját használjuk. Ibéria nem volt hivatalos neve ennek az államnak, mégis az irodalom többnyire annak nevezi. Ha a szakirodalom megnevezéseit használjuk, akkor a Kaukázusi Ibéria indokolható és nem kell zárójelezni. Ha a Wikipédia belső szokásai szerint járunk el, akkor a Kartli Királyság indokolható. Az Ibériai Királyság (Kaukázus) formát túlzónak tartom. – LApankuš 2017. szeptember 4., 15:49 (CEST)Válasz

A szakirodalom nyilván azért hívja Kaukázusi Ibériának, mert folyószövegben kényelmetlenül hat a zárójelezés. Az állam általánosan használt neve Ἰβηρία volt, kaukázusi jelző nélkül. Ha túlzónak gondolod a zárójelezést, akkor maradjon így ahogy van, az első sorból úgyis rá lehet jönni, hogy nem Spanyolországról van szó. – Hollófernyiges vita 2017. szeptember 4., 16:11 (CEST)Válasz

Szerintem nem. Folyószövegben – főleg ha egyébként a Kaukázus történelméről van szó és senki se keverné össze anélkül sem az európaival – nem kellene se a kaukázusi kitétel, se a zárójel. Mégis használják. Mint a görög névalakból is látszik, ez egy görög eredetű, csak Európában elterjedt név. Én továbbra is azt mondom, hogy a Kaukázusi Ibéria a szakirodalommal is indokolható, de teljesen jó a Kartli is. Igazából az Ibéria(i) Királyságra nem látok túl sok indokot. – LApankuš 2017. szeptember 4., 16:35 (CEST)Válasz

Nem tudom mennyire elfogadható indok, de a németet kivéve, minden más ismertebb nyelven "királyságként" szerepel a Wikipédián. – Pegy22 vita 2017. szeptember 4., 21:05 (CEST)Válasz

Azt én is láttam, dehát minden wikinek megvan a maga elnevezési hagyománya. Nekünk a sajátunkat kéne megtalálni. Egyelőre még nyitott a dolog. – LApankuš 2017. szeptember 4., 21:11 (CEST)Válasz

Az Államok vezetői... listák során találkoztam ezzel a kérdéskörrel. Ami engem illet, én a Kartli Királyság (ókor ill. középkor) formát tartanám legjobbnak. Az Ibériai Királyság a cikk szerint is (de más nyelvek cikkjei szerint is) időben máshová esik. Kétségtelen azonban, hogy van ilyen forma. – Burumbátor Súgd ide! 2017. október 8., 17:26 (CEST)Válasz

Van egy analógiánk: Kaukázusi Albania szócikk. A kaukázusi jelző ebben az esetben is indokolt, hogy megkülönböztessük a balkáni Albániától. – Rosszkornyifog vita 2018. február 27., 19:52 (CET)Válasz

Javaslatok és kérdések a WP:ÖRMÉNY kapcsán

Sziasztok! Több kérdésem/javaslatom is felmerült az örmény átírási irányelvünkkel kapcsolatban. Mivel elkerülhette a figyelmemet több dolog, érdekelne, hogy ti mit gondoltok ezekről.

1. Nyitásként mindjárt egy orbitális szentségtörést fogok elkövetni, el szeretnék térni a KNMH-tól, pontosabban megerősíteni azt, ami most van az irányelvben. Nagyon sok pont van, ami tökéletesen érthető. Ellenben van egy, ami nem megy a fejembe: azt helyesen írja benne Schütz Ödön, hogy nincs hosszú magánhangzó az örményben, ugyanakkor mivel a magyar ösztönszerűen amúgy is hosszan írná a neveknél a szóvégeket, így az átírás -án, -ján, ékezettel. Nem érzem túl logikusnak, és kicsit az az érzésem, hogy a kor is túllépett ezen. Amúgy ma is változó módon történik az átírás örményből a sajtóban. (Csak példákként: az Index ékezet nélküli átírást alkalmaz, a 444 pedig az ékezeteset, olyat is láttam, ahol a név teljes ékezetesítéssel ment.) Ceterum censeo: itt megerősíteném azt, ami most is van az irányelvben.

2. A honosodott ékezetes verziókat á la Jereván, természetesen megtartandónak gondolom. A Hacsaturján-féle nevek kapcsán még bizonytalan vagyok, kérdés, hogy mennyire tekinthető honosodottnak.

3. Az örmény történelemből fakadóan ugye létezik nyugati és keleti irodalmi nyelve is az örménynek. A KNMH mindkét átírási formát elfogadja. Nagy különbség ugyan nincs köztük, inkább hangtani, de elég ahhoz, hogy átírási szempontból érdekes legyen. A szócikkek nevénél ugye kevéssé oldható meg mindkét forma használata (a bevezetőben persze érdemes ezt vezetni, ahol ez adott és szükséges). Példa: az örmény apostoli ortodox egyház jelenlegi vezetőjét hol II. Gareginnek, hol II. Karekinnek írják. Mivel a mai Örményország területén a keleti irodalmi nyelv a használatos, így azt venném alapul az átírásnál is. A példában tehát a szócikk címe a II. Garegin lenne. A kérdés az, hogy a történelmi neveknél (pl. a Kilikiai Örmény Királyság uralkodóit) mely formában hozzuk?

4. Ez a pont inkább érdeklődés részemről. A KNMH az örmény apostoli ortodox egyháznál a katholikoszt görögös formájában vezeti. Tartsuk magunkat hozzá, mivel egy görög eredetű kifejezés vagy a h-t engedjük el és legyen katolikosz, ami inkább kiejtéskövető? Van erre már kiforrott álláspont?

5. Mivel a KNMH még akkor jelent meg, amikor létezett a Szovjetunió, említik benne az apai neves névírás lehetőségét (akár oroszos, akár örményes formában). Mivel se előtte, se utána nem igazán használta az örmény nyelv az apai nevezést, ezt a részt figyelmen kívül hagynám. Túllépett rajta a történelem.

Tudorok, mit gondoltok erről? Cassandro Ħelyi vita 2018. április 24., 09:05 (CEST)Válasz

Ugyanazt gondolom az 1-es pontról, amit talán emailben írtam le. Miután éltek közöttünk örmények, van egyfajta (jórészt 19. századi eredetű) beágyazottsága az -án/-ján névvégződésnek Hacsaturjántól is függetlenül, különösen, hogy ebbe berezonálnak a román eredetű, hasonló nevek is. Örmény magyarok nevei: Czárán, Patrubány, Fogolyán, Aján, Marusán, Arklián stb. Nem tartom kizártnak, hogy ezért kezeli a KNMH. ékezettel csakis ezeket a névvégződéseket, és semmi mást. De csak találgatok. Jó lenne első körben annak utánajárni, miért döntött így Schütz, ennek ismerete nélkül elég nehéz lesz dönteni. (Az „ösztönszerű” névvégződésnyújtás szerintem nem játszik, bővében vagyunk idegen eredetű családneveknek, amiket nem nyújtottunk meg.) Pasztilla 2018. április 24., 09:52 (CEST)Válasz
Szalosján nemzetvezetőt nem kihagytam? Pasztilla 2018. április 24., 10:03 (CEST)Válasz
A magyarországi örménység ugye két „ütemben” jött a történelmi Magyarországra. Az egyik még a 17. századtól érkezett elsősorban Erdélybe (pl. Szamosújvár, Erzsébetváros). Innen az általad is említett nevek egy jelentős része. Akik ekkor jöttek be, gyakorlatilag asszimilálódtak, örményül ma már jelentős részük nem tud. (Ismerős a dolog, a felmenőim között elég sok Ajvász van, elsősorban Erzsébetvárosból.) A másik kör meg az 1915-től kezdődő örmény genocídium után jutottak ide (plusz az elvtársi időkben idejöttek, pl. Avanesian Alex). Kérdés, hogy a magyarosodott nevek miatt így kell-e az örményországi örmény neveket is kezelni. Az „ösztönszerűséget” pedig maga Schütz emlegeti. Cassandro Ħelyi vita 2018. április 24., 11:31 (CEST)Válasz
OFF: Schütz semmi olyasmit nem ír, hogy a magyar ösztönszerűen megnyújtaná a névvégeket, hanem azt írja, hogy az -án/-ján végződéseket ösztönszerűen így írja. Ez a tünet leírása, és nem magyarázat, azért írtam, hogy a magyarázatot illetően csak találgatok. Pasztilla 2018. április 24., 11:35 (CEST)Válasz
Mintha ő maga sem tudta volna, nekem legalább is az az érzésem. Cassandro Ħelyi vita 2018. április 24., 13:39 (CEST)Válasz
Más: Az Avanesian forma távolról sem magyaros. Aligha lehet kiindulási alap, ha a magyar átírásról van szó. Pasztilla 2018. április 25., 06:22 (CEST)Válasz
Ezt nem is állítottam, csak példaként hoztam fel arra, hogy nem egységes a dolog. Kiindulási alapnak én sem tekintem. Cassandro Ħelyi vita 2018. április 25., 10:05 (CEST)Válasz

@Laszlovszky András: ha már te készítetted az irányelvet. :-) Cassandro Ħelyi vita 2018. április 25., 10:06 (CEST)Válasz

Amikor csináltam az örmény átírási útmutatót, már akkor is mondtam, hogy nem vagyok különösebben jártas az örmény nyelvben. Pont ezért szedtem össze azokat az átírási szabályokat, amiket találtam, hogy a rendkívül vegyes átírású örmény névanyagnak legyen valami zsinórmértéke. A honosodáshoz végképp nem tudok érdemben hozzátenni. Bármilyen indokolt kiegészítést vagy kiigazítást szívesen látok benne. – LApankuš 2018. április 25., 10:26 (CEST)Válasz

Alapvetően egyetértek a pontokba szedett érvekkel, és az a gyanúm, hogy például az ékezetes átírásokkal kapcsolatos kérdéskörben is itt kellene dűlőre jutni. Szerintem se indokolt a közvetlen átírásban az ékezetek használata (a honosodottakat leszámítva), szerepeltessük így az irányelvben. Ha persze kapunk értékelhető választ valamilyen szakértőtől, aki tudja az ékezetezés eredeti okát, változtathatunk. Ogodej vitalap 2018. április 25., 12:59 (CEST)Válasz

A katholikosz kontra katolikosz kérdésben van álláspont? Az OH mond erre valamit vagy követi a KNMH-t? Cassandro Ħelyi vita 2018. április 25., 14:21 (CEST)Válasz

Az 5. pontra reagálnék. Úgy gondolom, hogy azon személyek esetén, akik a szovjet érában tevékenykedtek, megkerülhetetlen az orosz(os) név feltüntetése is! A WP:NÉV alapján ezt természetesen az otcsesztvóval (patronümikonnal) kell megtenni, azonban az örmény(es) névformánál valóban nem kell erőltetni az apai nevet. Példáim: Asot Karagjan, Jouri Vardanjan. Előbbinél az apai nevet leszámítva megegyezik az átírás örményből és oroszból, utóbbinál viszont eltér, és ezért is jó példa. – Joey üzenj nekem 2018. május 16., 12:09 (CEST)Válasz

Az örmény ábécé, írásmód és kultúra a szovjet időkben is megmaradt, így nem látom értelmét az oroszos kultúrűra apai név használatát még ebben az esetben sem. Cassandro Ħelyi vita 2018. május 17., 16:13 (CEST)Válasz

Nagybetűs Egyházak

Függőben Függőben nehogy elfelejtődjön. – Rlevente üzenet 2018. május 15., 13:33 (CEST)Válasz

Mi indokolja az alábbi egyházak, egyházi szervezetek, közösségek nagybetűs elnevezését? – Rlevente üzenet 2018. május 11., 11:22 (CEST)Válasz

Ha jól emlékszem, @Bennó: azért kisbetűsítette a katolikus egyházat, mert nem jogi személy. – Hkoala 2018. május 11., 12:39 (CEST)Válasz

Biztos, hogy van erről valahol régebben a kocsmafalon bőven okfejtés. A kényes kérdés nem a jogi személyiség, hanem az intézményszerűség. Vallásfelekezetek és mozgalmak hagyományosan nem minősülnek intézménynek, bár nyilván tarthatnak fenn intézményeket. Az egyházi közigazgatás egységeit a polgári mintájára szoktuk kezelni (pl. egyházmegye, egyházkerület). Ettől függetlenül pl. a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az OH.-ban naggyal szerepel, ezt ők intézménynek tekintik, és ilyen esetnek tűnik a Budapesti Zsidó Hitközség vagy a Hit Gyülekezete is. Egyszóval a kérdés korántsem egyszerű. Irányzatnév/felekezetnév a keresztény tudomány, ezt nem kezelném naggyal, de pl. a Metodista Világtanács már intézményszerű/egyesületszerű jelenség. @Pasztilla: Bennófogadó 2018. május 11., 19:31 (CEST)Válasz

Hű, énnekem mostanában pislogni se sok időm van, látok fent ilyet is, olyat is, sőt még amolyant is, de kifejteni talán egy hét múlva tudom. Elnézést. Pasztilla 2018. május 11., 19:44 (CEST)Válasz

Modell/típus újratöltve

@Linkoman: és @Pallerti: már beszéltek a témáról: az autók terén mit nevezünk típusnak, mit modellnek, mit modellváltozatnak. Az én álláspontom:

  • típus: külön modellnéven (Vigyor) futó autók, de a Citroën és a Toyota Picasso ill. Verso névvel ellátott autói is külön típusnak számítanak. Még nem tudtam magammal megállapodni abban, az egyes generációk külön típusnak számítanak-e, de ha a Peugeot 3008-at/5008-at nézem, akkor igen.
  • modell: Olyan, mint a Peugeot 208 Active vagy a Suzuki Vitara GLS, valamint a karosszériaváltozatok (kombi/limuzin/kupé/kabrió/ferde hátú) is idetartoznak.
  • modellváltozat: Én ezt a szót nem használnám.

Esetleg használhatjuk úgy, ahogyan éppen jólesik? – RuIsZa vita 2018. május 23., 14:02 (CEST)Válasz

@RulsZa: -- Sajnálattal látom, hogy nem sikerült megmagyaráznom, miért tartom fontosnak az általam felvetett kérdést.

A "használhatjuk úgy, ahogyan jólesik" kifejezés mutatja, hogy csak ízléskérdésnek látod a dilemmát. Pedig nem az! Sőt, a Te Peugeot 3008-as szócikked fejrésze mutatja, hogy Te úgy határozod meg a Peugeot 3008-as jelzéssel ellátott személygépkocsit, hogy "autó" - ez ugyanis a mondat utolsó szava!

Az előző felsorolásodból teljesen hiányzik azon neveknek a szintje, amelyet az angol szaksajtó "make" (gyártmány) szóval vagy "marque" (márka) szóval jelöl. Pont azért vetettem fel a kérdést Pallertinek, mert a szaksajtó magyarul, németül, angolul stb. is teljesen vegyesen használja a típus (Jaguar Type E) és a modell (Model T a Fordtól) szavakat. Ez volt eddig is a dilemmám: a típus és modell szavakat lényegében azonos tartalommal használják. A sokkal világosabb "submarque" (almárka) csak a marketing szaknyelvében használatos, az autós sajtó ritkán használja.

Az én javaslatom névcentrikus, tehát a generációkat egyértelműen úgy határoznám meg, mint azonos nevű, ám időben egymástól elhatárolható, eltérő műszaki tartalmú elnevezéseket.(pl. az OPEL KADETT különböző generációi között ég és föld különbség van műszakilag).

Ugyancsak névcentrikus a felfogásom a gépkocsik bármely jellemzőjének kifejezése tekintetében. (Ezeket nevezem modellváltozatnak).

Ilyen jellemző lehet

  • a motor lökettérfogata (pl. 1500)
  • a motor elhelyezése (pl. Volkswagen Bogár Boxer)
  • a karosszéria (pl. a Toyota általában a kombik karosszériára használja a VERSO szót - pl. COROLLA VERSO, ám van TOYOTA VERSO is, más egyéb nevek nélkül. A kétféle felhasználás ugyanannak a névnek a különböző funkciójú felhasználását jelenti.

A lényeg az, hogy az autógyárak bizonyos műszaki jellemzőket ki akarnak fejezni a névadásukkal, más jellemzőket pedig nem akarnak. Egy lexikon számára pedig az lenne a fontos, ha nem egyszerűen a semmitmondó "név", meg "autó" szavakat használjuk, hanem megpróbálunk egységes terminológiát kialakítani.

Amíg ilyet nem sikerül közös álláspontot kialakítani, addig nem szerencsés szócikkeknél hivatkozni a megbeszéléseinkre, hiszen semmiféle megegyezés nincs köztünk.

Te például a "modellváltozat" szó tekintetében egyszerűen annyit írsz: nem használnád. Ennyi. Az indokait csak Te tudhatod.

Összefoglalva a fentieket, 3 szint van az elnevezésnél:

  • az adott gyártóra asszociáló név (pl. BMW)
  • az adott gyár azonos nevű, eltérő műszaki tartalmú autóira használt egyetlen név
  • az azonos nevű autók további műszaki jellemzőire utaló, több tagból álló név.

Kérlek, előbb ezeknek a szinteknek a lényegén gondolkodj el kicsit, a döntés a szóhasználatról csak ezután jön. Egy lexikon számára pedig az lenne a fontos, ha nem egyszerűen a semmitmondó "név", meg "autó" szavakat használjuk, hanem megpróbálunk egységes terminológiát kialakítani.

Amíg ilyet nem sikerül közös álláspontot kialakítani, addig nem szerencsés szócikkeknél hivatkozni a megbeszéléseinkre, hiszen semmiféle megegyezés nincs köztünk...--Linkoman vita 2018. május 24., 21:50 (CEST)Válasz

@Linkoman: akkor legyen külön típus a generáció is, bár van másik oldala is az éremnek, mert a Toyota Prius második és harmadik generációja alig különbözik. A Verso a Toyotánál nem kombi (a kombi a Wagon), hanem egy olyan egyterű változat, mint a Citroennél (most nincs pöttyös e-m) a Picasso, tehát külön típusként kezelném. Peugeot 3008-ról (sajnos) nem írtam cikket. A modellváltozat nekem jó úgy, ahogy írtad. Viszont neked mi a véleményed arról, hogy egy anonbanda folyamatosan azt írja autós cikkek bevezetőjébe, hogy: Első VÁLTOZATA xxxx-ben került le a futószalagról? RuIsZa vita 2018. május 25., 07:18 (CEST)Válasz

Péter-Pál

Péter-Pál-székesegyház, Péter-Pál-templom (Palotás) és hasonlók: a két név közé (szerintem) hosszú kötőjel kellene, „és” értelemben, mert két különböző személy. Minták Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Lajos–Miksa Egyetem. De a mostani rövid kötőjel mellett szólhat esetleg, ha „Péter-Pál” (nap, ünnep) állandósult, szoros szókapcsolatot képviselne. Van erre szabály, eligazítás? Akela vita 2018. július 11., 07:06 (CEST)Válasz

Ünnepnapként talán valóban állandósult, de számomra kétséges, hogy az ünnep maga volna a templomok névadója az apostolok helyett. Tulajdonképpen mi akadályoz meg bennünket abban, hogy a hasonló elnevezések mintáján Szent Péter és Pál templom legyen a név? Azt sem tudom, hogy ilyenkor az “és” miatt már köznévi-e a szerkezet, és nem jár a kötőjel? @Bennó: Pasztilla 2018. július 11., 07:30 (CEST)Válasz

De, sztem se nagyon indokolt, hogy az ünnep (és kettejük egyéb összefonódásai P&P) okán népies nevén szerepeljen a templom, ezek Szent Péter és Pál-templomok, kettős patrocíniummal (védszent/titulus), és sztem definitely kötőjellel. Bennófogadó 2018. július 11., 11:30 (CEST)Válasz

Köszönöm, akkor átnevezem Péter–Pál-székesegyház-ra, Péter–Pál-templom (Palotás)–ra, egy hosszú+egy rövid kötőjellel. Akela vita 2018. július 13., 11:48 (CEST)Válasz

@Akela:, pontosan mi alapján lett ez a megoldás? Sem Bennó, sem én nem ebben az iranyban válaszoltunk. Pasztilla 2018. július 13., 13:28 (CEST)Válasz

Olyannyira, hogy ezt a nagykötőjeles változatot még csak támogatni sem nagyon lehet. Bennó nagyon helyesen mutatott rá, hogy ez a Péter-Pál népi rövidítés, és valójában Szent Péter és Pálról van szó. (Lásd még.) Pasztilla 2018. július 13., 13:31 (CEST)Válasz

Elnézést, csak a rövid kötőjelet gondoltam meghosszabbítani, a Babeș–Bolyai és Lajos–Miksa analógiájára. Ha túl hamar módosítottam, mert "és" lesz a helyes döntés, természetesen korrigálom az összeset. @Pasztilla, Bennó: válaszokból az "és"-t szövegmagyarázatnak értettem (az "és" kapcsolat a nyelvtani oka annak, amiért a kötőjel hosszú és nem rövid). Ha tévedtem, elnézést, függőben hagyom és megvárom a döntést türelemmel. Akela vita 2018. július 13., 13:39 (CEST)Válasz

Nem, a Szent Péter és Pál kiírása volt az ajánlás. Csak abban voltam bizonytalan, hogy ehhez a templom utótag kötőjellel vagy anélkül járul-e (az és miatt), de Bennónak igaza van, hogy kötőjellel. Pasztilla 2018. július 13., 13:56 (CEST)Válasz

Az első esetben igen, a második esetben a Szent Péter és Pál apostolok székesegyház elegendőnek tűnik, vagy ahogy írod, egyszerűen Szent Péter és Pál-székesegyház. Pasztilla 2018. július 13., 18:37 (CEST)Válasz

@Akela, Bennó, Pasztilla: hadd ajánljak figyelmetekbe még néhány olyan templomot vagy hasonlót, amit egyszerre több személyről neveztek el, de nem mindet pont szent Péter és Pálról. A legtöbbel nincs teendő, de inkább felsorolom őket, elsősorban a magyarországiakat.
Még van, de itt abba kell hagynom a keresést.
b_jonas (üzenj) 2018. október 30., 23:46 (CET)Válasz

Ez egy jó gyűjtemény, köszönöm. Ennek tükrében nézzük újra a petrográdi Péter–Pál-székesegyházat: Lehetőségek: Szent Péter és Pál apostolok-székesegyház vagy Szent Péter és Pál-székesegyház (mindkét esetben kötőjellel). Első kérdés: apostolokkal vagy anélkül? Másik kérdés: a második „Szent”-et ismételjük-e vagy sem? Mindkettőre van példa a listában. (azaz „Szent Péter és Pál” vagy „Szent Péter és Szent Pál”). Próbáljunk a végére jutni. Van-e egységes megoldás, vagy lehetnek eltérések? @Pasztilla, Bennó, B jonas:. Véleményteket köszönöm. Akela vita 2018. október 31., 11:47 (CET)Válasz

A listát később majd folytatni kell, mert sok templom van, és nem néztem őket végig.
A helyesírási kérdés itt az, hogy hol használunk egybeírást, különírást, és kötőjelet. A „Mindenszentek-temploma” nyilván elírás, kötőjel helyett szóköz kéne, de a nehezebb esetekben nem tudok hozzászólni.
A nehéz rész az, hogy milyen néven említsük a templomot, ha olyanok közül lehet válaszatani, hogy „Mindenszentek temploma” vagy „Mindenszentek-templom” vagy „Bármilyenfalva római katolikus temploma” vagy „bármlyienfalvi római katolikus templom”. Akár több is lehet helyes közöttük.
Szintúgy nehéz, hogy „szent Péter és szent Pál apostolok” vagy „szent Péter és szent Pál” vagy „szent Péter és Pál apostolok” vagy „szent Péter és Pál” vagy „Péter-Pál” a szentek neve. A magyarországi római katolikus templomok esetén ehhez a Katolikus Lexikont nézném meg, de ez a többi egyház esetén nem lesz elég. A Péter-Pál szócikk nem igazán segít, azt leszámítva, hogy ők nem használják a nagykötőjeles „Péter–Pál” alakot, de a nagykötőjel vs. kötőjelet pont nem a lexikon dönti el, az helyesírási kérdés. Reméltem, hogy a konkrét templomok nevét a lexikon gyakran megadja, de nem egészen így van.
b_jonas (üzenj) 2018. október 31., 15:18 (CET)Válasz

Megpingeltettem, de túl sok a betű, ehhez most fáradt vagyok. Mi pontosan a kérdés? Pasztilla 2018. november 1., 20:40 (CET)Válasz

@Pasztilla: jogos. Íme a kérdések.
  1. Csehimindszent templomban maradhat-e a “Mindszentek temploma” képaláírás, vagy hiba?
  2. Pilisborosjenőn a templom neve Szent Vid a 14 segítő szent plébániatemplom (Pilisborosjenő) a főplébánia honlapján szereplő név alapján, vagy Tizennégy segítőszent és Szt Vid plébániatemplom (Pilisborosjenő) a Katolikus Lexikon után?
  3. Mikor szentelték föl a Tours-i Szent Márton és Flüei Szent Miklós-plébániatemplomot (Budapest 13. ker.), hihető-e a 2017-es újságcikkben írt 1985-ös dátum, amikor a Katolikus Lexikon szerint a templom 1987-ben épült, egy emléktábla szerint 1986-ban.
  4. @Rakás: honnan tudjuk, hogy Verpeléten a katolikus templomot Krisztus Király tiszteletére szentelték, amikor a Katolikus lexikon azt állítja, hogy Mindenszentek tiszteletére?
  5. Helyes-e a Péter-Pál-plébániatemplom (Szentendre) név?
b_jonas (üzenj) 2018. november 1., 21:53 (CET)Válasz
@B jonas: Abban a forrásban, amit én néztem, az az adat szerepelt. De igazad van, a verpeléti templom valóban Mindenszeteknek van szentelve. Mea culpa. – Rakás vita 2018. november 1., 22:02 (CET)Válasz

Szerintem:

  1. A mindszentek elavultnak mondható, népies eredetű változata a mindenszenteknek (október a régiségben például Mindszentek hava volt), 19. századi kontextusban még talán gyakoribb volt, mint a mindenszentek. Nem tartom kizártnak, hogy – talán hagyományőrzésből – ez legyen a templom neve, de utánajárni nem tudok.
  2. Tizennégy segítőszent és Szent Vid plébániatemplom. A Szt rövidítést szerintem címszóban ildomos kerülni. Hogy kell-e Pilisborosjenővel egyértelműsíteni, azt nem tudom, de ha máshol is van ilyen nevű templom, akkor hosszan és ütemesen tapsolni fogok.
  3. Hát ez aligha nyelvhelyességi kérdés, utána kell járni, az évszám körüli zavart a szövegben addig is jelezni. Tapasztalatból tudom, hogy emléktáblán is állhat hülyeség.
  4. Passz.
  5. Már a múltkor is a Szent Péter és Pál-plébániatemplom alakot tartottam helyesnek, sem a kis-, sem a nagykötőjeles megoldást nem tudtam teljes mellszélességgel támogatni. Ma sem tudom, írjuk ki. Nem helyesebb vagy helytelenebb, ha a Szent szót mindkét névhez kiírjuk, így is, úgy is jó, kicsit talán általánosabb a Szent egyszeri szerepeltetése, jellemzően az ortodoxia szereti a szenthalmozást templomnevekben: Szent Konstantin és Ilona, Szent Andronikosz és Júnia, Szent Flóra és Laura stb. Pasztilla 2018. november 2., 09:29 (CET)Válasz

Hegyalja

Hogyan kell írni a "hegyalja" utótagú tájegységek nevét? Kötőjellel vagy anélkül, a "hegyalja" kis- vagy betűvel? A Hegyalja (egyértelműsítő lap)on is kétféle megoldást látok. (A meg nem írt Szebeni és Erdélyi hegyalják hivatkozásait szeretném rendezni, mert többféle változatban fordulnak elő). – Hkoala 2018. július 22., 13:34 (CEST)Válasz

Mivel Tokaj-Hegyalja benne van az OH-ban (csak ez van benne), szerintem a Király-Hegyalja is így volna helyes. A többit nem egészen értem. – Pagony foxhole 2018. augusztus 6., 21:28 (CEST)Válasz

@Pagony: Királyhegyalja település, nem tájegység. Az Erdélyi-, Szebeni- és Aradi-Hegyalját a -i miatt kérdeztem meg külön. – Hkoala 2018. augusztus 9., 15:33 (CEST)Válasz

Magazin neve

Szeretném kikérni a közösség véleményét, mivel történt egy átnevezés, amivel nem értek egyet. Én leírom a saját érveimet és megkérem @Tambo-t, hogy ő is a magáét. Az eredetileg Ez a divat címen elkészült szócikk:

  • az OSZK és a KSH adatbázisai egységesített címen az Ez a divat címet hozzák,
  • tény, hogy egyes lapszámok és különszámok címe Ez a Divat címmel szerepel és számos forrás is vegyesen hozza, de ez még nem lehet ok arra, hogy az 1949-1993 között kiadott magazinnak az legyen az egységes címe.

Szeretném megkérdezni, hogy van-e ilyen esetre, azaz a folyóiratok, magazinok szócikk-címadására bevett gyakorlat vagy szabály? Fauvirt vita 2018. október 8., 13:06 (CEST)Válasz

AkH 197: "Az állandó címeket, tehát az újságok, hetilapok, folyóiratok, könyvsorozatok, azonos címmel megjelenő évkönyvek, könyvformátumú kalendáriumok címét nagy kezdőbetűvel írjuk. A többelemű címekben – a címben levő és kötőszó kivételével – minden szót nagy kezdőbetűvel írunk, például: Búvár, Kincskereső, Népszabadság, Nyugat, Valóság; Az Est, Magyar Nemzet, Nemzeti Sport, Nők Lapja, Élet és Tudomány, Prágai Tükör, Magyar Remekírók, Nyelvtudományi Értekezések. A mondatszerű állandó címeknek csak az első szava nagy kezdőbetűs, például: Ne láss, ne hallj, ne szólj!" – Hkoala 2018. október 8., 14:53 (CEST)Válasz

Köszönöm! Viszont... ha többeleműnek vesszük a címet, akkor "Ez A Divat" kellene, hogy legyen, ha meg mondatszerűnek, akkor "Ez a divat". Jól értem? Vajon melyik? Fauvirt vita 2018. október 8., 19:52 (CEST)Válasz

Nem dönt el semmit, de az OSzK katalógusában „Ez a divat” címmel szerepel. – b_jonas (üzenj) 2018. október 8., 18:53 (CEST)Válasz
Ezt az is okozhatja, ami a fenti AkH.12 197.-idézetből kimaradt: "A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén a szabvány előírásait követve az állandó címekben is csak az első elemet kezdik nagybetűvel." Fauvirt vita 2018. október 8., 19:52 (CEST)Válasz

Így van, a könyvtártudományt nem érdeklik az állandó címek, ott az Élet és Irodalom is Élet és irodalom. Ettől függetlenül az Ez a divat megfelel a mondatszerűség kritériumának, egyértelműen így helyes. Pasztilla 2018. október 8., 20:32 (CEST)Válasz

A mondatszerűséget én úgy értelmeztem - és az akh 197-ben szereplő példa is ezt támasztja alá, hogy ez alatt írásjellel lezárt mondatra gondoltak: "Ne láss, ne hallj, ne szólj!". Ha kisbetűsen akarnánk írni, akkor "Ez a divat!" kellene, hogy legyen. Én a nagybetűst látom helyesnek: Ez a Divat Palotabarát vita 2018. október 8., 23:58 (CEST)Válasz
@Palotabarát: az "a" mitől lesz kisbetűs? Az Akh szerint csak az "és" képez kivételt... Fauvirt vita 2018. október 9., 01:17 (CEST)Válasz

Vagy Ez a divat, vagy Ez A Divat. Nem attól mondatszerű valami, hogy felkiáltójel van a végén. Elég különös szempont lenne, hogy felkiáltójellel Ez a divat!, anélkül viszont Ez A Divat az írásmód. Attól mondatszerű valami, ha állít valamit, azaz állítmány, akár csak névszói. A Nők Lapja, Magyar Horgász nem állít semmit. Pasztilla 2018. október 9., 06:38 (CEST)Válasz

Fauvirt ez már valóban inkább gyakorlatibb példák alapján született: Magyarország és a Nagyvilág, Értekezések a Természettudományok Köréből és Értekezések a Filozófia és a Társadalmi Tudományok Köréből.
Pasztilla nem felkiáltójelhez kötöttem, hanem írásjelhez!
De tudjátok mit? Írtam egy e-mailt az MTA tanácsadó csoportjának, ha válaszolnak, közreadom. Addig ráteszem a függőben pecsétet. Palotabarát vita 2018. október 9., 08:30 (CEST)Válasz

Írásjelekhez??? Egyfelől címekben a pontot nem tesszük ki eleve, akkor sem, ha mondatszerű és szövegben ott lenne, másfelől pusztán a vesszőktől, kötőjelektől és egyéb írásjelektől még nem lesz egy cím mondatszerű. Pasztilla 2018. október 9., 08:52 (CEST)Válasz

Azonkívül továbbra is nonszensz megközelítés, amire utaltam fentebb, hogy ha volna ott egy felkiáltójel a végén (mondattanilag lehetne), pusztán attól megváltozik az íráskép. Pasztilla 2018. október 9., 08:55 (CEST)Válasz

Attól mondatszerű, hogy mondatértéke van, folyó szövegben is megállná a helyét más mondatok között, mondatként elemezhető, van állítmánya. A címek többségében nincs állítmány. Ugyanakkor maga a szabály persze ökörség, és inkább csak arra jó, hogy az átlagember hülyének érezze magát, mert összekeveri, hogy a könyvcímeknek csak az első betűje nagy, de az újságcímeknek mindegyik, de ha már mondatszerű, akkor megint csak az első. Ahhoz azonban nem kell akadémikusnak lenni, hogy egy mondatot felismerjünk. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. október 9., 09:26 (CEST)Válasz

Igen, Bináris kijelentését tökéletesen alátámasztja az AkH.12 266., azaz hogy a címek és kiemelt címsorok végén csak a kérdőjelet és a felkiáltójelet tesszük ki, így amennyiben az "Ez a divat" nem felkiáltás, hanem kijelentés, címként nem kerül a végére pont, ha az mondat(szerű) is. Fauvirt vita 2018. október 9., 11:52 (CEST)Válasz

Felmerült, hogy a névelő mitől lenne kisbetűs. Itt van egy fejtegetés, amiben az Osiris Helyesírásra hivatkoznak, amikor a kötőszót és a névelőt gondolják kisbetűsíteni. Van valakinek ilyen kötete? Érdemes lenne megnézni – Garamond vita 2018. október 9., 14:59 (CEST)Válasz

@Garamond: Linkeltem is a szabályt, de akkor mégegyszer: AkH.12 197. (ez, tehát az mta.hu még ki is vastagította, hogy csak az és, de amúgy Hkoala idézte is, kiemelések nélkül) és a korábbi AkH.11 197. (itt is). Fauvirt vita 2018. október 9., 15:30 (CEST)Válasz
Upsz, bocsánat, az OH-ról van szó... benéztem... Fauvirt vita 2018. október 9., 15:31 (CEST)Válasz
Akkor azért megvárnám, hogy valakinek van-e ilyen kötete. Az akadémiai 11. és 12. kiadásból nem következik az általam kivastagított szabályértelmezés, ezért érdekelne, hogy honnan vették. Az általam említett részletezés ugyan a szlovákiai magyar nyelvhasználat számára hoz fel példákat, de úgy látom, a kiindulópontjuk szigorúan a magyar szabályzatok előírás-rendszere. – Garamond vita 2018. október 9., 22:56 (CEST)Válasz
@Bináris: jól látom, hogy neked van OH-d?.. meg tudod nézni a vonatkozó részt és hogy milyen hatással van (van-e) a fentiekre? Fauvirt vita 2018. október 12., 15:17 (CEST)Válasz

Van, bár ki kell érte nyújtanom a kezem... Elég nehéz volt megtalálni a választ, de végül sikerült, és meglepő eredmény született, amely némiképp ellentmond a fentieknek. A 229–238. oldalon taglalják a témát, ennek a nagy része konkrét címek felsorolása, de a keresett újság nincs köztük, és más mondatszerű címet se találtam. Három tényt érdemes figyelembe venni:

1. A 229. oldal alján és a példaanyagban a 235. oldalon a Forog az Idegen címnél is azt mondja, hogy a cím belsejében a névelő kisbetűs. Ez nem alapul közvetlenül a 11. kiadás szövegén, tehát nem mondhatjuk, hogy volt egy ilyen szabály, ami eltűnt, és a 12. kiadás változásjegyzékében sem szerepel. Valójában egyik kiadásban sincs szó róla, ezért nem mondhatjuk, hogy változott az OH megjelenése óta, inkább valami mögöttes varázslat, amit a nyelvészek tudnak explicit szabályzati pont nélkül is, mi meg elhihetjük.

2. Az AkH.11 197. még így fogalmazott a főszabály (csupa nagybetű) után: „Egyes hosszabb állandó címekben csak az első szó nagybetűs: A magyar nyelv és irodalom tanítása stb.” Itt nem volt egyértelmű, hogy mik az egyesek, és a mondatszerűség sem volt kiemelve. Az OH 230. oldalának alján ez áll:

„A mondatszerű állandó címek közül az egyszerűbbek követik a nagybetűsítés szabályát, tehát a névelő és a kötőszók kivételével minden különírt elemük nagy kezdőbetűvel írandó: Az Irodalom Visszavág, Érted Vagyok, Irány a Balaton, Mi újság? Akkor azonban, ha egy mondatformájú címben hosszabb, bonyolultabb nyelvtani szerkezet van, nem kötelező a teljes nagybetűsítés, csak az első szó és az esetleges tulajdonnévi elemek nagy kezdőbetűsek: Ne láss, ne hallj, ne szólj!

Abból, hogy a 12. kiadás készítői ugyanezt a példát írják mondatszerűre, és nem tüntetik fel a szabályt a változásjegyzékben, arra következtethetünk, hogy rábólintottak erre a megoldásra, amely közvetlenül nem vezethető le a 11. kiadásból. Tehát kvázi az OH szerkesztésekor dolgozták ki azt a pontosabb megoldást, amelyet a 12. kiadásba is átemeltek, de valamiért rövidebb szöveggel. Vagyis a szerkesztők szándékának valószínűsíthetően az felel meg, hogy az OH megoldását kövessük, azaz ilyen rövid mondatszerű címet nagybetűkkel írjunk, kivéve a névelőt. Vagyis minden mondat mondatszerű, de egyesek mégis mondatszerűbbek, mert négy lábuk van...

3. Az OH (233. oldal) és az AkH. 11. kiadása (AkH.11 197. ) is hangsúlyozza, hogy a címlapon alkalmazott tipográfiai megoldás nem irányadó a helyesírás szempontjából. Ez a kiemelés a 12. kiadásból kimaradt, de szerintem érvényesnek tekinthetjük hasonló kérdéseknél.

Összefoglalva tehát az OH alapján az Ez a Divat írásmód a helyes, és a 12. kiadásban nincs semmi olyan kifejezett utalás, hogy változott volna a szabály, amiből ezt levezették. Viszont a követeztetéseim tekintetében érdemes megvárni Pasztilla véleményét is, aki a saját OH-jától most pár ezer km-re tartózkodik (számomra érthetetlen módon). Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. október 12., 18:16 (CEST)Válasz

Már csak 715 km-re. Lassan haza kéne érnem, majd akkor. Pasztilla 2018. október 12., 19:34 (CEST)Válasz

Alapvetően per Pasztilla und Bin, csak annyit jegyeztem volna meg, hogy az állandó címeknél szokásos csupa nagybetűsítés nem terjed ki a névelőre és kötőszavakra (Élet és Irodalom stb.), de közben látom, hogy a diskurzus már eljutott idáig fentebb. Bennófogadó 2018. október 22., 10:59 (CEST)Válasz

Csak köztes tájékoztatásként: az október 9-én elküldött levelemre még nem válaszolt a Nyelvművelő és Nyelvi Tanácsadó Kutatócsoport. Palotabarát vita 2018. november 1., 23:37 (CET)Válasz

Nadia Murad

Sziasztok! Egy átírási kérdésem volna az egyik 2018-as Nobel-békedíjassal kapcsolatban. Nadia Murad (ez a nemzetközi átírása) jazídi/jezidita vallású iraki, akinek kurd az anyanyelve. Teljes nevének arab változata ez: نادية مراد باسي طه . A kurd azonban latin betűs írás, ahol Nadiye Murad néven fut. Melyiket kellene ilyenkor használni? Köszi előre is! Üdv, Cassandro Ħelyi vita 2018. október 10., 12:54 (CEST)Válasz

A kurd eredet (anyanyelv) a döntő, tehát a kurd (latinos) írást kellene alkalmazni. Ogodej vitalap 2018. október 10., 17:56 (CEST)Válasz

Köszi szépen, ilyen névvel is írtam meg (Nadiye Murad). Az arab nevének mi a magyar átírása amúgy @Ogodej:? Azt is beleírnám akkor, ha már iraki. Cassandro Ħelyi vita 2018. október 11., 09:29 (CEST)Válasz

@Cassandro: Így elsőre Nádja Murád Bászi Taha, de nem tudom leellenőrizni, mert telefonon vagyok. Ogodej vitalap 2018. október 11., 10:53 (CEST)Válasz

@Ogodej: Mindenesetre addig beírtam így. Cassandro Ħelyi vita 2018. október 11., 16:11 (CEST)Válasz

@Cassandro, Ogodej: Mivel iraki, át kellene írni, mert ott a kurd arab írású. Csak a török kurdok írnak latin betűkkel. - Gaja   2018. október 11., 16:51 (CEST)Válasz

@Gaja: Hát nem tudom, ebben bizonytalan vagyok. Ha létezne Kurdisztán (részben iraki területen) akkor valószínűleg nem kellene átírni, úgy tudom, inkább a latinos írást preferálják, kérdés, az illető hogy írja a saját nevét. Mindenesetre az átírás szerintem jó, nagy hibát nem követünk el, ha mindkettőt szerepeltetjük. Szóval nem döntenék ebben. Ogodej vitalap 2018. október 11., 19:35 (CEST)Válasz

Van olyan szakink vagy külsős ismerős, akit meg lehetne kérdezni erről? Cassandro Ħelyi vita 2018. október 12., 09:18 (CEST)Válasz

Video vs. Videó

Sziasztok!

@Vépi: hívta fel a figyelmem a videojáték és a többi videó- előtagú szavak új írásmódjára, amiről én eddig nem tudtam, ebből adódóan az elvileg rontott formájúra neveztem át egy szócikket (Five Nights at Freddy’s (videojáték-sorozat)). Jelenleg a Wikin felváltva találok régi és új írásmód szerinti cikket, erről pedig volt már megbeszélés tavaly májusban (143-as archív), következmény nélkül. A kérdésem az lenne, hogy nem lehetne egységesen megállapodni akár egyik, akár másik változatban? – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2018. október 22., 17:35 (CEST)Válasz

Na épp ezt akartam kérdezni, mert látom az azonnalik közt :) Vépi ezt linkelte be http://www.e-nyelv.hu/2017-06-12/video-video-7/ én nem tudom ez alapján eldönteni. Alensha 2018. október 22., 18:17 (CEST)Válasz

Szerintem ez alapján nem is lehet eldönteni. Miért lenne főnév, ahogy az indoklásban írják pl. a videóklip, videóreklám, videószerkesztő, videótelefon, videóvágás és nem a másik "képpel, képrögzítéssel kapcsolatos jelentésű video- előtag" ezekben a szavakban. Számomra érthetetlen... JSoos vita 2018. október 29., 13:23 (CET)Válasz
Az idézett korábbi megbeszélésben @Sphenodon mentegeti magát, hogy nem műszaki beállítottságú, @Bináris meg a szabályzás feltűnően esetleges voltát panaszolja. Én közelebbi végzettségemet tekintve műsorközlő villamosmérnök vagyok (bár informatikusként dolgoztam), így veszem a bátorságot, hogy elegendő műszaki beállítottságot tulajdonítsak magamnak. Megpróbálom értelmezni a nyelvhasználat logikáját. A video- valahogy azt akarja jelenteni, hogy állókép-, mozgókép-, álló vagy mozgó képekkel, látással kapcsolatos, vizuális. A videó meg azt, hogy álló vagy mozgó kép közlése vagy rögzítése; szerkesztett, időben körülhatárolt, műsorszerű képtovábbítás; képfelvétel, filmet hordozó kazetta vagy DVD-lemez, általában képrögzítés tárgyiasult eredménye. (Ez utóbbi, mint látom, gyakran tautológikusan viselkedik, pl. videókazetta, videófilm-kölcsönző, de ezt nem érzem gondnak.) (Az értelmezésem természetesen csak egyéni állásfoglalás, tehát vitatható, bővítését vagy cáfolatát szívesen veszem. És nem ment fel a nyelvi szabályzás kötelező volta alól.)
A felmerült szabályzati példák jó része összhangban van ezzel, de néha nem. Például a „videojel” írásmód jól indokolható és teljesen érthető, de a „videotéka” éppen a szándékolttal ellentétes szabályzású. Hasonlóan a „reklámvideó” a felfogásom szerint helyesen értelmezett szó, de a „videótelefon” műszaki értelemben kifejezetten hibás. (A „videószerkesztő” szót ne is elemezzük, mert annak legalább két élesen eltérő értelmezése van, a videofeldolgozásra, vagy videók feldolgozására szolgáló készülék vagy szoftver, illetve egy szerkesztőség ilyesféle tevékenységgel foglalkozó egy tagja.)
Ezek után magam sem tudom, hogyan cselekedjünk értelmesen. Óvakodnék a botok elszabadításától. Garamond vita 2018. november 5., 12:36 (CET)Válasz

A videóklip stb. főnévi előtagjának az a magyarázata, hogy az idők során a videó szó 'film' értelemben önálló szóként meghonosodott. Ahol ez a szó felismerhető előtagként, ott hosszú. A videojel nem a filmmel kapcsolatos szó, ez egy műszaki kifejezés; a videojel akkor is adható és vehető, ha nem csinálunk filmet belőle. Ez azonban nem ad kézzelfogható iránymutatást az összes esetre. Az biztos, hogy egységesen csupa hosszú vagy csupa rövid o-ban nem állapodhatunk meg. Garamond értelmezése alapos, a példák jók, egyetértek vele. Ahogy egy rossz középkori csillagászra mondta a kevéssé hálás utókor, az akadémiai bizottság ezen a téren káoszt zűrzavarra halmozott. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. november 5., 13:10 (CET)Válasz

Mecseki Kisvasút vagy Mecseki kisvasút?

Függőben Függőben A Magyarország kisvasútjainak listája szócikkben összegyűjtött szócikk-címek szinte kivétel nélkül hibásak (plusz a Budavári Sikló címe is), ezeket egyenként javítani, és a hivatkozásokat kékíteni kellene. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. október 23., 20:37 (CEST)Válasz

Próbálom kékíteni a Péccsel kapcsolatos szócikkeket. Éppen a Mecseki Kisvasútnál tartottam (@Vampeare: még 2014-ben nevezte át Mecseki kisvasútra), de most látom, hogy minden kisvasút (alföldi, debreceni, felsőpetényi, hegyközi, hortobágyi, kecskeméti, nyírvidéki) nagybetűs, csak a pécsi kicsi.

Van ennek valami különös oka? Az átnevezés volt hibás, vagy a többi kisvasút vár az átnevezésre? – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. október 23., 14:27 (CEST)Válasz

A nagybetűsek hibásak. misibacsi*üzenet 2018. október 23., 16:07 (CEST)Válasz

A völgyekben kanyargó kisvasutak még akkor sem tulajdonnevek, ha történetesen van saját intézményi hátterük. Ahogy a budavári sikló és a tihanyi komp sem az. Pasztilla 2018. október 23., 16:19 (CEST)Válasz

Köszönöm szépen a válaszokat, a pécsi kisvasút akkor most jól van, viszont egy hozzáértőnek (lehetőleg botgazdának) szükséges volna átnéznie a Magyarország kisvasútjainak listája szócikkben jól összegyűjtött szócikk-címeket: ezek szerint szinte kivétel nélkül hibásak (plusz még az említett Budavári Sikló címe is). – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. október 23., 20:34 (CEST)Válasz

Még tiszta szerencse, hogy a fogaskerekű vasút megmaradt, nem vették észre mindent nagybetűsítő árgus szemek. Pasztilla 2018. október 23., 20:45 (CEST)Válasz
Nem szóltam, megvan az is: Budapesti Fogaskerekű Vasút. Pasztilla 2018. október 23., 20:46 (CEST)Válasz
+ Budapesti Libegő – Puskás Zoli vita 2018. október 23., 21:01 (CEST)Válasz

Itt van a témában eddig fellelt, átnevezésre váró szócikkek listája; kérlek bővítsétek, vagy jelezzétek mellette ami kész. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. október 23., 21:04 (CEST)Válasz

  1. Alföldi Kisvasút
  2. Almamelléki Állami Erdei Vasút
  3. Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút
  4. Bodrogközi Gazdasági Vasút
  5. Budapesti Fogaskerekű Vasút
  6. Budapesti Libegő
  7. Budavári Sikló
  8. Csongrád–felgyői Gazdasági Vasút
  9. Csömödéri Állami Erdei Vasút
  10. Debreceni Vidámparki Kisvasút
  11. Dombóvári Gazdasági Vasút
  12. Egri Gazdasági Vasút
  13. Fegyverneki Gazdasági Vasút
  14. Felsőpetényi Kisvasút
  15. Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút
  16. Gemenci Állami Erdei Vasút
  17. Hegyközi Kisvasút
  18. Hortobágyi Kisvasút
  19. Hortobágy-halastavi Kisvasút
  20. Kaposvári Gazdasági Vasút
  21. Kapuvári Gazdasági Vasút
  22. Kaszói Állami Erdei Vasút
  23. Kecskeméti Kisvasút
  24. Kemencei Erdei Múzeumvasút
  25. Királyréti Erdei Vasút
  26. Lillafüredi Állami Erdei Vasút
  27. Mesztegnyői Állami Erdei Vasút
  28. Mezőhegyesi Gazdasági Vasút
  29. Nagybörzsönyi Erdei Vasút
  30. Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút
  31. Nagyvisnyói Állami Erdei Vasút
  32. Nyírvidéki Kisvasút
  33. Ókígyósi Gazdasági Vasút
  34. Pálházi Állami Erdei Vasút
  35. Süttői Állami Erdei Vasút
  36. Szegedi Kisvasút
  37. Szegvári Gazdasági Vasút
  38. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút – Ezzel szerintem nem kell foglalkozni. Jó helyre mutat, időnként beeső linkek meg legalább nem lesznek pirosak. – Puskás Zoli vita 2018. október 23., 21:19 (CEST)Válasz
    Az egyetlen rá mutató linket kékítettem. Viszont azt érdemes esetleg meggondolni, hogy ha az összes többinél Tiszakécskei Gyermekvasút illetve Veszprémi Gyermekvasút formát használunk, akkor nem volna-e érdemes ezt is Széchenyi-hegyi gyermekvasútnak nevezni a mostani semmitmondó Gyermekvasút (Budapest) helyett. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. október 23., 22:30 (CEST)Válasz
  39. Szigetközi Gazdasági Vasút
  40. Szilvásváradi Erdei Vasút
  41. Szobi Gazdasági Vasút
  42. Tiszakécskei Gyermekvasút
  43. Tiszakécskei Kisvasút
  44. Tömörkényi Halgazdasági Vasút
  45. Vál-völgyi Kisvasút
  46. Veszprémi Gyermekvasút
  47. Zsuzsi Erdei Vasút

Azért az Állami Erdei Vasút végződésűekben nem vagyok biztos, hogy csupa kis kezdőbetűvel helyesek lennének. – Puskás Zoli vita 2018. október 23., 21:10 (CEST)Válasz

Töröljétek ki kérlek, amit hibásan raktam be a listába: van már benne gazdasági vasút, erdei vasút, gyermekvasút, stb. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. október 23., 21:19 (CEST)Válasz
Ami Állami Erdei Vasút, azt is nyugodtan át lehet keresztelni mondjuk kisvasúttá, pl. a Szalajkavölgyi Állami Erdei Vasút is Szilvásváradi kisvasút vagy Szilvásváradi erdei vasút néven futhatna. vampeare vita 2018. október 23., 21:41 (CEST)Válasz

Felkészül: Gellért-hegyi Sikló, sőt, amilyen figyelmesek, Gellérthegyi Sikló. Pasztilla 2018. október 23., 21:45 (CEST)Válasz

Német település- és közigazgatási nevek

Tisztelt Kollégák! Kérdésem két részből áll:

  1. Vannak olyan településnevek, amit a német eredetiben számunkra furcsán hívnak, ilyen pl. Lüchow (Westerland) vagy Mühlhausen/Thüringen. Ezek nálunk úgy szerepelnek, hogy Lüchow (Alsó-Szászország) és Mühlhausen (Türingia). Szerintem a mi változatunk nem helyes, mivel ezek nem honosodott nevek, ezért úgy kellene írni őket ahogy eredetiben (mivel latin írású nyelvről van szó). Ugye?
  2. Mi a helyes elnevezése magyarul az olyan járásoknak, mint pl. Landkreis Marburg-Biedenkopf? Marburg-Biedenkopf járás vagy Marburg-Biedenkopfi járás (-i-vel)? Ha lefordítható szavakat tartalmaz a név, azt lefordítjuk-e (Kreis Bergstraße, Main-Taunus-Kreis, Hochsauerlandkreis vagy Rheinisch-Bergischer Kreis)? Ha igen, akkor is, ha a fővárosáról kapta a nevét (Landkreis Groß-Gerau)? Mivel a tartományok nevét fordítjuk, elvileg ezeket is kellene. Vagy azok már honosodott nevek lennének?

Előre is köszönöm a válaszokat (ha lesznek)! - Gaja   2018. október 27., 00:22 (CEST)Válasz

Türingia meg van honosodva szerintem, a többit nem tudom. Alensha 2018. november 9., 01:45 (CET)Válasz

Szerintem Németország bármelyik tartományára használhatjuk a magyar nevet. Magyar környezetben többet hallok „Észak-Rajna-Vesztfáliáról” és „Bajorországról”, mint a német nevükről. Németország tartományai elején a táblázat felsorolja az összes tartomány nevét magyarul, és németül is, ha nem egyforma, onnan lehet lesni. Ha egy idegen nevű város után írjuk le, hogy melyik tartományban fekszik, szerintem akkor is lehet a magyar nevet használni, ezért maradhat a „Lüchow (Alsó-Szászország)”, de az FC Bayern München sportcsapat nevét persze már ne fordítsuk. Ugyanígy Ausztria tartományai is mind magyarosodtak, és a Habsburg-ház különleges 19. és 20. századi történelme miatt kivételesen még Elzász-Lotaringiára is. Ez nem jelenti azt, hogy a világ bármely országában a tartományoknak vagy megyéknek magyar nevet adunk, csak azoknak, amiket magyar szövegkörnyezetben olyan gyakran említenek, hogy a nevük meghonosodott. Persze az is lehet, hogy pár évtized múlva változni fognak a szokások. Engem például zavar, hogy South Carolina államot „Dél-Karolinának” hívjuk. Ez a szokás a huszadik századból maradt ránk, amikor Jules Verne művei Verne Gyula néven jelentek meg, és például az amerikai polgárháborúban játszódó „Észak Dél ellen” regény 1967-es fordításában szerepel így az állam neve. – b_jonas (üzenj) 2018. november 9., 10:48 (CET)Válasz

A város honlapja szimplán Mühlhausent, a türingiai turizmusoldal Mühlhausen in Thüringent ír vagyis ez a perjeles forma nem tűnik teljesen hivatalosnak. Ennek alapján a mostani zárójeles forma nekem elfogadhatónak látszik. Ugyanez a helyzet Lüchowval is, a zárójel egyértelműsít és ebben nem kell feltétlenül követnünk a német wikit, nekik a Wendland mond valamit, nekünk nem annyira. – Hollófernyiges vita 2018. november 9., 11:07 (CET)Válasz

@Hollófernyiges, B jonas:: Eredeti kérdésemhez visszacsatolva:

  1. Itt olyan nevekről van szó, amit a németek már eleve zárójeleznek vagy perjellel írnak (ez náluk nem egyedi, rengeteg ilyen településnév van). Igen, sajnos a Mühlhausen rossz példa volt. Lüchow viszont jó, a német hivatalos neve ez: Lüchow (Wendland), így, zárójelesen, ez nem Wikipédiás egyértelműsítés. Azért találtam egy másik perjeleset is, sőt, ez még ciffrább is, mert rövidítés is van benne: Brünn/Thür.. Ennek a településnek ez a hivatalos neve, még ha ilyen hülyén is néz ki. Itt – szerintem – meg kell tartanunk a „Thür.”-t, hiszen ez a név része, nem fordíthatjuk *„(Türingia)”-ra...
  2. A tartománynevek magyarítása nem gond, ha egyértelműsítünk, akkor a magyar név kerül a zárójelbe. Itt nem is ez a gondom. A járások neveivel vannak gondjaim. Ezek általában nem honosodott nevek (hacsak nem a fővárosuk nevéről kapták a nevüket, ami esetleg már honosodhatott. A gondom az olyanokkal van, mint a Landkreis Bergstraße amit le lehet fordítani „hegyi út”-nak, de nekem nagyon irritálónak tűnne egy olyan név, hogy *„Hegyiúti járás” (vagy valami hasonló). Vagy pl. a Rheinisch-Bergischer Kreis, ami fordítható *„Rajnai-hegyvidéki járás”-nak is, de nem tudom, hogy kell-e ezt fordítani, ha nem, akkor marad *„Rheinisch-Bergisch járás”? Arra már rájöttem, hogy ha a (Land)Kreis a név előtt van, akkor „-i”-vel fordítjuk (Landkreis Marburg-Biedenkopf → „Marburg-Biedenkopfi járás”), ha a név után van, akkor nem (Main-Taunus-Kreis → „Majna-Taunus járás”/„Main-Taunus járás”).

Na, szóval ezek bántanak mostanság... - Gaja   2018. november 13., 23:26 (CET)Válasz

Arról nem tudtam hogy a zárójel a hivatalos nevében van a településnek. Ilyennel még nem találkoztam, és ha ez a helyzet, akkor így már nem tudom, mit kéne tenni vele.
Azt én se mondom, hogy le kéne fordítani az összes járás nevét, mint pl. „Landkreis Bergstraße”. Általában újabb magyarításokat nem kell kitalálni, én csak azt mondom, hogy ahol már van elterjedt magyar név, akkor azt használjuk. A fent linkelt táblázatokban láthatod, hogy például „Burgenland”, „Vorarlberg”, „Baden-Württemberg”, „Schleswig-Holstein” nevét eredetiben használjuk, ezekhez sem szeretnék újabb magyarított változatot kitalálni. Hasonlóan Románia 41 megyéje közül 17-nek van a román nevétől különböző magyar neve, a többit nem magyarítjuk.
b_jonas (üzenj) 2018. november 14., 10:55 (CET)Válasz

Nem latin karakteres szövegek megjelenítése a cikkekben

Darázsfészekbe nyúlok, lehet, lehurrogtok, de azért megkérdezem...

Mivel én személy szerint roppantul rühellem a magyaros átírást (és szerintem van még néhány kolléga, aki szintén), ezért arra gondoltam, hogy a kínais cikkekhez hasonlóan az ilyen neveket nem lehetne egy a {{kínai}}(?)-hoz hasonló sablonba tenni és az olvasó választásának megfelelően megjeleníteni? Ez nem csak az én kifinomult ízlésemnek felelne meg, hanem pl. segítene egy-egy név külső keresésében, ha nem csak a magyaros, hanem rögtön a pl. cirill és a nemzeti vagy. nemzetközi átírásnak megelelő alakot is láthatná az ember, ha a fül segítségével átvált. Nem tudom, hogy műszakilag a megvalósítás mennyire bonyolult, de szerintem a kínai sablont felhasználva lehetne csinálni egy univerzális sablont is.

Nem tudom, hogy rajtam kívül lenne-e igény rá valaki részéről, de esetleg az olvasók szemszögéből is át kellene gondolni a dolgot.

Várom a reagálásokat (nem sértődöm meg, ha senkit nem érdekel...) - Gaja   2018. november 8., 12:08 (CET)Válasz

Az igény jogos, gondolkodtam már én is hasonló megoldáson, de képtelen voltam továbblépni. Pl. az arabnál hasznos lenne a nemzetközi tudományos átírás megjelenítése, bár ez a külső keresést nem könnyítené meg különösebben, ahogy a dévanágarinál vagy a dravida nyelveknél a IAST sem. Gondolom, a legtöbben a nemzetközileg leginkább ismert angolos átírást preferálnák, ami tényleg megkönnyíti a külső kereséseket, erre gondoltál? Ogodej vitalap 2018. november 8., 15:24 (CET)Válasz

Ez már megállapodás kérdése lehet az egyes nyelveknél – mint a kínainál a pinjin és nem a Wade-Giles. Én mondjuk szívesebben venném a nemzetileg preferált átírást (ahol van, pl. az orosznál a ГОСТot, japánnál a módosított Hepburnt stb.). Csak jussunk el odáig :-) - Gaja   2018. november 8., 17:31 (CET)Válasz

Az eredeti nyelven leírt formát ma használt írásoknál nyilván érdemes közölni zárójelben, a kérdés csak az, hogy milyen latin betűs átírást használjunk. Szerintem a lényeg az, hogy az átírás ne legyen túlságosan veszteséges, de ez alapján nyelvenként meg kell nézni, hogy mit kell tennünk. Szerintem konkrétan az ógörög neveknél elég a magyaros átírást és az eredeti ógörög formát görög betűvel mutatni, mivel ott a magyaros átírás is viszonylag egyértelmű, majdnem mindent megmond az eredeti névről, tehát fölösleges mellé még harmadiknak a tudományos átírást is felsorolni. Még a mai orosz nevek magyaros átírása is elég közel áll ehhez, de persze az orosznál az ISO-9 tudományos átírás előnye lenne, hogy a magyarországi könyvtárakban sok orosz szerző vagy könyvcím szerepel, és a katalógusokban ezeket a tudományos átírással találod meg, úgyhogy itt nekem nagyjából mindegy, melyiket használod. Te viszont a kínai nyelveket hozod fel példának. Azoknál a magyaros átírás túl sok információt veszít, még egy kínaiul viszonylag értő személynek is nehézséget okozhat, hogy az eredeti kiejtést vagy az eredeti írásmódot megkeresse a magyaros átírás alapján. Ott szerintem is teljesen indokolt, hogy egy jó egyértelmű latin betűs tudományos átírást használjunk, pl. pinjint hangsúlyjelekkel (lehetőleg ne a Wade-Gilest), és kihagyjuk a magyaros átírást. Bár a hozzáértők nyugodtan bíráljanak felül, én azt tippelem, hogy arab nyelvekről is jobb lenne, ha egy tudományos átírást használnánk, mert a magyaros átírással ott is túl sokat veszítenénk.
A sablont és három különböző írásmódot nem erőltetném. Te berakhatod persze, amikor van kedved, de ne várjunk el a szerkesztőktől túl sok munkát. Örüljünk neki, ha hajlamos arra a szerkesztő, hogy nem csak átmásol egy véletlenszerű írásmódot egy sportról szóló angol újságcikkből, hanem megkeresi az eredeti vagy egy rendesen átírt formát, és ne ragaszkodjunk még ahhoz is, hogy két különböző átírást plusz egy sablont is bele kelljen írnia a cikkbe.
Arra persze már van egyértelmű megállapodásunk, hogy a legtöbbször latin betűvel írt nyelveket, köztük a modern vietnámit is, csak eredeti formában közöljük, és hogy a szerb nyelvnél is a szerb latin betűs írást használjuk.
b_jonas (üzenj) 2018. november 9., 11:12 (CET)Válasz

A latin betűs nevekkel nem foglalkoznék, az nem ide tartozik. A kínait azért hoztam példának, mert arra már van működő és használt sablonunk a {{kínai}}(?). Ehhez hasonlókat, vagy egy univerzálisat szeretnék bevezetni a többi írásrendszerhez is, természetesen megtartva a magyaros átírást, de hozzávéve egyrészt az eredeti írásmódot, valamint egy nemzetközileg is használt (ami nem minden esetben az ISO) átírás-szabványt. Az, hogy az adott nyelvnél/írásnál milyen átírást választunk, az majd lehet szubjektív döntés eredménye, egyelőre azt szeretném megtudni, hogy lenne-e rá egyáltalán igény, mennyiben nehéz a műszaki megvalósítása (mondjuk egy univerzális sablonnak). Természetesen nem tenném kötelezővé a használatát, ez inkább csak segítené az olvasót a további keresésben (mivel elenyésző számú találat van a nemzetközi forrásokban a magyarosan átírt névalakokra...) A kiválasztott átírásnál célszerű lehet olyant választani (a tudományos átírások mellet, vagy azok ellenében), amit az adott nyelvterületen használnak. De mondom, ez a következő lépés lenne, ha egyáltalán eljutunk odáig. - Gaja   2018. november 9., 12:24 (CET)Válasz

"Érintett" vagyok, mert elég sok orosz témájú cikket indítottam. Ezekben többnyire magyarra átírva tüntettem fel neveket, de néhol az eredeti oroszt (cirillt) vagy azt is használtam, utóbbit pl. néha a forráshivatkozásokban. Az orosz nevek esetleges angol átírását mindenképp ellenzem, egyéb megállapodásra nyitott vagyok. – Vadaro vita 2018. november 9., 12:33 (CET)Válasz

Basszus, én meg azt hittem, csak én utálom, hogy minden idegen írást erőltetetten át kell írni magyar kiejtés szerint, aztán próbáld megtalálni a nemzetközi sajtóban is az illető orosz/arab/japán/stb. személy nevét ez alapján. Abszolút támogatom, ha van rá lehetőség (bennem is felmerült a kínaihoz hasonló megoldás, de nem gondoltam, hogy lenne támogatottsága, és ahhoz sem értek, hogy van-e minden idegen írásmódú nyelvre ilyen). Alensha 2018. november 9., 13:13 (CET)Válasz

Én az orosz, fehérorosz, ukrán, belarusz, görög neveknél a hivatalos átírást használom, de minden esetben feltüntetem az eredeti írásmódot és azt is, hogy a nemzetközi szakirodalomban milyen alakban írják a nevet (általában ez az angol átírás szerinti), és ez utóbbiról átirányítást is készítek. A kínai neveknél használom a sablont, de itt is átirányítást is készítek a nemzetközileg használt alakról. Ezzel biztosítva van, hogy a keresett szócikk megtalálható bárki számára, bármilyen alakra keres rá. – Dodi123 vita 2018. november 9., 13:29 (CET)Válasz

Az orosszal kapcsolatban említettétek az ISO 9 (ГОСТ 7.79—2000) átírást. Erről van cikk a magyar wikipédián. Az előbb bővítettem is. Szerkesztő:Hollós Gábor Péter

@Gaja: Mint írtam fentebb, én is látnám értelmét egy opcionális (!) sablonnak, csak ahhoz szólnék hozzá, hogy írod (illetve @Alensha: is közvetetten), hogy „elenyésző számú találat van a nemzetközi forrásokban a magyarosan átírt névalakokra” ami csakugyan igaz, viszont a magyar vonatkozású szakirodalomban egyre több, már ami az indiai, kelet-ázsiai nyelveket illeti. Ez utóbbinak viszont őszintén örülök, mivel a lehető legrosszabb megoldás lenne, ha magyar irodalomban angolos átírásban szerepelnének a magyar karakterekkel precízebben leírható névalakok. Egyébként nem darázsfészek ez, szerintem mindent meg lehet beszélni és kialakítani egy mindenki által elfogadható megoldást (ugye itt egy sablonról van szó elsősorban), csak az alapelveket kell egyértelmnűen leszögezni már az elején, hogy mit is akarunk elérni, ne legyen félreértés. Egyébként már most is erősen javallott a bevezetőben megemlíteni az összes névalakot, akár ahogy az eredetit, a tudományosat, angolosat, népszerűsítőt stb., pont a nemzetközi keresések megkönnyítése miatt. Elég jó összefoglaló is van az átírások szükségességéről, amit érdemes figyelembe venni. A sablon elkészítése nem bonyolult szerintem, legalábbis nem bonyolultabb mint a meglévő kínai. Ogodej vitalap 2018. november 9., 16:00 (CET)Válasz

@Ogodej: Semmiképp sem akarom ezt ráerőltetni senkire, ezért is írtam az opcionális lehetőségről. A probléma nem is a sablon megírásával van, hanem a hozzá tartozó fülről, ami a lap tetején megjelenik és lehet vele váltani az alakok közt – ez JavaScriptben van, tehát a dolog nem csak sablonírásból áll.

Hogy mit akarunk elérni? Tudod, hogy vagyok a magyaros átírással, én azt szeretném, hogy be lehessen állítani egy cikk olvasásakor, hogy ne a magyaros alakokat lássam, hanem a "nemzetközibb" átírásúakat. És néha az is jól jön, ha az idegen nevet eredeti alakjában látja az ember (mert mondjuk nincs róla még magyar cikk, és interwikit keresnék hozzá). Nem utolsósorban a külföldi idetévedőnek is többet mondhat mind az eredeti, mind a "nemzetközileg átírt" alak. - Gaja   2018. november 9., 16:17 (CET)Válasz

@Gaja, Alensha, Dodi123: és bárki más: ha szeretnétek, hogy egyes külföldi neveket bizonyos esetekben valamelyik tudományos átírással írnátok át, akkor meg tudnátok említeni azt is, hogy pontosan melyik átírást szeretnétek használni? Konkrétan Dodi123-tól az ukrán és belarusz, Alenshától a japán és arab nyelvekből átírásra vagyok kíváncsi. Azt nyilván tudjátok, hogy a legtöbb nyelvről több különböző átírás is létezik.
Ahogy említettem, orosz nyelvnél szerintem megfelel a magyaros átírás is, de ha tudományos átírást szeretnénk, akkor a w:en: Romanization of Russian #Transliteration_table oldalon az “ISO9:1995; GOST 2002(A)” néven említett átírást javaslom, amely a „я” betűt „â”-nak írja át, mert a magyarországi könyvtári katalógusok is azt használják. Ógörög esetén a magyaros átírás támogatom, ezt röviden a Wikipédia :Görög nevek átírása #Ógörög foglalja össze; a tudományos átírások közül én az w:en: Romanization of Greek #Ancient Greek oldalon ismertetett ALA-LC átírást szoktam használni, ha angol szövegben említek görög mitológiai figurákat, de ehhez nem ragaszkodom különösen. Az ukránhoz és az arab nyelvekhez viszont egyáltalán nem tudok hozzászólni, ezért kérdezem tőletek, hogy mit javasoltok.
b_jonas (üzenj) 2018. november 11., 17:33 (CET)Válasz
Az ukrán és a belarusz nyelvről átíráshoz a WP:CIRILL-ben szereplő átírást használom. Ehhez segítségképpen igénybe szoktam venni az ott szereplő átírási segédletet. – Dodi123 vita 2018. november 11., 18:04 (CET)Válasz

@B jonas: Az arab nevekhez csakugyan többféle tudományos átirat létezik, a WP:ARAB fel is sorolja ezeket. Mint fentebb írtam, szerintem ezek egyike sem segíti az olvasót különösebben a speciális karakterek értelmezési nehézségei miatt, egyedül talán az angolos átírás, amit pedig (és ezt @Gaja: válaszához írom), igazából jó szívvel nem tudok támogatni mint ez talán eddigi véleményeimből a témában már kitűnt :-). Az akadémiai átírási rendszereket az arabnál (KNMH, OH) jónak és követendőnek tartom, egyúttal ennek megjelenítését is itt a WP-n. Mivel alapvetően opcionális lehetőségként, sablonként vetődött fel a kérdés, a sablonban egyértelműen az ISO 233-2:1993 tudományos átírási rendszert javasolnám. Ogodej vitalap 2018. november 11., 19:31 (CET)Válasz

Életemben nem tanultam japánul, Pagony és Teemeah érthetnek hozzá inkább. Arabból Mathae valamikor talán írt valami útmutatót. Alensha 2018. november 11., 18:56 (CET)Válasz

Mint már fentebb is elmondtam, én elsősorban az adott nyelv országában/országaiban használt átírásokat preferálnám. Hogy ez egyes nyelveknél mi, azt pl. az angol wikinél az egyes nyelvek cikkeiben a „Romanisation” vagy „Transliteration” fejezetek alatt megtalálható. Ha kell, összedobok majd egy listát a főbb nyelvekről, de nem most, mert úton vagyok és nincs most sok időm itt lenni. - Gaja   2018. november 11., 20:40 (CET)Válasz

Köszönöm a reakciókat. – b_jonas (üzenj) 2018. november 12., 11:10 (CET)Válasz

Szántai Lajos mint művelődéstörténész?

Tökéletes abszurdum Szántai Lajost művelődéstörténésznek nevezni. Ezt sürgősen át kell nevezni, de nem tudom, mi lehet, mert se szakmája nincs, se semmi, amihez értene. Sajnos a dilettáns kókler nem túl jó egyértelműsítésnek, pedig az lenne a legmegfelelőbb. Szeretnék tippeket kérni, mit lehetne ezzel tenni, hogy a Wikipédia ne égesse magát Szántai Lajos művelődéstörténészségével. – LApankuš 2018. november 11., 22:17 (CET)Válasz

Népmesekutató? – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. november 11., 22:21 (CET)Válasz

Arra én is gondoltam. Még mindig jobb lenne ennél. – LApankuš 2018. november 11., 22:24 (CET)Válasz

Még dolgozzunk rajta. Az én szememben a kutató szónak is van jelentése, és nem ez. Lehetne pl. szerző, mert írt könyveket. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. november 11., 22:33 (CET)Válasz

pankuš átneveztem, de ha más lesz a végeredmény, tovább lehet tenni. Bináris: a kutatás végzettségtől független dolog, lásd pl.: helytörténész: történész, aki lokális témával foglalkozik, helytörténeti kutató: bármilyen végzettségű, egy adott helyiség/régió történetét kutató személy. Szerintem maga a kutatás nem értékítélet az eredmények publikálásának színvonalát illetően sem pro, sem kontra. Palotabarát vita 2018. november 11., 22:41 (CET)Válasz

Korai volt az átnevezés, ha már elkezdtünk egy megbeszélést. A kutatás nem a végzettségtől kutatás, hanem a kutatásmódszertani szabályok követésétől. Bizonyos színvonalat jelent. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. november 11., 22:45 (CET)Válasz

Ezért nem akartam nekiugrani az átnevezésnek. Én is fáztam a kutató minősítéstől, de az biztos, hogy a jelen cím máris jobb, mint a korábbi. – LApankuš 2018. november 11., 22:49 (CET)Válasz

Nem lehet egyszerűen születési évszám alapján elnevezni, vagyis legyen a címe Szántai Lajos (1962)? Ez a hu.Wikipédián ritka, de nem példa nélküli, amikor nincs más könnyű megkülönböztető jelző, és különben is, a könyvtári katalógusokban sok évtized óta bevált. Íme a lista, 131 személyt találtam, köztük 10 élőt.
Aquitániai Ágnes aragóniai királyné (1103–1160), Al-Muktafi abbászida kalifa (902–908), Al-Muktafi abbászida kalifa (1136–1160), Zsófia magyar királyi hercegnő (1100–1125), Zsófia magyar királyi hercegnő (1136–1161), Géza magyar királyi herceg (1151–1210), Béla magyar királyi herceg (1250–1269), Habsburg Katalin osztrák hercegnő (1256–1282), Ágnes cseh királyi hercegnő (1269–1296), Robert d’Artois (1216–1250), Robert d’Artois (1250–1302), Robert d’Artois (1287–1342), Árpád-házi Erzsébet magyar királyi hercegnő (1236–1271), Árpád-házi Erzsébet magyar királyi hercegnő (1292–1338), Anjou Károly calabriai herceg (1271–1295), Anjou Károly calabriai herceg (1298–1328), Kasztíliai Eleonóra aragóniai királyné (1202–1244), Kasztíliai Eleonóra aragóniai királyné (1307–1359), Piast Hedvig lengyel királyné (1350–1390), Beatrix portugál infánsnő (1430–1506), Alfonz asztúriai herceg (1453–1468), Francesco Sforza (1495–1535), Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558), Habsburg Mária magyar királyné (1528–1603), Alessandro Farnese (1520–1589), Alessandro Farnese (1545–1592), Mária Anna bajor hercegnő (1551–1608), Mária Anna bajor hercegnő (1574–1616), Báthory András (1597–1637), Rákóczi Zsigmond (1595–1620), Rákóczi Zsigmond (1622–1652), Frangepán Katalin (1625–1673), Gonzaga Eleonóra magyar királyné (1598–1655), Gonzaga Eleonóra magyar királyné (1630–1686), Willem van de Velde (1633–1707), Jakob Bernoulli (1654–1705), Rákóczi Erzsébet (1588–1604), Rákóczi Erzsébet (1654–1707), Caspar Bartholin (1582–1629), Caspar Bartholin (1655–1738), Johann Bernoulli (1667–1748), Fülöp orléans-i herceg (1336–1375), Fülöp orléans-i herceg (1640–1701), Fülöp orléans-i herceg (1674–1723), Lajos francia királyi herceg (1661–1711), Lajos francia királyi herceg (1682–1712), Daniel István (1684–1774), Rákóczi György (1701–1756), Zichy István (1715–1769), Esterházy Pál Antal (1711–1762), Esterházy Pál Antal (1738–1794), Torkos Jakab (1711–1785), Torkos Jakab (1749–1813), Althann Mihály János (1679–1722), Althann Mihály János (1710–1778), Althann Mihály János (1757–1815), Dirk van Hogendorp (1761–1822), Esterházy Miklós (1765–1833), Kollár Antal (1767–1834), Cserey Farkas (1773–1842), Laszlovszky József (1737–1818), Laszlovszky József (1773–1833), Savoyai Mária Terézia szárd királyi hercegnő (1756–1805), Savoyai Mária Terézia szárd királyi hercegnő (1803–1879), Lujza porosz királyi hercegnő (1808–1870), Mária szász–weimar–eisenachi hercegnő (1808–1877), Albert porosz királyi herceg (1809–1872), Zichy Ödön (1809–1848), Agenor Gołuchowski (1812–1875), Johan Henrik Andresen (1815–1874), Csáky László (1820–1891), Antal orléans-i herceg (1824–1890), Zichy János (1834–1916), Georg Christian von Lobkowitz (1686–1755), Georg Christian von Lobkowitz (1835–1908), Anna porosz hercegnő (1836–1918), Mária Anna portugál infánsnő (1843–1884), Esterházy Alajos (1844–1912), Bánffy György (1661–1708), Bánffy György (1746–1822), Bánffy György (1845–1929), Pázmándy Dénes (1781–1854), Pázmándy Dénes (1816–1856), Pázmándy Dénes (1848–1936), Mária Antónia nápoly–szicíliai királyi hercegnő (1851–1938), Tíra dán királyi hercegnő (1853–1933), Mária porosz hercegnő (1855–1888), Mária Terézia portugál infánsnő (1855–1944), Nyikolaj Nyikolajevics Romanov orosz nagyherceg (1831–1891), Nyikolaj Nyikolajevics Romanov orosz nagyherceg (1856–1929), Henrik porosz királyi herceg (1726–1802), Henrik porosz királyi herceg (1862–1929), Zichy Kázmér (1802–1847), Zichy Kázmér (1868–1955), Temple Rezső (1874–1945), Vilmos porosz királyi herceg (1882–1951), Marius Eriksen (1886–1950), Ágost Vilmos porosz királyi herceg (1887–1949), Edelsheim-Gyulai Lipót (1826–1893), Edelsheim-Gyulai Lipót (1863–1928), Edelsheim-Gyulai Lipót (1888–1981), Ripszám Henrik (1864), Ripszám Henrik (1889), Marija Pavlovna Romanova orosz nagyhercegnő (1786–1859), Marija Pavlovna Romanova orosz nagyhercegnő (1890–1958), Frigyes Károly porosz herceg (1828–1885), Frigyes Károly porosz herceg (1893–1917), Hints Elek (1861–1919), Hints Elek (1893–1966), Olga Nyikolajevna Romanova orosz nagyhercegnő (1895–1918), Marija Nyikolajevna Romanova orosz nagyhercegnő (1819–1876), Marija Nyikolajevna Romanova orosz nagyhercegnő (1899–1918), Csekonics Endre (1846–1929), Csekonics Endre (1901–1983), Albert Arnold Gore (1907–1998), Lajos Ferdinánd porosz herceg (1907–1994), Bohuslav Klíma (1925–2000), Károlyi László (1931), Albert meißeni őrgróf (1934–2012), Vilmos gloucesteri herceg (1941–1972), William S. Burroughs (1914–1997), William S. Burroughs (1947–1981), Macunaga Akira (1948), Jórgosz Papandréu (1952), Ernő Ágost hannoveri herceg (1914–1987), Ernő Ágost hannoveri herceg (1954), Jamagucsi Szatosi (1978), Rostás-Farkas György (1949), Rostás-Farkas György (1985), Oszkár svéd királyi herceg (1859–1953), Oszkár svéd királyi herceg (2016),
b_jonas (üzenj) 2018. november 13., 15:23 (CET)Válasz

Ebből jó néhánynál (cirka a felénél) az évszám már másodlagos egyértelműsítés, mert a „foglalkozás” már az uralkodói név részekint a zárójelen kívül van. Szerintem nem kéne ebbe az irányba menni, megvannak az okai a foglalkozás szerinti elsődleges egyértelműsítésnek. Pasztilla 2018. november 13., 17:58 (CET)Válasz

A „szerző” szó, mint foglalkozás (szerintem) magyarban nem járatos megjelölés. „Szakíró”-t javaslok helyette. A vita lényegére utalva esetleg „műkedvelő/amatőr szakíró”. Akela vita 2018. november 14., 07:41 (CET)Válasz

Ott van a szócikk bevezetőjében: "amatőr népmesekutató". Ez szvsz cikkcímben is (zárójelben) hibátlan, az "amatőr" egyáltalán nem dehonesztáló szó, viszont igaz. – Vadaro vita 2018. november 14., 16:08 (CET)Válasz

Lóvátett lovagok

Visszahozom ezt a témát, mert kevesen szóltak hozzá és a szerkmaratonon most felmerült: a Lóvátett lovagok c. Shakespeare-mű helyesírásáról lenne szó. Előzmény itt. Kérdés: hogy a helyesírás szerinti „lóvá tett” vagy a hivatalos „lóvátett” legyen a címben. Alensha 2018. november 16., 12:05 (CET)Válasz

Kedves Mindenki! Hadd szóljak hozzá, ha már eleve én kezdtem el a javítást, beszélgetést. Nem véletlenül írta a cikk írója egyben, a színházak kivétel nélkül, mert ez az elfogadott helyesírása a vígjáték címének. Itt nem annyira a helyesírási szótár a mérvadó szerintem, hanem az utolsó majdhogynem kritikai kiadásnak nevezhető Európa Kiadó által megjelentetett gyűjteményes kiadás 1988-ból, ahol Mészöly Dezső fordításában, és egybeírva található. Nyugodtan lehetne sajtóhiba, akkor is így kell írni egészen addig, amíg nem készül el egy kanonizálható fordítás, ami olyan széles körben elterjed, hogy megváltoztassa a bevett írásmódot. Másfelől pedig valószínűleg direkt írta egyben a fordító, ugyanis így megtarthatta az angol címben található alliterációt (Love's Labours Lost), míg, ha helyesen két szóban lenne a "Lóvá tett" kifejezés, akkor elveszne az alliteráció. - Almási Zsolt 2018. november 16., 12:00 (CET)Válasz

Kár, hogy már az előző megbeszélésnél sem volt belinkelve a cikk. :-P Szerintem tiszteljük meg Mészöly Dezsőt az általa követett írásmóddal, hiszen irodalmi szövegben fennáll az írói szabadság, és a cím is a mű része. Egyébként sem világos a szándék, mely külön akarja írni, mert ez egy módosult, nem szó szerinti jelentés. Legfeljebb egy rögzültrossz sablont ér meg, amely rekurzív sablon, hiszen maga is hibásan van egybeírva. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. november 16., 12:36 (CET)Válasz

Én emlékszem egy vitára sok évvel ezelőttről, ami arról szólt, hogyan kell írni egy tévéműsor címét: a helyesírási szótár szerint, vagy azon a címen, amit az alkotók adtak neki (merthogy az nem volt helyes). Ha jól emlékszem, oda lyukadtunk ki, hogy az alkotók által adott cím marad, mert a műsornak az a címe, akár helyes helyesírásilag, akár nem. Sajnos nem jut eszembe a tévéműsor. - Tündi vita 2018. november 16., 14:36 (CET)Válasz

A Jóban Rosszban volt az. Emlékeim szerint a korábbi viták során az merült fel, hogy ahol szándékosan, az írói kreativitás eredményeként van így a cím, mert ki akar valamit fejezni, ott maradjon a műben használt írásmód, ahol meg csak arról van szó, hogy a készítői vélhetően nem ismerik a helyesírást, ott nem. Na most ha egy szappanoperát az első kategóriába sorolunk, akkor egy Mészöly Dezső által fordított Shakespeare-műnél szerintem fel sem merülhet, hogy a másodikba kerüljön. Alensha 2018. november 16., 14:56 (CET)Válasz

Ezek a kérdések valahogy mindig szubjektív alapon dőlnek el. A tanúnál simán felülírtuk a főcím írásmódját, a Jóban rosszban meg egyértelműen írástudatlanság, nem írói szándék, oszt mégis maradt. – LApankuš 2018. november 16., 17:05 (CET)Válasz

A lóvátett nem véletlen Mészöly Dezsőnél. Ő bírta a nyelvet, sőt: birtokolta. Lóvá akárkit lehet tenni. Lóvátenni csak (egyes) lovagokat. Ha valaki nem volt tudatlan, az ő volt. Az irodalomban pláne nem. OsvátA Palackposta 2018. november 16., 17:22 (CET)Válasz

Ez egy klasszikus magyar műcím, maradjon. – Pagony foxhole 2018. november 16., 17:30 (CET)Válasz

Egyértelmű, hogy maradjon. Itt egy műről van szó, melynek címét úgy kell hagyni, amit a létrehozója adott neki. Ilyen esetekben nem szabadna a helyesírásnak dönteni. Keresni is az eredeti leírás szerint fogják az olvasók. Gg. AnyÜzenet 2018. november 16., 17:40 (CET)Válasz

A szakszerű magyarázat az, hogy helyesírási szabályzat 138. pontját alkalmazzuk :-). Hollós Gábor Péter vita

Nincs mit szakszerűen magyarázni. Nincs mit magyarázni. OsvátA Palackposta 2018. november 16., 18:34 (CET)Válasz

Pedig helyes volt a bőgés. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. november 16., 21:04 (CET)Válasz

Lásd még az Iliászt, aminek az egyetlen jó magyar fordításának Devecseri Gábor “Íliász” címet adott, a szócikk címe “Iliasz” az ógörög cím átirata miatt, de még az “Iliász” cím is szerepel a világban; az erről szóló véget nem érő kocsmafali megbeszélések 2013-05-17, 2013-08-26, stb. – b_jonas (üzenj) 2018. november 16., 21:46 (CET)Válasz

Az Iliasz egy teljesen más kérdés. Főleg hogy vannak más fordítások, más címmel is. Emellett pedig nem magyar cím, a címfordítás nem tekintendő a műalkotás részének. A mű címe: Ἰλιάς. Ennek a karaktersornak kell magyar írásmódot találni. A cikk nem Devecseri Íliászáról szól, ha arról szólna, akkor az lenne a címe is. – LApankuš 2018. november 16., 23:20 (CET)Válasz

Igen, tudom. Már elmagyaráztad a hivatkozott megbeszélésben. – b_jonas (üzenj) 2018. november 17., 02:21 (CET)Válasz

Akkor nem értem, miért hoztad fel. A Gyűrűk Ura is maradt, pedig az is konkrétan rosszul írt cím. Ez viszont kifejezetten egy személyhez köthető fordítás. Homérosz viszont már Devecseri előtt is ismert volt, a címét pedig gyakorlatilag minden lehetséges és lehetetlen módon használták már a latinos Iliastól kezdve (ami a 19. század és az előtti korok görögátírási hagyománya volt). – LApankuš 2018. november 18., 10:36 (CET)Válasz

Georgia

Egyre terjed a köznyelvi használatban is a Georgia országnév a régebbi Grúzia helyett. Az államközi illetve multilaterális hivatalos levelezésben már évek óta Georgiaként említik Grúziát. Meg kellene határoznunk egy bizonyos szaturáltsági szintet, ami után mi is áttérünk a Georgia országnév általános használatára. – Burumbátor Súgd ide! 2018. november 20., 11:03 (CET)Válasz

Grúzia 2009 óta már többször is kifejezetten kérte, hogy Georgiának nevezzük, a magyar külügy ezt el is fogadta, csak a számunkra irányadó Földrajzi Bizottság kicsit le van maradva a dologban (igaz már "tudomásul vette", de még nem változtatta a 2009-es döntését). – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. november 20., 11:40 (CET)Válasz
Mármint tudomásul vette, ÉS a hivatalos levelezésben így is szerepel már. – Burumbátor Súgd ide! 2018. november 20., 11:41 (CET)Válasz

És a nyelv? Az marad grúz? Wikizoli vita 2018. november 20., 12:00 (CET)Válasz

A köznyelvben éppenséggel nem terjed, senkitől sem hallottam, csak a média egy része használja a Georgiát.

Az országnevek esetében a történelmi múlttal bíró, magyar nyelvben meghonosodott nevet használjuk - példának okáért Polska helyett Lengyelország. Mellesleg az angolszász országokban is Hungaryt írnak Magyarország helyett. – Rosszkornyifog vita 2018. november 20., 14:10 (CET)Válasz

Érdemes volna elolvasnod a Grúzia#Neve szakaszt. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. november 20., 14:26 (CET)Válasz

Igen, de a média elkezdte egyre gyakrabban használni. Sportesemények tudósításaiban. Így értettem én is, máshol még csak elvétve hallottam. A példáid nem idevalók. A "Grúzia" kifejezés orosz (szovjet) közvetítéssel jutott hozzánk, és maguknak a grúzoknak ez egy sértő kifejezés. Ők kartvelik lennének legszívesebben. De értem a Földrajzi Bizottságot, szerintem már akkor is értettem, amikor ez a kérdés először került napirendre. A belarusszal együtt.

A nyelv is georgiai lesz vagy kartveli. A kérdés csak az, hogy mikor. Vagyis: milyen zsinórszintet tűzzünk ki magunknak, amikor már át kell majd szervezni az enciklopédiát. – Burumbátor Súgd ide! 2018. november 20., 14:21 (CET)Válasz

Én úgy emlékszem, hogy a Földrajzinév-bizottságot még 2011-ben szétkergették. Az ő döntésükre szreintem hiába várunk. – VargaA vita 2018. november 20., 15:26 (CET)Válasz

Ami a kérdés érdemi részét illeti, a hivatalos kommunikációban a Georgia alak mára Magyarországon szinte egyeduralkodóvá vált, a mdiában is döntően ezt használják. Ideje lenne az átnevezésenek. – VargaA vita 2018. november 20., 15:29 (CET)Válasz

Az angol nyelvben a Grusia országnév volt használatos. Ha nem hiszitek, nézzétek meg a Google Books-találatokat. – Rosszkornyifog vita 2018. november 20., 15:41 (CET)Válasz

Mondjuk én még elő embert nem hallottam Georgiát mondani. És akkor a grúzok georgiaiak lesznek? Nyelvtörőnek sem rossz :) Mi a helyzet a cigányokkal, eszkimókkal, németekkel, ezek mind pejoratív eredetű vagy akként használt népnevek. – Hollófernyiges vita 2018. november 20., 15:43 (CET)Válasz

Idővel meglesz ez, a tótból sem egy generáció alatt lett szlovák, és a Felszab térből sem egyhamar Ferenciek tere a köz és az egyén tudatában, számomra ez a Gerogia különös és idegenes fog maradni valószínűleg életem végéig, de az aligha kérdés, hogy egy enciklopédiaszerkesztés során az egyéni preferenciáinkat tudnunk kell legyűrni. Ha ez, hát ez. Pasztilla 2018. november 20., 15:58 (CET)Válasz

A szócikkből az tűnik ki, hogy nem olyan rég óta hívhattuk Grúziának: "Európa nem szláv nyelveinek többsége (így a régi szövegekben a magyar nyelv is) a Georgia nevet használja. A 19. század legvégén megjelent Pallas nagy lexikonában és a 20. század elején megjelent Révai nagy lexikonában még a Georgia név alatt található csak szócikk, a Grúzia bejegyzésnél annyi áll: „Georgia orosz neve”." – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. november 20., 16:11 (CET)Válasz
Ha elolvasod az általam belinkelt oldalt, világossá válik, hogy a Grúzia országnév milyen régire megy vissza. Nyilvánvaló, hogy 1822-ben vagy 1833-ben is feltűnt angol nyelvű szövegben a Grusia alak. – Rosszkornyifog vita 2018. november 20., 16:20 (CET)Válasz

Tegyük hozzá, hogy az ország neve a nagyobb nyugati nyelveken is Grúzia volt (angol Grusia, német Grusien). De akkor Erdély is legyen sürgősen Ardeal, ha ezt kérik román barátaink, végtére is egyes Wikipédia-szerkesztőknek a történelem nem mond semmit. – Rosszkornyifog vita 2018. november 20., 16:08 (CET)Válasz

Hol látod angolul "Grusia"-nak? – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. november 20., 16:16 (CET)Válasz
Az etimológiai szótár szerint a grúz szó 1900 óta adatolható a magyar nyelvben, érdekes módon az ország neveként a Grusia már sokkal korábban, 1816-ban megjelent, de a Georgia/georgiai a századvégig egyeduralkodó maradt. Ha már történelem. Pasztilla 2018. november 20., 16:19 (CET)Válasz

Az angol nyelvű irodalomban Grúzia Grusia néven szerepel, bőven vannak erre találatok a 19. század elejétől napjainkig. Persze a 19. századi angolban a Grusia szó preferálták, később terjedt az oroszból átírt Gruzia. Szóval a Grúzia nevéről szóló szócikk nem kicsit tér el a valóságtól, amikor az áll benne, hogy csak a szláv nyelvű országokban terjedt el a Grúzia szó. – Rosszkornyifog vita 2018. november 20., 16:26 (CET)Válasz

A grúz szó 1845-ből is adatolható, kezdetben „gruz” alakban. Ami az ország nevét illeti, a Grusia alak messze elterjedtebb volt, mint a vele párhuzamosan használt „Georgia”. Néhány 19. századi magyar nyelvű példa: 1830-as említés, 1840-ből való adat, 1832-es említés, 1891-ös publikáció. Szóval a Georgiát erőltető szerktársunk félműveltségről tett tanúbizonyságot, amikor arról írt, hogy „A "Grúzia" kifejezés orosz (szovjet) közvetítéssel jutott hozzánk”. Nagyon kíváncsi lettem ezekre a 19. századi szovjetekre. – Rosszkornyifog vita 2018. november 20., 16:43 (CET)Válasz

Kedves @Rosszkornyifog:, (előre bocsátva, hogy szerintem, ha pártunk és kormányunk úgy döntött hogy Georgia akkor kár itt erről vitatkozni) meg kell hogy jegyezzem, hogy az általad felhozott össze bizonyíték azt támasztja alá, hogy ahogyan azt a "félművelt kollégánk" írta a Grusia elnevezés a magyar nyelvbe orosz közvetítéssel került be már a19-század elején. Olvasd el figyelmesen az általad idézetteket! Texaner vita 2018. november 21., 09:05 (CET)Válasz
Ezt nem a szerinted félművelt Burumbátor találta ki, hanem minden 2009-es sajtóközleményben benne volt, Martonyi János szájába adva azt: "Martonyi János válaszában közölte: a georgiai fél már 2009. június 12-én kezdeményezte a Külügyminisztériumnál, hogy Magyarország - legalább a hivatalos kommunikáció szintjén - változtassa meg az orosz nyelvi közvetítéssel meghonosodott Grúzia elnevezést Georgiára."
Még ha igazad volna, akkor is felesleges a vitapartnereid minősítgetése. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. november 20., 17:17 (CET)Válasz

Magyarul Grúzia. Hogy a grúz kormány mit szeretne, az az ő dolguk, a magyar nyelvre nincs ráhatásuk. Mi se mondjuk meg más népeknek, hogy nevezzék Magyarországot a saját nyelvükön. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. november 20., 17:15 (CET)Válasz

Grózia is tetszik, meg a félműveltség is. Nagyon releváns példákat hozott fel teljesen művelt Rosszkornyifog szerkesztőtársunk (aki nem mert nevemen nevezni), csak ma 2018-at írunk, és nem vagyunk az angol nyelvterületen. Egyébként minden stimmel. Még az is, hogy a magyar Külügyminisztérium meghallgatta a grúz kérést és száműzték ezt a lealacsonyító kifejezést a hivatalos dokumentumokból. – Burumbátor Súgd ide! 2018. november 20., 18:06 (CET)Válasz

@Burumbátor: Grúz kérés vagy georgiai kérés volt?! :-) - Csurla vita 2018. november 20., 18:37 (CET)Válasz
@Csurla: szerintem kartveli... – Burumbátor Súgd ide! 2018. november 20., 18:41 (CET)Válasz

Ja,Rosszkornyifog, kérlek, forrást hozzál az *erőltetésre*! – Burumbátor Súgd ide! 2018. november 20., 18:08 (CET)Válasz

Te irkálsz olyanokat, mint „lealacsonyító kifejezés”, vagyis szubjektív érzelmi szempontokat viszel be egy szakmai vitába. – Rosszkornyifog vita 2018. november 20., 20:45 (CET)Válasz

OFF:

Én csak azt nem értem, hogy miért erőlteti a kaukázusi állam a Georgiát. Miért nem használják inkább a Szakartvelo nevet. Szajci pošta 2018. november 20., 18:13 (CET)Válasz

On

És hát tegyük hozzá, hogy a Georgia név már foglalt az USA egyik államaként. – Hollófernyiges vita 2018. november 21., 08:40 (CET)Válasz

@Rosszkornyifog: ezt grúzoktól hallottam, nem egytől és nem kevéstől. Én csak továbbadom. A szubjektív érzelmi szempont nem nálam vagy nálad lép fel, hanem a grúzoknál, ezért is kérik olyan kitartóan azt a néhány országot, akik még nem *Georgia*ként emlegetik őket, hogy ugyan térnének már át. De az erőltetésre ez nem volt forrás.

És ha már ennyire elmerültél az olvasásomban, akkor hadd mondjam el, hogy az általad kitúrt források, amelyekben angol nyelvterületen a Grusia alak volt használatban. Tisztelettel jegyzem meg, hogy ott ma Georgia az ország neve.

Hasonló a mi (magyarok) görcsös ragaszkodásunk a Fehéroroszország kifejezéshez, amit viszont a belaruszok éreznek degradálónak, hiszen ők magukat egy az orosznál jóval régebbi népnek tartják, a Fehérorosz pedig valamilyen módon az *orosz* egyik jelzős, szűkített változata. Ők is évtizede kérik, hogy változtassuk meg, de mi nem! Mert ez meghonosodott.

Lassan odáig jutunk, hogy arra való tekintettel, hogy egy vagy másik kifejezés a magyar nyelvben *meghonosodott*, nos ezzel az érvvel utasítjuk el népeknek azon kérését, hogy a számukra degradáló kifejezés helyett valami mást használjunk. Mekkora az etikai kavarás a cigány-roma, a néger-afroamerikai stb. kifejezések körében, miközben ezen fenti példákban görcsösen ragaszkodunk a bántóhoz. Én nem eröltetek egyébként semmit, csak felvetettem. Előbb-utóbb, követve a köznyelv fejlődését, el kell döntenünk a módosítást, és ennek a zsinórmértékének esetleges felállítására tettem javaslatot.

Te pedig, egyetlen barátom azonnal személyeskedni, ítélkezni, bélyegezni kezdtél. Nem szép dolog. – Burumbátor Súgd ide! 2018. november 21., 08:51 (CET)Válasz

A németes példára röviden reagálva: a Grusien (vagy Grusinien) alak olyannyira kikopott, hogy pl. a definitívnek tekinthető Duden (kb. az AkH és az OH német keveréke) már nem is hozza ezeket az alakokat, csak a Georgien alakot. Cassandro Ħelyi vita 2018. november 21., 09:17 (CET)Válasz

Erre az ügyre is érvényes, hogy a Wikipédia nem az első közlés helye, nem irányít, nem akar közvéleményt befolyásolni, és másodlagos forrásokból dolgozik. A nyelvben való meghonosodást sem dönthetjük el magunk, megbízható másodlagos források kellenek hozzá. Majd a nyelvészek megállapítják, mikor mi honosodott meg. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. november 21., 09:24 (CET)Válasz

@Burumbátor:, az olvasók és kommentelők látják, hogy itt egyedül te személyeskedsz, te viszel be érzelmi szempontokat. Márpedig érzelmi szempontoknak nem lehet szerepük egy országnevekről folytatott szakmai vitában.

Arra hivatkozva, hogy „ezzel az érvvel utasítjuk el népeknek azon kérését, hogy a számukra degradáló kifejezés helyett valami mást használjunk”, Burumbátor szerktársunk a Wikipédia felületén kívánja intézményesíteni a politikai korrektséget. Magyarán Burumbátor azzal akarja elhallgattatni a tájékozottabb kommentelőket, hogy ideológiailag nem megfelelően képzettek. Gratulálok! – Rosszkornyifog vita 2018. november 21., 09:50 (CET)Válasz

WOW! Vigyor – Burumbátor Súgd ide! 2018. november 21., 09:58 (CET)Válasz

Arról se feledkezzünk meg, hogy a fehéroroszok vagy a grúzuk a nemzetépítés azon szakaszában járnak, melyen Közép-Európa népei már a 18–19. században túlléptek. Minden nemzetnek joga van ahhoz, hogy kidolgozza a nemzeti mitológiáját vagy hogy megteremtse a nyelvpolitikáját. Eddig okés, de érthetetlen számomra, hogy miért kell a magyar Wikipédiának kiszolgálnia más országok frusztrált, kisebbségi komplexussal terhelt nacionalizmusát. – Rosszkornyifog vita 2018. november 21., 10:19 (CET)Válasz

Chung Sze-yuan? Chung Sze-yuen? Vagy más?

Hogy írják Chung Sze-yuan hongkongi politikus nevét (wd)? Elhunyt Chung Sze-yuan, a hongkongi politika kiemelkedő személyisége. (atv.hu. 2018. nov. 14.) Szép jó estét kívánok! Apród vita 2018. november 20., 19:20 (CET)Válasz

IV. Henrik

A IV. Henrik (dráma) az első részről szól (IV. Henrik, I. rész (Q631855)), mire kéne átneveznünk? Bencemac A Holtak Szószólója 2018. november 21., 10:07 (CET)Válasz