„Fegyvernek” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
3. sor: | 3. sor: | ||
| név = Fegyvernek |
| név = Fegyvernek |
||
| címer = Coa_Hungary_Town_Fegyvernek.svg |
| címer = Coa_Hungary_Town_Fegyvernek.svg |
||
| kép = |
| kép = Szent Vendel templom a magasból.jpg |
||
| képaláírás = |
| képaláírás = Szent Vendel templom a magasból |
||
| régió = Észak-Alföld |
| régió = Észak-Alföld |
||
| megye = Jász-Nagykun-Szolnok |
| megye = Jász-Nagykun-Szolnok |
A lap 2018. november 19., 16:40-kori változata
Fegyvernek | |||
Szent Vendel templom a magasból | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
Járás | Törökszentmiklósi | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Tatár László (független)[1] | ||
Irányítószám | 5231 | ||
Körzethívószám | 56 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 6134 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 88,47 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 71,48 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 16′ 00″, k. h. 20° 31′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 16′ 00″, k. h. 20° 31′ 60″ | |||
Fegyvernek weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Fegyvernek témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fegyvernek város Jász-Nagykun-Szolnok megye Törökszentmiklósi járásában.
Fekvése
Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Nagykunságban fekvő település. Törökszentmiklós 12 km, Tiszabő 7,5 km, Bánhalma 9,5 km, Örményes 6 km, Kenderes 10,5 km, Kisújszállás 16 km távolságra található.
Megközelítése
Közúton elérhető a 4-es főúton. Vasútállomása (Fegyvernek-Örményes vasútállomás) a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalon található, a településtől kb. 7 km-re. Fegyvernek határába olvadt Kesző Árpád-kori település is.
Önkormányzat
A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 9 főből áll.
Története
Fegyvernek nevét az egykor itt élő fegyverhordozók foglalkozásának neve után kapta. A település területén már a bronzkorban is éltek emberek, a későbbi korokból pedig vaskori, illetve szarmata-kori leletek kerültek elő. 1212-ben találkozunk először a falu nevével, ezután pedig 1219-ben a Váradi Regestrumban említik. 1300-tól a terület a Domoszlai, a Kompolti és a Guthi-Országh családok birtoka volt. A 15. században Fegyverneknek már mezővárosi és vásártartási kiváltságai is voltak, de 1686–87-ben Giráj tatár kán elpusztította a vidéket Fegyvernekkel együtt. 1845–46-ig majorsági cselédek, pásztorok és dohányosok lakták, de ekkor gróf Szapáry József a terület birtokosa németeket telepített be a településre, akik a 19. század végére szinte teljesen elmagyarosodtak. A fegyvernekiek az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban fegyveresen egyáltalán nem vettek részt. Fegyverneknél a Tiszát 1856-ban szabályozták 74 átvágással, és ekkor építették ki a községet védő töltéseket is. 1871-ben nagyközség lett, 1876-ban pedig Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tiszai közép járásába sorolták be. A századfordulóra már 5000 lakosa volt. 1919. július 25-én román katonák 49 helyi lakost lőttek agyon, válaszul arra, hogy valaki lelőtte a turnu-severini ezred parancsnokát.1919 végén internáló tábort hoztak létre a volt vöröskatonák számára, igen zord körülmények között. A tábort 1922-ben számolták fel. A második világháború után sok német származású fegyvernekit hurcoltak el a Don-vidék szénbányáiba. A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.[3]
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]
Gazdasága
Mezőgazdaság
A településnek és környékének talaja réti szolonyec, réti csernozjom, illetve lepedékes alföldi mész. A legeltetéses állattenyésztés és szántóföldi termelés mellett a gyümölcs -és zöldségtermesztés is virágzik a településen. A Tisza holtága különösen jó lehetőségeket biztosít a horgász- és víziturizmus fejlődéséhez, sőt a horgászatnak már önmagában is fontos gazdasági tényező.
Ipar
Manapság már csak az építő -és mélyépítőipar van jelen a településen, a hengermalom, a téglagyár és az egykori jelentősebb feldolgozó üzemek már megszűntek.
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 6558 | 6479 | 6246 | 6038 | 6145 | 6134 |
2013 | 2014 | 2017 | 2021 | 2022 | 2023 |
Vallás
A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 67,5%-a római katolikus, 8,1%-a református, 0,3%-a görögkatolikus, 0,1%-a pedig evangélikus vallású. A lakosság 0,2%-a más egyházhoz, vagy felekezethez tartozik. 13,8% nem tartozik egyetlen egyházhoz, vagy felekezethez sem. 9,9% ismeretlen, vagy nem válaszolt.[5]
Nevezetességei
- Pusztatorony (gótikus templommaradvány, 1480 körül épült)
- Római katolikus templom romantikus stílusban. Tervezte Gerster Károly Frey Lajossal, Kauser Lipóttal, (1862-63)[6]
- Református templom (1928)
- Szapárfalvi új katolikus templom (1992)
- Nepomuki Szent János szobra (barokk, 1775)
- Bíró-kastély
- Szapáry-Schwarz-kastély
- Kálváriadomb
Rendezvények
- Országos Diák-gulyásfesztivál (május második vagy harmadik szombatján)
- Virágzó Tisza Napja (június végén)
- Fegyvernek Város Napja (augusztus)
Képgaléria
Jegyzetek
- ↑ Fegyvernek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A köztársasági elnök 325/2013. (VII. 10.) KE határozata városi cím adományozásáról (pdf). Magyar Közlöny 2013. évi 118. szám, 64033. oldal, 2013. július 5. (Hozzáférés: 2013. július 13.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=16647
- ↑ Czellár Katalin, Somorjai Ferenc: Magyarország. Budapest : Panoráma, 1996. 583. o. ISBN 9632437616
Források
- Eszt.k.m.lt.
- Györffy György: Heves vármegye.
- A nagyközség története
- Nagyközségünkről röviden